Jövőre is jelentős, a gazdaság teljesítményét érdemben meghaladó béremelésre számíthat a munkavállalók többsége. A következő hetekben dőlhet el a minimálbér és a garantált bérminimum összege, ráadásul több évre előre. A piac ezért kivár, de sok cégnek nincs más választása, mint fizetést emelni.
Nyitókép: Balint Porneczi/Bloomberg via Getty Images
A legkedvezőbb előrejelzések szerint akár átlagosan 10 százalékos reálbér-emelkedéssel zárhat a 2024-es év, a magyar munkavállalók többségének 10 százalék felett emelkedett a fizetése. A jelentős vásárlóerő-növekedés oka elsősorban az infláció visszaszorulása, a 2023-as, több rekordot is megdöntő 17,6 százalékos inflációnak az idén már nyoma sincs: éves átlagban 3-4 százalék körüli lehet a fogyasztói árak emelkedésének üteme a tavalyi évhez képest.
Ez tehát azt jelenti, hogy az áremelések időszaka egyelőre véget ért, nem látható jelenleg olyan tényező, amely ismét kiugró inflációt okozna, ez elsősorban a világpiaci folyamatoknak köszönhető.
Jövőre mind a versenyszférában, mind a költségvetési szférában kitart a bruttó keresetek jelentős emelkedése, noha a várakozások szerint mértéke visszafogottabb lesz a piaci szereplőknél, mint idén, amikor az infláció ellentételezése jelentős nominális béremelésekre kényszerítette a munkaadókat a legtöbb területen. A közszférában jövőre elsősorban a pedagógusok újabb jelentős béremelése húzhatja fel az átlagkeresetet.
A piaci várakozások szerint a versenyszférában 10 százalék körüli átlagos béremelkedés valósulhat meg, de ágazatonként jelentős lehet az eltérés.
Az elmúlt évek, szűk egy évtized bérversenyének nyertesei 2025-ben kicsit hátrébb szorulnak, de összességében a legtöbb területen a munkavállalók további vásárlóerő-emelkedéssel számolhatnak.
Ez most mindenkinek érdeke kisebb-nagyobb mértékben: a lakosságnak az életszínvonal fenntartása, emelkedése a legfontosabb tényező. A magyar gazdaságnak is érdeke az alacsony szinten beragadó fogyasztás élénkítése, a megtakarítások gyarapítása helyett a költekezés járul hozzá érdemben a növekedéshez. A munkaadók – noha jelentős nehézségeket is jelent számukra – szintén a fizetések emelésében érdekeltek most. Egyrészt az előbb említett kereslet élénkülése miatt, másrészt a munkaerő megtartása továbbra is kulcskérdés, hosszútávon pedig a demográfiai folyamatok miatt legfeljebb csak a kereslet ingadozhat.
Hétfőn folytatódnak a bértárgyalások a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. A szakszervezetek és a munkáltatók hónapok óta egyezkednek a kötelező legkisebb keresetekről és idén a kormány sem csak megfigyelő-adatszolgáltató szerepben van jelen a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésein, hanem javaslattevőként is. A bérmegállapodás ugyanakkor továbbra is a szakszervezetek és a munkaadók megállapodásán múlik, noha a döntésről a kormány ad ki rendeletet. Az e heti tárgyaláson a munkáltatók új javaslatot tettek, amelyről egyelőre hallani sem akarnak a szakszervezetek.
Ezt is ajánljuk a témában
Már a jövő héten véglegesíthetik a lendületes béremeléseket megalapozó hosszútávú bérmegállapodást: tényleg jön az ezer eurós minimálbér és az egymilliós átlagfizetés.
„A legfrissebb negyedéves GDP adatok miatt a munkáltatók óvatosabb javaslatot tettek. Úgy látják, a minimálbér a következő években 8, 10 és 12 százalékkal emelkedhet. A szakszervezetek ugyanakkor kitartanak az évente átlagosan 12 százalékos minimálbér-emelés mellett és a kormány is ezt a növekedési ütemet javasolja annak érdekében, hogy a korábban felvázolt célokat elérjük” – emelte ki a Mandiner megkeresésére Mészáros Melinda.
