Közel a történelmi bérmegállapodás: jön az ezer euró feletti minimálbér és a magyar fizetések jelentős emelkedése

Nyitókép: Getty Images 

Néhány hét szünet után hétfőn folytatódtak a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalások. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén nézetkülönbség alakult ki a munkáltatói és a munkavállalói oldal között.

A Mandiner ugyanakkor több forrásból is úgy értesült, a felek továbbra is támogatják a kormány javaslatát, vagyis azt, hogy a következő évek jelentős béremelésének köszönhetően 

A formálódó, három évre szóló bérmegállapodás szerint

• a MINIMÁLBÉR 2027-ben 40-41 százalékkal lenne magasabb, mint az idén, vagyis bruttó 266 800 forintról 375 ezer forint körüli összegre nőne.
• a GARANTÁLT BÉRMINIMUM pedig 2027-re 33-34 százalékkal lenne magasabb, vagyis bruttó 326 ezer forintról 433 ezer forintra emelkedne.

Részben a kötelező legkisebb keresetek emelkedésének köszönhetően – 3-6 százalékos éves GDP-emelkedés mellett – 2028-ra haladná meg a nemzetgazdasági átlagkereset az egymillió forintot.

Még kérdés, 2025-ben mennyi lesz a minimálbér

A szakszervezetek támogatják a kormány által korábban felvázolt béremelkedési pályát, amely alapján a következő években a minimálbér átlagosan évi 12 százalékkal, a bérminimum évi 10 százalékkal, az átlagkereset pedig 10 százalékot meghaladó mértékben nőne. Ez a 3 százalék körüli inflációs várakozásokat figyelembe véve is érdemi, bővel 6 százalék reálbér-emelkedést jelentene éves szinten, vagyis

A hétfői ülésen ugyanakkor a legfrissebb makrogazdasági mutatók ismeretében a munkáltatói képviseletek óvatosabb béremelésre tettek javaslatot a jövő évre vonatkozóan.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Mandiner megkeresésére emlékeztetett, a gazdaság teljesítményét figyelemebe véve erőltetett a tervezett minimálbér-emelés. Felidézte ugyanakkor, hogy a szociális partnerek abban már korábban megállapodtak, hogy az Európai Unió minimálbér-irányelve szerint 2027-re a rendszeres (egyszeri juttatások, bónuszok nélkül számolt) bruttó átlagkereset 50 százalékát el kell, hogy érje a minimálbér összege. 

A főtitkár szerint ez a cél nincs veszélyben, ugyanakkor a munkáltatók azt kérik, a hároméves bérmegállapodás első évében, 2025-ben az évi átlagos 12 százalékos minimálbér- és 10 százalékos garantált bérminimum-emelés helyett egy visszafogottabb emelésben egyezzenek meg a felek. Az első negyedéves makrogazdasági adatok ismeretében pedig vizsgálják felül, van-e még lehetőség további bérnövelésre. Ha jövőre mérsékeltebb lenne a béremelés, akkor sem járnának rosszabbul a munkavállalók, mivel 2026-ban, vagy 2027-ben arányaiban akár nagyobb emelésben is részesülnének.

Perlusz László ugyanakkor világossá tette, a munkaadói oldal nem zárkózott el attól sem, hogy 2025-ben 10 és 12 százalékkal nőjön a két legkisebb bértétel. Ehhez ugyanakkor 

annak érdekében, hogy a növekvő bértömeg ne sodorja veszélybe az elmúlt években több ágazatban is nehéz helyzetbe kerülő hazai vállalkozásokat. Kérdésünkre a főtitkár egyértelművé tette, jelen gazdasági helyzetben – az optimista várakozások és előrejelzések ellenére is – óvatosságra intené a szakszervezeteket és a kormányt is.

Minden évben túszul ejtik a béreket a munkáltatók

„Határozottan kitartanak a szakszervezetek az évi 12 százalékos minimálbér- és 10 százalékos garantált bérminimum-emelés mellett” – hangsúlyozta a Mandinernek Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a hétfői egyeztetést követően arra emlékeztetett, a munkáltatói képviseletek minden évben azt szajkózzák, hogy a termelékenység és a GDP változása nincs összhangban a bérek emelésével, ami nagyon nehéz helyzetbe hozza a hazai cégeket.

A szakszervezeti vezető rámutatott, hogy a két kiragadott makrogazdasági adat önmagában nem lehet magyarázat egy visszafogottabb béremelésre. Palkovics Imre keményen bírálta a munkáltatókat, amiért 

Ez azt jelenti, hogy bőven akad fedezet a legtöbb cégnél a legkisebb fizetések két számjegyű emelésére. A Munkástanácsok elnöke több adatforrást is példaként említett.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 és 2023 között a nem pénzügyi vállalati szektorban a hozzáadott értékéből

• a munkavállalói jövedelem 1,5 százalékkal,
• a felosztott vállalkozói jövedelem azaz az osztalék, részesedés 11,5 százalékkal,
• míg a kamat jellegű jövedelem 5,4 százalékkal emelkedett. 

Ezek az arányok pedig a Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentéséből is kitűnnek. Ráadásul a vállalatok a hazai inflációs rekordok évében is jelentős nyereséget realizáltak, meghaladva a válságok előtti évek profitarányát, ahogy a Mandiner korábbi, átfogó elemzéséből is kiderül. 

Palkovics Imre keményen bírálta a munkáltatói képviseleteket. Kiemelte: „lehetséges persze, hogy egyes ágazatokban, méretkategóriákban és régiókban nehézséget okoz a minimálbér-emelés költséghatása. Erre vonatkozóan azonban továbbra sem kaptunk semmilyen pénzügyi kimutatást. Relevánsabb lenne a bérköltség és jövedelem-adatok bemutatása a bérfizetőképességgel küzdő vállalatcsoportokra, ám erről továbbra sem kaptak információt a szakszervezetek.” 

Palkovics Imre hozzátette: a szakszervezetek nem engednek a munkáltatóknak, ragaszkodnak a minimálbér évi átlagosan 12 százalékos, a bérminimum 10 százalékos emeléséhez.

A piac is osztja a kormány várakozásait 

A hazai és nemzetközi munkaerőpiacot és a vállalkozók szándékát felmérő intézetek és cégek sorra teszik közzé a versenyszférára vonatkozó 2025-ös előrejelzésüket, amelyek fontos és befolyásoló tényezőnek számító eleme a bérfejlesztési szándék. A legtöbb szakmai anyagból az derül ki, hogy 

Több jelentés arra is rámutat, hogy a korábbi években a tényleges béremelés mértéke mindig meghaladta az előzetes várakozásokat.

A bérek gyors emelését a hároméves bérmegállapodás érdemben ösztönözhetné, de a lakhatási költségek enyhítése is érdemben javítja majd a munkavállalók jövedelmi helyzetét, keresetük nem csak nominálisan, de reálértéken is határozott növekedésnek indulhat.

Tovább ösztönzi a lakosság jövedelmi helyzetének javulását és a fogyasztást is élénkíti a kormány által októberben meghirdetett, Donald Trump megválasztásával pedig megerősített Új gazdasági stratégia, amely 21 pontban összegezte, milyen intézkedéseket kell végrehajtania annak érdekében, hogy

• érdemben és érezhetően javuljon a lakosság jövedelmi helyzete,
• a lakhatási költségek csökkentését, felülvizsgálatát,
• valamint a Demján Sándor vállalkozói program, amely a hazai mikro- kis- és középvállalkozásokat részesíti jelentős támogatásban,
• csökkentve az alulfinanszírozottságot, így ösztönözve a beruházásokat.