Súlyos betegségéről vallott – élet és halál között lebegett a 28-szoros magyar válogatott labdarúgó

Péter Zoltán 28 alkalommal lépett pályára a magyar válogatottban, összesen 4 gólt is szerzett, például egy 1987-es Európa-bajnoki selejtezőn a Népstadionban Lengyelország ellen (5–3). Egy évvel előtte két mérkőzésen is játszott Mexikóban a nemzeti csapat máig utolsó világbajnoki szereplése alkalmával.

Klubpályafutása nagy részét Zalaegerszegen töltötte a balhátvéd, ahol összesen 276 mérkőzésen lépett pályára, úgyhogy abszolút legendának számít a városban. Ezért is aggódtak érte sokan, amikor a nyáron kiderült, hogy súlyos betegséggel, méghozzá vérfertőzéssel került kórházba.

 – nyilatkozta a zaol.hu-nak a ZTE 67 éves ikonja.

A cikk szerint Péter nagyon nem is tudja, mi történt. Augusztus végén fájt a csípője, amibe 25 éve protézist kapott. Nem bírt járni, belázasodott, majd kórházba került, de nem nagyon tudták eldönteni, melyik osztályon a helye.

„Már nagyon rosszul voltam, aztán hat hétig ki sem kerültem. Ez volt szeptemberben, akadt, hogy félrebeszéltem. Találtak egy tályogot a csigolyámon, hogy ne legyen egyszerű a dolog. Nincs mit szépíteni rajta: ott feküdtem bepelenkázva, hiszen nem tudtam lábra állni. A vérmérgezésre kapott kezeléseknek hála elkezdett javulni az állapotom, közben elvittek Pécsre, hogy a tályogot eltávolítsák, de végül úgy döntött a konzílium, hogy nem nyúlnak hozzá. Egy csomó antibiotikumot nyomtak belém, így a tályog is lassan egyre kisebb lett és pont a napokban kaptam egy levelet, hogy eltűnt és az eredményeim is rendben vannak. Már a helyzethez képest. 

Most hét kilót már visszaszedtem, de van még mit. Nagyon sokat köszönhetek az egerszegi orvosoknak és az ápolóknak, olyannyira, hogy amikor Pécsre kerültem és kérdezték, hogy esetleg ott folytassák a kezelésem, azonnal rávágtam: nem, otthon, Zalaegerszegen akarom folytatni!. Na és nagyon sokat köszönhetek Liának, az élettársamnak, aki mindvégig mellettem volt” – idézi Pétert a megyei lap.

Van véleménye a mostani magyar válogatottról is

Mint az utolsó világbajnoki résztvevő magyar válogatott tagját, természetesen arról is kérdezték, hogy miért nem sikerült kijutnunk a legnagyobb tornára lassan már 40 éve.

„Van véleményem és szerintem az a baj, hogy a magyar csapatokban még mindig sok a külföldi játékos. Aztán, akik kikerülnek külföldre az NB I-ből, keveset játszanak a saját csapatukban. Igen, Szoboszlai Dominik erre éppenséggel ellenpélda, de nem ez az általános. A múltkor a török bajnokságban néztem Sallai Roland csapatának a mérkőzését, és mi látok: Sallai balhátvéd, holott ő csatár. Mindent összevetve, valószínűleg rossz az utánpótlás-nevelésünk. Pedig itt is vannak tehetségek, de menedzserek irányítják a magyar futballt és nem tudnak rendesen érvényesülni ezek a fiatalok. Játszaniuk kellene, ez az igazság. Ráadásul minél többet.”

Nyitókép: Kerkai Attila/zaol.hu