A Liga Szakszervezetek elnöke felidézte, hogy a kormány aktív részvétele a tárgyalásokon idén azért is nélkülözhetetlen, mert az Európai Unió minimálbér-irányelvének átültetéséről is meg kellett egyezniük a feleknek.
Az irányelvhez kapcsolódó tárgyalások már lezárultak, a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány arról állapodtak meg, hogy 2027-re a minimálbér összege már el kell, hogy érje a rendszeres – pótlékok, bónusz, egyszeri juttatás nélkül számolt – bruttó átlagkereset 50 százalékát és ezt a minimum-szintet később is meg kell tartani. Éppen ezért a legutolsó tárgyalási fordulóig úgy tűnt, a minimálbér összegéről már sikerült megállapodni a munkáltatókkal, de további tárgyalásokra van szükség. A partnerek továbbra is elkötelezettek egy három évre szóló megállapodás megkötése mellett
– ismertette Mészáros Melinda, aki nem lát rá lehetőséget, hogy a munkáltatók követelése 2025-ben teljesüljön, amely a szociális hozzájárulási adó további egy százalékpontos csökkentését jelentené.
Mészáros Melinda kérdésünkre arra is rámutatott, hogy a vállalati szférában a bértárgyalások érdemben a minimálbér-megállapodás megkötését követően indulnak, sok cégnél pedig az új üzleti év hozza el a béremeléseket, vagyis sok helyen a tavasz első feléig kell lezárni a megbeszéléseket. A szakszervezeti vezető szerint az ideihez hasonló mértékű béremelések jövőre nem lesznek, de az infláció leszorításával ez nem okoz meglepetést.
A Liga elnöke azt is kiemelte, hogy a munkaadókat óvatosságra intő jelentős kockázatokkal mindenki tisztában van. Éppen ezért most van itt az ideje egy új, hosszútávú gazdasági stratégiának. Kérdésünkre Mészáros Melinda egyetértett az Orbán Viktor miniszterelnök által meghirdetett gazdasági semlegességgel, mivel az már mindenki számára világossá vált, hogy nem lehet kizárólag a nyugat-európai piacoknál maradni.
Mészáros Melinda hozzátette: a magyar ipar is a német ipar gyengélkedése miatt esett vissza, miközben az autóipar európai jövője és szerepe alapvető változásokon megy keresztül. Éppen ezért az elmúlt évekhez képest jövőre az iparban várható a bérek kisebb mértékű emelkedése, míg a szolgáltatások területén összességében kedvezőbbek maradnak a folyamatok.
A vállalati szintű bértárgyalások lefolytatásához tehát a felek megvárják a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodást, mivel a kötelező legkisebb keresetek tovagyűrűző hatása jelentős.
Legutóbb tavaly decemberben nőtt 15 százalékkal a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum összege. Egyes felmérések szerint – elsősorban a garantált bérminimum emelésének hatására – ez az emelés egészen a bruttó mediánbér szintjéig hatással volt a magasabb fizetési sávokban is, azaz a munkavállalók legalább felének keresetét befolyásolja a hamarosan megszülető bérmegállapodás.
A minimálbér kevés munkavállalót érint közvetlenül, így a nagyobb emelést hamarabb támogatják a munkáltatók, mint a garantált bérminimum esetében.
A középfokú végzettséghez kötött minimálbérről érdemben még nem egyeztettek érdemben a felek, pedig ez az összeg az, ami mind a vállalatok, mind a munkavállalók jövedelmét kiemelten érintik.
Az elmúlt években többször is az a vád érte a kormányt, hogy a munkáltatók szándékát támogatja inkább a bértárgyalásokon. A szakszervezetek a munkáltatókkal szemben nehezebben tudják érvényesíteni a követeléseiket, mint fordítva, ez minden országban évtizedek óta a munkavállalóknak kedvezőtlen folyamatokat eredményez.
