Itt van minden, amit tudunk Trump 28 pontos béketervéről

Melyek a legfontosabb pontok, mit mondott rá Putyin, hogyan reagált Zelenszkij, meddig dönthet az ukrán elnök, és mi a magyar miniszterelnök álláspontja?

A jóvátételi hitel ötlete új eszközt adhat az uniónak a háború utáni rendezéshez. A befagyasztott orosz vagyon feletti ellenőrzést Európa úgy alakítja, hogy az később akár diplomáciai nyomásgyakorlásra is alkalmas legyen. A tét óriási, a lépés kockázatos.

Az Euronews értékelése szerint Európa drasztikus lépéssel próbálja visszaszerezni a befolyását az orosz–ukrán háború körüli diplomáciai alkukban: az unió a tervek szerint a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával olyan jóvátételi hitelt hozna létre, amely hosszú évekre biztosítaná Ukrajna működési és katonai finanszírozását. Miután a Fehér Ház az európaiakat gyakorlatilag kiszorította a Moszkvával folytatott előzetes egyeztetésekből, Brüsszel most az immár 210 milliárd euróra (körülbelül 80,2 ezer milliárd forint) rúgó, a kontinensen immobilizált orosz jegybanki eszközöket tekinti saját stratégiai kulcsának. A konstrukció szerint a hitelt Kijev csak akkor kezdené törleszteni, ha Oroszország befejezi agresszióját, és megfizeti az országban okozott károk jóvátételét.

Az Euronews felidézi: a jóvátételi hitel tervezése már tavaly szeptember óta zajlik, de a folyamat új lendületet kapott, amikor kiderült, hogy amerikai és orosz tisztviselők egy 28 pontos, titkos tervet dolgoztak ki a háború utáni keretekről. A kiszivárgott dokumentum több eleme sokkolta az európai fővárosokat. A részletek „túlzottan kedvezőnek” tűntek Moszkva számára, és egyes pontok egyenesen Ukrajna rovására alakították volna át a hatalmi viszonyokat.

Különösen nagy felháborodást váltott ki a sokat vitatott 14. pont, amely azt javasolta, hogy a befagyasztott orosz jegybanki vagyon két külön befektetési eszközre legyen szétosztva.
Ezt is ajánljuk a témában

Melyek a legfontosabb pontok, mit mondott rá Putyin, hogyan reagált Zelenszkij, meddig dönthet az ukrán elnök, és mi a magyar miniszterelnök álláspontja?

E megoldás lehetőséget adott volna arra, hogy Washington és Moszkva is kereskedelmi haszonra tegyen szert, miközben a pénzt nem jóvátételre fordították volna. Az Euronews szerint ez a megoldás teljesen szembement az unió álláspontjával, amely szerint a befagyasztott vagyon túl nagy stratégiai értéket képvisel ahhoz, hogy Európa kiengedje a kezéből. A helyzet súlyosságát jelzi Friedrich Merz német kancellár nyílt állásfoglalása is. A politikus úgy fogalmazott:
Ha komolyan gondoljuk ezt, nem hagyhatjuk, hogy nem európai államok döntsenek egy agresszor állam jogszerűen befagyasztott pénzügyi forrásairól, amelyek a saját jogrendünk és saját valutánk alá tartoznak.
Hozzátette:
A döntések, amelyeket most hozunk, Európa jövőjét formálják.
Az Euronews értékelése szerint mindez világossá tette: az unió most arra törekszik, hogy a befagyasztott vagyon feletti ellenőrzést egyetlen centiméterrel se engedje ki a kezéből.
Az uniós fellépés központi szereplője Ursula von der Leyen, aki bemutatta a jóvátételi hitel bevezetéséhez szükséges jogi csomagot. A legnagyobb figyelmet az a tervezett jogszabály kapta, amely kimondaná:
Tilos visszaadni Oroszországnak a befagyasztott állami vagyont, akármi is történik a következő években.
A tiltást az uniós szerződések 122. cikkére alapoznák, amely gazdasági vészhelyzetek során lehetővé teszi a gyors, minősített többséggel meghozott döntéseket. Ez a megoldás megakadályozná, hogy az unió egyetlen tagállama vétóval blokkolja a folyamatot. A törvényt évente felülvizsgálnák, de a benne szereplő feltételrendszer rendkívül szigorú:
Von der Leyen szerint ez a terv nemcsak Ukrajna finanszírozási stabilitását teremti meg, hanem egyfajta diplomáciai eszköz is. A bizottsági elnök úgy fogalmazott:
Ez a jóvátételi hitel (…) pozitívan fog hozzájárulni a béketárgyalásokhoz, mert olyan ütőkártya, amely világossá teszi, hogy hosszú távon Ukrajna mellett állunk.
Szerinte a konstrukció egyértelmű üzenet Oroszországnak, hogy a háború elhúzása számukra komoly költséggel jár, miközben Kijev „erősebb pozícióból tárgyalhat” majd.
Mindeközben az Euronews szerint a Bizottság már gyakorlatilag a szerződéses keretek végső határáig feszítette a mozgásterét. A jogi csomag előkészítése után minden további lépés már kizárólag politikai alku kérdése.
Belgium – amely a befagyasztott orosz jegybanki eszközök legnagyobb hányadát kezeli – továbbra is erősen fenntartásokkal él.
Ez különös súlyt adott annak a péntek esti, a belga miniszterelnök, a német kancellár és Ursula von der Leyen közötti találkozónak, amelyet a cikk „utolsó utáni pillanatos” megbeszélésként ír le.
Az unió számára a tét az, hogy egységes maradhat-e az orosz vagyon kérdésében. Az Euronews úgy látja: ha a terv átmegy, Európa hosszú távra bebetonozza a 210 milliárd eurónyi orosz vagyont, és ezáltal olyan stratégiai eszközt tart kézben, amelynek „hatása felülírhat minden kiszivárgott dokumentumot és zárt ajtók mögötti egyeztetést”.
Nyitókép: Gavriil GRIGOROV / POOL / AFP