Hogyan tálalja az Ukrajna és Oroszország háborújával kapcsolatos híreket a Lakmusz? Ukrajna, Oroszország, magyar kormány, jobboldali média, EU, s ami kimarad.
Vajon miről ír az ukrajnai háború kapcsán a Lakmusz, a 444 alprojektje, a részben az EU-s bizottság által finanszírozott, liberális „tényellenőrző” portál? Összesen 124 olyan cikk jelent meg az „orosz-ukrán háború” címke alatt a 444-hez és az Európai Unió Bizottsága által pénzelt „tényellenőrző” hálózathoz tartozó Lakmusz portálon annak indulása óta 2026. október 24-ig. Ugyanezen idő alatt 73 cikk jelent meg az Ukrajna kulcsszó alatt, és 74 az „Oroszország” címke alatt. Az átfedés értelemszerűen nagy a három csoport között. (Kézzel számoltam, kétszer, ha mégis lenne minimális eltérés, ezért van.)
Mi az összkép a Lakmuszon
Amikor tanulmányt írtam a Századvég folyóiratba 2023-ban a tényellenőrzésről, és a Lakmusszal példálóztam, megállapítottam: a portál indulásától 2022. október 13-ig 47 olyan cikket közölt, amelyekhez odakerült az ’orosz-ukrán háború’ címke. Ezek közül 13, valamint ezen túl még néhány eme címkével valamiért el nem látott cikk (5) – tehát összesen 18 – foglalkozott az orosz propaganda és dezinformáció kérdéskörével, míg
az ukránéval összesen csak egy, a háború legelejéről, ami sokkal rövidebben, de kitér az oroszokra is:
Mit olvassunk (és mit ne), ha érteni akarjuk, mi történik Ukrajnában?. Eme cikkben megjegyzik, hogy a nyugati sajtó ’erősen oroszellenes szemszögből közvetíti az eseményeket’, az ukrán féllel kapcsolatban meg főleg arra hívják fel a figyelmet, hogy az igyekszik megakadályozni az oroszok által terjesztett hamis híreket. Egy másik cikkben ugyanakkor elismerik, hogy „mindkét oldal dezinformál”, illetve hogy „nemcsak az orosz, de az ukrán hivatalos kommunikációt sem lehet kritika nélkül kezelni. Az elsődleges cél sokszor nem a tényszerű tájékoztatás, hanem az ellenállás tüzelése, az ellenség demoralizálása és a közvélemény szimpátiájának megnyerése.” Miközben leszögezik, hogy „az áldozattal érzett szimpátia nehezíti, hogy felismerjük az erről az oldalról érkező, nagyon gyakran az érzelmeinkre ható álhíreket,” ők maguk mégis ezek után az orosz propaganda vizsgálatának szentelték energiájukat, szinte kizárólagosan. Érdekesség, hogy a 47 idevágó cikkből további 25 magyar jobboldali politikusok háborús megszólalásait és a jobboldali magyar médiavilág háborús híradásait vizsgálta.
De nézzük, mi történt azóta a három címke alatt megjelent cikkekben a Lakmuszon! Természetesen a három csoport közt továbbra is van átfedés, és azon cikkeket is kiszűrtem, amelyek nem kapcsolódnak tágan sem a háborúhoz.
Így a következő statisztika készült el: 2022. október 23. óta 104 olyan cikk jelent meg a három címke alatt, amely a háborúval foglalkozik tág értelemben. Ebből 25 a kormány kommunikációját kritizálja, 33 az állami és jobbodali médiát kritizálja, 17 az orosz propagandáról szól, 27 egyéb témájú (a háborúról szóló filmek ismertetői, stb.), egy ami Orbán Viktor 2025-ös tusványosi beszédével kapcsolatos téves mémet kritizál (a beszédnek témája volt a háború is, úgy került ide), és egy, ami arról szól, hogy az EU egyes, liberális körökben is mértékadó szervezeteket szerint a szólásszabadságot veszélyezteti egyes orosz portálok betiltásával. Sőt, még az is előfordul, hogy Magyar Péter magyar és ukrán inflációval kapcsolatos mondásait kritizálják.
Mi az, amit nem találtunk eme cikkek között?
A Lakmusz nem foglalkozik az ukrán propagandával, alig foglalkozik a sorozásokkal, a kárpátaljai kisebbség pedig egy régi cikkben, a nyelvtörvény kapcsán került szóba, a besorozott magyarok sem téma a portálon.