Idén ugyanakkor nem ez a helyzet. Októberben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pontos számokkal alátámasztva mutatta be, miként kell emelni a legkisebb béreket annak érdekében, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett célok teljesüljenek.
A magyar kormányfő az új gazdasági irány, a gazdasági semlegesség politikájának bemutatásakor konkrét cselekvési tervet is ismertetett. Az új gazdasági akcióterv 21 pontból áll és az emberek jövedelmének növelését, a lakhatási célok elősegítését és a hazai vállalkozások támogatását célozza.
Ezt is ajánljuk a témában
Közel kerültünk az 1000 eurós minimálbérhez és az egymilliós átlagfizetéshez.
A magasabb jövedelmek alapját jelenti a három évre szóló bérmegállapodás, amelynek célja, hogy a minimálbér belátható időn belül elérje az ezer eurós szintet, az átlagkereset pedig egymillió forint fölé emelkedjen. Ehhez a Nagy Márton által bemutatott pálya alapján nélkülözhetetlen, hogy
a minimálbér a következő években átlagosan 12 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal nőjön.
Ha sikerül megállapodni az átlagos éves emelésről – akár úgy is, hogy jövőre csak 10, utána viszont 14 százalékkal nő a minimálbér – akkor a formálódó, három évre szóló bérmegállapodás szerint
A versenyszférában ugyan döntő szerepe van elsősorban a közel egymillió munkavállalót közvetlenül érintő garantált bérminimum összegének, ugyanakkor a magasabb kereseti kategóriákban is erős bérnyomás nehezedik a munkáltatókra. Ennek oka az idén ugyan mérséklődő, de továbbra is az egyes ágazatok növekedését gátló munkaerőhiány. A toborzási nehézségekre az elmúlt években már berendezkedtek a vállalkozások, mivel a probléma demográfiai okokra vezethető vissza és tartós marad. A cégek többféleképpen próbálnak reagálni az élőmunka-igényre és a képzett, vagy az adott területen dolgozni hajlandó munkavállalók megtartására, megszerzésére. Ezek közül kiemelkedő
A Profession.hu állásportál legfrissebb felmérése is alátámasztja a folyamatokat. A jelentés szerint minden második munkavállaló fizetése emelkedik 2025-ben, de a portál tapasztalatai szerint mind a béremeléssel érintett munkavállalók, mind a fizetésemelés mértéke nagyobb szokott lenni az előzetes várakozásoknál. Az 500 cég bevonásával készült felmérésből kiderül, 2025-ben a vállalkozások átlagosan 9,5 százalékos béremelést terveznek. Ráadásul az a piaci szereplő, amely elhatározta, hogy emel, nagyrészt a teljes alkalmazotti körben számol a bérfejlesztéssel, a vállalkozások kisebb része az, amelyik csak bizonyos munkavállalói kör keresetét rendezné.
Ezt is ajánljuk a témában
A háború okozta bizonytalanság és az amerikai elnökválasztás tétje a költségvetés elfogadásában is módosítást igényelt – mutatott rá Varga Mihály.
Ezt is ajánljuk a témában
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedése a Makronóm Intézet elemzője szerint két fő célt szolgál: a kkv-k hatékonyságának javításával elősegíteni a jövedelmek növekedését, illetve kezelni a lakhatási válságot az építőipar támogatásával párhuzamosan.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Ráadásul itthon még a munkáltatók terhei is csökkentek, miközben az EU többi része növekvő terhekkel sújtja a munkaadókat. Varga Mátyás Zsolt írása.
Karácsony Gergelynél pattog a labda.
A kormányfő azt is leszögezte: hazánk egyetlen fillér uniós pénzt sem veszít el, amíg nemzeti kormányunk van.
Örülhetnek a családok és a vállalkozások egyaránt.
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
