Ezzel a drasztikus lépéssel Trumpnak és Putyinnak is nekiment Európa

Az egy évnyi magyar GDP-nek megfelelő orosz vagyonról van szó.

A lisszaboni kongresszuson nem ünnepelnek, hanem elszámolnak a csalódásokkal, a zöldeket hetek óta gyűlő feszültség vezérli. A viták középpontjában von der Leyen és pártja áll, akiket egyre többen tesznek felelőssé a zöld ambíciók megtorpanásáért. A kérdés már nem az irány, hanem az, van-e visszaút az eddigi szövetségből.

A Politico lisszaboni riportja szerint a zöld pártok képviselői idén nem ünnepelni érkeznek az Európai Zöld Párt 40. kongresszusára, hanem egy mind mélyülő politikai válságot próbálnak feldolgozni. Az elmúlt évek során a zöldek a centrista többség részét képezték az Európai Parlamentben, és kulcsszerepet játszottak abban, hogy von der Leyen zászlóshajója, a Green Deal több törvényhozási csomagban is előrehaladt. Ma azonban – a Politico megfogalmazása szerint – többen már toxikusnak tartják a bizottsági elnök pártjával, az Európai Néppárttal való együttműködést.

A politikai környezet teljesen átalakult a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború óta. A gazdasági nehézségek és az ipari versenyképességi aggodalmak háttérbe szorították a klímavédelmi célokat, és a zöldek ma már azt érzik:

Az EPP, élén von der Leyen embereivel, egyre kevésbé megbízható partner.
Többen Lisszabonban arra készülnek, hogy az EPP-t hivatalosan is elsőszámú ellenségnek minősítsék.
A Politico által megszerzett határozati javaslat úgy fogalmaz, hogy az EPP a „szélsőjobb piszkos munkáját” végzi azzal, hogy aláássa a klímavédelmet, a szociális jogokat és a demokratikus elveket. A dokumentum von der Leyen bizottságát is bírálja, amely szerinte rövidlátó deregulációval elhagyta a zöld és szociális előrelépést.
A zöldek szemében e politika nem csupán visszalépést jelent, hanem a korábbi eredmények felszámolását is.
A párt alelnöke, Nicolae Ștefănuță azt mondta a Politicónak:
Egyrészt felelősségünk megmenteni az előző ciklus jogszabályait. Másrészt nem fogadhatjuk el ezt az új politikai elképzelést … Tiltakozunk az ellen, hogy koalíciót kötnek a szélsőjobbal.
Ez a mondat jól megmutatja a zöldek dilemmáját: vagy fenntartanak egy – szerintük egyre többször jobbra tolódó – centrista együttműködést, vagy elvágják a bizottsággal és az EPP-vel való kapcsolatot, veszélyeztetve ezzel a Green Deal utolsó törvényhozási pilléreit is.
A zöldek régóta nehezményezik, hogy az EPP több alkalommal jobboldali frakciókkal együtt fogadtatott el jogszabályokat, például a migráció szigorításáról.
Vula Tsetsi, az Európai Zöld Párt társelnöke szerint „a Néppárt átlépett egy nagyon veszélyes vonalat”. Szerinte most érkezett el „a pillanat, amikor mindezt nyíltan ki kell mondani.”
A Politico rámutat: a törésvonalak már hónapokkal ezelőtt is láthatók voltak. Az októberi bizalmatlansági indítvány során 44 zöldpárti képviselőből 13 igennel szavazott von der Leyen menesztésére:
Benedetta Scuderi olasz EP-képviselő úgy fogalmazott:
Különböző nézőpontok vannak arról, mi a legjobb stratégia. Az a cél, hogy megtartsuk a Green Dealt, és küzdjünk a szociális védelemért … csak különböző kontextusokból érkezünk, eltérő elképzelésekkel arról, hogyan érjük el ezt.
A zöldek tehát nem a célokon, hanem az eszközökön marakodnak. A Politico szerint ez a belső megosztottság Lisszabonban még látványosabbá válhat.
Ezt is ajánljuk a témában

Az egy évnyi magyar GDP-nek megfelelő orosz vagyonról van szó.

Az EPP mindeközben nem kíván engedni a kritikáknak. A párt – ahogy a Politico idézi – a „tartalom, tartalom, tartalom” elvét követi, vagyis kész minden frakcióval együttműködni, ha az segíti ipari céljait, a deregulációs programot vagy a migrációs szigorítást. A Néppárt szerint ezek a lépések szükségesek Európa iparának újraélesztéséhez és a munkahelyek megőrzéséhez.
A Politico értékelése alapján a zöldek több országban veszítettek politikai befolyásukból – különösen Németországban és Ausztriában –, miközben máshol, például Koppenhágában vagy Horvátországban éppen most erősödnek.
Így a párt európai stratégiájáról zajló vita elsősorban arról szól, hogy a zöldek milyen politikai arcot mutassanak a következő években: a társadalmi jólétre és demokráciára fókuszáló új vonalat, vagy a régi klímapolitikai identitást hangsúlyozzák.
Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP