Eldőlt, ismét tárgyalnak a szakszervezetek és a munkáltatói képviseletek a tavaly megkötött minimálbér-megállapodásról. A tervezett 13 százalékos emelés aligha kerül veszélybe, ám a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum emeléséről mindenképp egyezségre kell jutniuk a feleknek.
Nem lesz könnyű dolguk a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak, év végéig meg kell állapodniuk a garantált bérminimum emeléséről. Az alkudozást az sem könnyíti meg, hogy valószínűleg a vártnál alacsonyabb idei GDP-növekedés és a magasabb infláció miatt a 2024-ben megkötött, a 2025-ös, 2026-os és 2027-es minimálbér-emelésre vonatkozó fejezetet is újra kell tárgyalniuk a szociális partnereknek. Az újratárgyalás feltételéül szolgáló harmadik negyedéves makrogazdasági adatokra azonban még várni kell, ezért érdemi eredményekre leghamarabb október második felétől, de inkább az év utolsó két hónapjában mutatkozhat esély. A tervek szerint 2026-ban a minimálbér 13 százalékkal nő, vagyis a jelenlegi bruttó 290 800 forintos összeg 328 600 forintra változik.
A 2024-ben aláírt bérmegállapodás tartalmaz egy kikötést, amelynek lényege: ha a legfontosabb makrogazdasági mutatókban az előre jelzetthez képest legalább 1 százalékpontos eltérés lesz, akkor a 2026-ra tervezett 13 százalékos, majd a 2027-re előirányzott 14 százalékos minimálbér-emelésről újra egyeztetnek a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán a munkáltatókat és a dolgozókat képviselő szervezetek. Mivel a kormány tavaly 3 százalékot meghaladó GDP-növekedéssel és 4 százalék alatti inflációval számolt, a valóságban pedig előbbi 1 százalék alatt, utóbbi 4 százalék felett alakulhat, szinte biztos, hogy napirendre kerül a kötelező legkisebb kereset emelésének mértéke.
Ezt már korábban jelezte Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki a Mandinernek arra mutat rá, hogy a hazai vállalkozások teljesítőképességét jócskán meghaladó 13 százalékos minimálbér-emelés veszélybe sodorná a munkahelyeket. Álláspontja szerint a vártnál szerényebb gazdasági növekedés a következő hónapokban lassabb bérdinamikát is magával hoz, de egy kisebb emelés sem veszélyeztetné azt a középtávú célt, hogy a kötelező legkisebb kereset összege belátható időn belül – 2027-ig, legkésőbb 2028-ig – elérje a rendszeres, azaz a pótlékoktól és juttatásoktól mentes bruttó átlagkereset összegének 50 százalékát. Ennek teljesítésével Magyarország eleget tesz az Európai Unió Bíróságán megtámadott EU-s minimálbér-irányelvnek.
A szakszervezeti oldal kitart a 13 százalék mellett, nem egyezik bele alacsonyabb mértékű minimálbér-emelésbe – hangsúlyozza a Mandiner megkeresésére Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre megerősíti, a munkavállalói oldal is arra készül, hogy teljesülnek a megállapodás felülvizsgálatának feltételei. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a többéves bérmegállapodás újratárgyalása nem jelenti azt, hogy a feleknek módosítaniuk is kellene a tartalmán, vagyis a munkáltatók alacsonyabb minimálbér-emelési szándéka önmagában kevés ahhoz, hogy új feltételekről egyezzenek meg.
Palkovics Imre emellett egy eddig kevés alkalommal hangoztatott szempontot is megvizsgálna. A nemzetközi adatok ugyanis azt mutatják, hogy a magyar vállalkozások profittermelő képessége, az adózott eredmény, azaz a nyereség növekedése a középmezőnybe tartozik, miközben a minimálbér nominálisan nálunk a második legalacsonyabb az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy a vállalati profit továbbra is sokkal nagyobb arányban nő, mint a fizetések, azaz a megtermelt nyereségből még mindig aránytalanul kevés jut a dolgozóknak.
A minimálbér-emeléshez a kormány is hathatós segítséget adna. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban már felvetette, hogy a vállalkozások támogatást kapnak a Demján Sándor-program forrásain és pályázatain keresztül, de a kabinet megvizsgálja, hogy a bérdinamika fenntartásához milyen egyéb eszközök állnak rendelkezésre, figyelembe véve a költségvetés adta mozgásteret is. A kormány akár a munkáltatók terheinek csökkentése mellett is dönthet, ebben az esetben a szociális hozzájárulási adó 13-ról 12 százalékra mérséklődne, de ez évi 200 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésnek – hangsúlyozza Nagy Márton. A miniszter továbbra is lát esélyt a kétszámjegyű emelésre, de a 13 százaléknál alacsonyabb mértékben.
Palkovics Imre támogatná a szocho csökkentését, már csak azért is, mert a jóval több, 800 ezer munkavállalót közvetlenül érintő garantált bérminimum emeléséről is meg kell egyezni a következő hónapokban, mivel azt nem tartalmazza a hároméves bérmegállapodás. Ráadásul a magasabb összegű kötelező legkisebb munkabér jobban próbára teszi a vállalkozásokat. Felmerült az a megközelítés, hogy a két minimálbér közötti különbség ne csökkenjen tovább, ehhez pedig az egyik felvetés az, hogy összegszerűen ugyanakkora legyen a minimálbér és a bérminimum emelése, azaz – a minimálbérből kiindulva – bruttó 37 800 forint. Vagyis jövőre a garantált bérminimum 386 600 forint lenne, ez 10,8 százalékos emelést jelentene.
Palkovics Imre és Perlusz László is fontos körülménynek tartja – a Munkástanácsok és a VOSZ erre már korábban javaslatot tett –, hogy a szociális partnerek egyezzenek meg ágazatonként eltérő garantált bérminimumban is. Erre a munka törvénykönyve lehetőséget ad, ráadásul a két oldal képviselői szerint sokkal jobban tükrözné egy-egy gazdasági terület teljesítőképességét, és jobban reagálna az eltérő körülményekre, egyelőre az országos szinten megállapított garantált bérminimum megtartása mellett.
A két érdekképviseleti vezető abban is egyetért, hogy a gazdaság teljesítőképességénél nagyobb mértékben kell emelni a legkisebb kereseteket. Arra is felhívták a figyelmet, hogy noha a legkisebb munkabér összege csak Bulgáriában alacsonyabb, az uniós módszertan szerinti, vásárlóerőben kifejezett mutató már jóval kedvezőbb, Magyarország ebben maga mögé utasítja Romániát, Bulgáriát és a balti országok egy részét. A magyar helyzet megértése szempontjából az is fontos, hogy
idehaza jóval alacsonyabb a minimálbért keresők aránya, mint azokban az uniós országokban, ahol a kötelező legkisebb munkabér összege arányaiban magasabb.
Magyarországon a minimálbérrendszer két elemből áll: a tényleges kötelező legkisebb kereset, vagyis a minimálbér 300-400 ezer munkavállalót érint, ám ők további jövedelemre is szert tesznek, általában másik munkahelynek köszönhetően vagy félig feketén, fizetésük egy részét zsebbe kapva. Garantált bérminimumhoz 0,8-1 millió fő jut, a magasabb összeg feltétele, hogy a munkavállalónak legyen legalább középfokú végzettsége, és annak megléte az állás betöltéséhez szükséges legyen. A garantált bérminimum összege már az európai középmezőnyben helyezkedik el, csak a sajátos magyar rendszer miatt a nemzetközi statisztikákban nem szerepel, noha súlyánál fogva figyelembevétele valósabb képet mutatna a magyarországi bérhelyzetről.
A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint mindkét minimálbér a feldolgozóiparban érinti a legtöbb dolgozót, arányuk 25-30 százalék. Azt követi a kiskereskedelem, vagyis a tőkeerős és hatalmas árbevételt realizáló multik keresetpolitikájának fontos része a minimálbér és a bérminimum, a dolgozók 13-17 százaléka keresi valamelyik legkisebb munkabért. Szintén meghatározó a két minimálbér a mezőgazdaságban és az építőiparban, ám már kisebb, 10 százalék körüli vagy az alatti mértékben. A garantált bérminimum jellemző még 5 és 10 százalék közötti arányban az egészségügyben és az oktatásban. A közszférában dolgozók esetében az egyedi bértáblák és a garantált bérminimum a kiindulópont.
A jegybank a minimálbérekkel kapcsolatban rámutat, hogy
az országos szinten szabályozott keresetek emelése a munkavállalók 17 százalékát érinti közvetlenül.
A foglalkoztatottak 5 százaléka minimálbért, 9 százaléka garantált bérminimumot visz haza, az e kettő között keresőkkel együtt 17 százalék azon munkavállalók aránya, akikre közvetlenül hat a kötelező legkisebb bérek emelése.
A minimálbér emelése a bértorlódás következtében kialakuló feszültség elkerülése miatt a magasabb jövedelmű csoportokra is hatást gyakorolhat, az MNB becslése szerint az átlagbérig befolyásolva a keresetek alakulását. Az emelés tehát önmagában nem érint sok munkavállalót, ám tovagyűrűző felhajtó hatása jelentős – nem csupán a munkahelyi bérfeszültségek elkerülése miatt, hiszen a 10 százalékot meghaladó emelés üzenetértékkel is bír.
Nyitókép: Az iparban a legmagasabb azoknak az aránya, akiket közvetlenül érintenek az őszi egyeztetések
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Újra bejött Orbán Viktor húzása.
Magyarország kifejezetten kedvező helyen áll.
A családok tíz- vagy akár százezrekkel is több pénzt kapnak.
A minimálbér növekedése átszivárog a teljes bérskálára.
A forint erősödése miatt a magyar minimálbér értéke euróban számolva 18,5 százalékkal emelkedett, amivel egyetlen uniós tagállam sem tudott versenyezni, Romániában még csökkent is az értéke.
Sokan keveslik, mások irigykedve nézik: tiszta vizet öntöttek a pohárba a magyar fizetések vásárlóerejéről.
„A magyar alapítású Wizz Air jelentős, 39 százalékos kapacitásbővítést tervez Spanyolországban 2026-ra, célja a Ryanair és az Easyjet piacának meghódítása” – írja a spanyol ABC.
Fodor Gábor egykori stábjából igazolt tisztviselőt Ruff Bálint minisztériuma.