Ezt is ajánljuk a témában
A dezinformáció, gyűlöletbeszéd és a rendszerszintű veszélyek elleni küzdelem jegyében cenzúrát gyakorol az EU az amerikai kongresszus tavalyi jelentése szerint. A kongresszus igazságügyi bizottságának elnöke és az EU biztosa közti levelezés sem segített dűlőre jutnia a feleknek afelett, hogy cenzúráról van-e szó vagy sem.
Viszont több helyen egyértelművé válik, hogy a Lakmusz – mint korábban írtuk – tagja az Európai Unió Bizottsága által fizetett tényellenőrző hálózatnak, amely része az EU-s Demokráciapajzs intézkedéscsomagnak, melynek elvileg célja a demokrácia és szólásszabadság biztosítása, valójában azonban a gyűlöletbeszéd, a külföldi beavatkozás és a társadalom megosztottsága elleni harc örve alatt a kritikus politikai vélemények és pártok elhallgattatása a célja.
Egy 2023-as cikkük végén kifejtik:
„A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság, amely minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt, az első fázishoz hasonlóan, az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki az Európai Bizottság, amely minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.”
Alább ez olvasható az oldalon, konstans módon:
A Demokráciapajzs részeként az Európai Digitális Médiafigyelő hálózat magyar lába Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO). Ennek tagjai a Political Capital, a 444, a Lakmusz, a Magyar Hang, az amerikai kormányzati pénzeket osztó Mérték Médiaműhely és az Idea Alapítvány. Magyarország és több ország Médiafigyelő csoportjában feltűnik a Francia Hírügynökség, az AFP is.
Ezt is ajánljuk a témában
NGO-k, tényellenőrök és megbízható bejelentők kapják szakmányban a pénzt, hogy az EU bizottsága által promotált Demokráciapajzs keretében megvédjék az EU elitjét a demokráciától. A Demokráciapajzs örve alatt az EU-val szemben kritikus politikiai álláspontokat dezinformációnak és külföldi beavatkozásnak titulálhatják. Összefoglalónk.
Joseph E. Uscinski amerikai médiakutató és összeesküvéselmélet-szakértő, a Miami-i Egyetem professzora, valamint Ryden W. Butler egy azóta a szakirodalomban klasszikussá vált, 2013-as cikkében több szempontból kritizálta a tényellenőrzést.
A szerzők rámutattak: a tényellenőrök is szelektálnak (tematizálnak), azaz kiválasztják valamiképp, hogy mit ellenőriznek”. Másodszor is szerintük „a tényeket mindenki önkéntelenül is valamilyen szemlélet szerint rendezi”. Harmadszor rámutatnak, hogy „ugyanez a helyzet a tények közti összefüggésekkel és a hatásmagyarázattal”.
Persze a tényellenőrök megtehetik, hogy megkérdezik a tudósokat, ha az utóbbiak által már vizsgált tárgyról van szó. Csakhogy – jelzik a szerzők –a legtöbb kérdésben a tudósok és szakértők közt is vita van, nincs tehát egy, véglegesnek tekinthető tudományos álláspont. Végül Amerikában időnként predikciókat is ellenőrizni igyekeznek.
Összefoglalva tehát a szakirodalomban megjelenő kifogások a ‘tényellenőrzéssel’ szemben a következők: ideológiai-politikai elfogultság; kiválasztás; interpretálás; a tudományhoz és szakértőkhöz való illegitim fellebbezés; jóslás.
Jelen sorok szerzője 2023-ban kritizálta a tényellenőrzést és a Lakmuszt a Századvég folyóirat hasábjain.
Ezt is ajánljuk a témában
Tudományos tanulmányban kritizálja a tényellenőrzést és a Lakmuszt Szilvay Gergely.
Fotó: BULENT KILIC / AFP
„A szuvereintás jobb üzlet” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.
Kijev az európai országok segítségére számít a védelmi rendszer megerősítésében.
Fellélegezhetnek az ukránok, de kérdés, meddig...
Ez nem katonai realitás, hanem kampánykommunikáció.
Roman Kosztenko ukrán nemzetbiztonsági ezredes sürgeti a nyugati katonák érkezését.
Az ukrán gyorsbővítéssel a Balkánt is magukra haragítanák.
Orbán Viktor felszólította Zelenszkij elnököt, hogy a vizsgálóbizottságot engedje be és biztosítsa a munkájához szükséges feltételeket.
Kőkeményen szembesítették Zelenszkijt.
Elkészült a labdarúgó Európa-liga sorsolása. A Fradi Portugáliában kerülhet a sorozat legjobb nyolc csapata közé.
