Von der Leyenék nem várnak tovább: itt az akcióterv, amit 2030-ig meg kell valósítani – Magyarország is érintett

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta egy európai nagysebességű vasúti projekt terveit, amely már 2030-tól lerövidítheti az utazási időt a kontinensen. A hálózat összekötné a legnagyobb városokat, így Budapest is csatlakozna a rendszerbe. A jelek szerint egyre közelebb az elképzelés, hogy Európában ismét reneszánszát élje a vasúti közlekedés.

Annak ellenére, hogy idén elkeserítően csökkentették a hálókocsis járatokat, úgy tűnik, hogy a nagysebességű vasúti közlekedés új lendületet kaphat a kontinensen. Korábban már bejelentettek egy új, „európai metró” tervet – most pedig az Európai Bizottság állt elő egy saját kezdeményezéssel. Ennek részletei rámutatnak, a nagyvárosokat összekötő projekt célja az utazási idő csökkentése és a határokon átnyúló kapcsolatok javítása – írja a TimeOut.

Az Európai Bizottság felvázolta, egy integrált nagysebességű vasúti hálózat révén számos útvonal időtartamát lerövidítenék a kontinensen.

250 km/órás korszak: az európai nagysebességű vasút átírja a térképet

Míg a teljes nagysebességű hálózat várhatóan 2040-re áll üzembe, egyes útvonalakat már 2030-ban átadhatnak az utazóknak. A tervek szerint például a Berlin és Koppenhága közötti utazás az évtized végére hét óra helyett négy órára csökkenne. A Szófia és Athén közötti útvonalat is lerövidítik 2035-re, így a közel 14 óra helyett mindössze hat órát vesz majd igénybe az út. Lesznek vadonatúj, izgalmas összekapcsolódások is a kontinensen, többek között Párizs és Lisszabon, valamint Varsó és Tallinn között – utóbbi a lett fővároson, Rigán keresztül.

Íme az európai gyorsvasút térkép: így nézne ki a javasolt rendszer, benne a városok közötti lerövidült utazási idő részletei:

Amint látható, az utazási idő mindenhol jelentősen csökken majd: Prágából Rómába tíz óra alatt, Stockholmból Koppenhágába pedig négy óra alatt juthat el az utazóközönség.

Kész tervek a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) kiépítésére

A tervek szerint tehát Európa vonattal történő bejárása hamarosan sokkal könnyebb lesz, gyorsabb és megbízhatóbb szolgáltatásokkal, amelyek minden égtáj felé elérhetőek lesznek.

Egyelőre nagy kérdés, hogy mennyibe kerül majd a projekt, de hosszútávon mindenképpen környezetkímélőbb egy nagysebességű vasúthálózat kiépítése, majd népszerűvé tétele, mint a fapados légitársaságok járatainak használata.

Azért is fontos a vasútfejlesztés a kontinensen, mert a síneken való közlekedés előnyei jól ismertek, nem csak környezetbarát és energiatakarékos, de rendkívüli kapacitásra képes – akár áru-, akár személyfuvarozásra gondolunk. Biztonságos és megbízható, zárt pályán halad és elkerüli a dugókat, pontos, nagy távolságon is gazdaságos, mind emellett kényelmes és modern. Ha ez még gyorsasággal is párosul, hamar népszerűvé válhat az utasok körében.

A Transzeurópai Közlekedési Hálózata (TEN-T) kiépítése régóta az Európai Bizottság vesszőparipája, amely lényegében egy

• új utakból,
• vasúti hálóból és
• kikötőkből

álló európai hálózat. A gyors, fenntartható és kényelmes közlekedés új korszaka tehát kézzelfogható távolságba került.

Fotó: Justin Tallis/POOL/AFP