A konferencián felszólaló jogászok, politikusok és szakértők arra a kérdésre keresték a választ, vajon mi állhat annak a jelenségnek a hátterében, hogy az Európai Unióban egyre több politikai vita köt ki a bíróságokon. Külön kiemelték az Európai Unió Bíróságát, amely saját hatáskörén átlépve avatkozik bele a nemzeti bíróságok működésébe.
„Bíróságok Európa értékkonfliktusainak élvonalában” címmel tartott pénteken konferenciát a Matthias Corvinus Collegium Budapesten, arra a kérdésre keresve a választ, mi áll annak a folyamatnak a hátterében, hogy az európai politikai és társadalmi értékviták a politikai arénákból tendenciózusan kerülnek át a bírói fórumok, különösen az Európai Unió Bírósága elé.
Idehozható például a Lengyelországban az azonos neműek házasságának elismertetéséről folyó viták esete, valamint Magyarország Európai Médiaszabadság törvénnyel szemben indított eljárása. A szervezők szerint mindkét eset rávilágít a bírói jogértelmezést, a hatáskör-átruházást és a nemzeti szuverenitást övező feszültségekre.
A rendezvényt Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az európai bíróságokat érintő kérdés kiemelten fontos téma, amelyről nem lehet eleget beszélni. Kiemelte: Európában jelenleg a politikai szabadság aláásásán dolgoznak, és az egyik legégetőbb kérdés, hogy az Európai Unió Bírósága vajon felismeri-e saját határait és korlátait, illetve hogy az Európai Unió értékei a nemzeti szuverenitás elé kerülnek-e. Az MCC főigazgatója szerint
az unió eredeti üzenete, vagyis az „egység a törvényeken keresztül”, eltűnni látszik.
Kijelentette: az Európai Unió Bírósága nem követi az EU által megszabott kereteket, hanem alakítja azokat.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára úgy vélekedett, a beszélgetés témája az elkövetkező 5–10 év egyik legfontosabb kérdése. Emlékeztetett: az Európai Unióról szóló Szerződés első hét cikkében több helyen is szó van az Európai Unió jogi befolyásának korlátozásáról a tagállamokkal szemben. (A szerződés 5. cikke például a szubszidiaritás elvén keresztül korlátozza az EU beavatkozását a tagállamok ügyeibe – a szerk.)
A Kúria elnöke szerint az Európai Unió Bírósága és a nemzeti bíróságok közötti korábbi viták mára konfliktusokká alakultak, a következő évek pedig az uniós jog elsőbbsége és a tagállamok alkotmányos jogai közötti ellentétekről fognak szólni. Megjegyezte: a jelenlegi uniós bírósági működés több ponton is megoldandó problémákat vet fel. Példaként említette, hogy a korábbi bevett gyakorlattal ellentétben – miszerint az alacsonyabb fokú bíróságok döntését egy magasabb fokú bíróság vizsgálja felül – mára az EU-ban egyre elterjedtebb, hogy a tagállamok legfelsőbb bírósága (Magyarország esetében a Kúria) egy alacsonyabb szintű, az Európai Unió Bírósága által támogatott bíróság döntéseit kénytelen követni.
Hangsúlyozta: minden konstruktív párbeszéd a témában „egy nyugodtabb és békésebb jövőhöz járul hozzá”.
A nyitóbeszédeket követően Martin Mendelski, a Pontifical University of Saint Thomas Aquinas kutatója, Osztovits András, a Károli Gáspár Református Egyetem EU-jogi Tanszékének vezetője, Tóth András, a Central European Lawyers Initiative elnöke és a Károli Gáspár Református Egyetem Digitális és Technológiai Jogi Tanszékének vezetője, valamint Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője kerekasztal-beszélgetés keretében boncolgatta tovább a kérdést.
A beszélgetést moderáló Yann Caspar, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója megjegyezte: bár a téma elsőre túlzottan joginak tűnhet, valójában az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdéséről van szó, hiszen
akár teljesen átalakulhat az Európai Unió intézményrendszere, sőt, az európai integráció természete is.
Osztovits András szerint bár a bírói munka nem mindig a legérdekesebb terület, vannak olyan helyzetek, amikor a jog értelmezése nem magától értetődő, és a bírák között is egyet nem értés alakul ki. Hangsúlyozta: az Európai Unió Bírósága nélkül az unió nem tudna hatékonyan működni, ezért mindenképpen szükség van a bíróságra. Szerinte az lenne a megoldás, ha a nemzeti bírák minél több szinten együtt tudnának működni az Európai Unió Bíróságával.
„A nemzeti bíróknak fontos szerepük van ebben az uniós rendszerben, és együtt kell működniük az Európai Unió Bíróságával”
– hangsúlyozta, majd egy hasonlattal élve arról beszélt, hogy az Európai Unió Bírósága olyan, akár egy apa, akinek a nemzeti bíróságok a gyermekei. Miközben a gyermekektől elvárható, hogy kövessék az apa szabályait, az apának is tiszteletben kell tartania, hogy a gyermekek – vagyis a nemzetek – nem egyformák, és ehhez mérten kell viszonyulnia hozzájuk.
Martin Mendelski több szemszögből is megfigyelhette az Európai Unió működését: Lengyelországban született, Németországban nőtt fel, majd Luxemburgban szerezte meg doktori fokozatát. Szerinte a jogállamiság kérdésének értelmezése viszonylag szubjektív, ezért a különböző tagállamok eltérő értelmezéseket alakítottak ki. Hangsúlyozta: ennek következtében mára két, egymással versengő világnézet alakult ki: egy liberális–szekuláris, valamint egy konzervatív–keresztény világnézet. Megjegyezte, a két világnézet ütközése ahhoz vezet, hogy már a morális kérdések alapvető értelmezésében is jelentős eltérések mutatkoznak.
„Ez a világnézetek közti háború még évekig fog tartani, és sok áldozattal járt, valamint fog járni. Lengyelország például ennek az ideológiai harcnak esett áldozatául”
– állította.
Tóth András szerint ami most uniós szinten történik, az nem alulról szerveződő, hanem felülről vezérelt folyamat. Hangsúlyozta: a legnagyobb probléma, hogy az Európai Unió elvalapú közösséggé akart alakulni, sőt sokan azt állítják, hogy már húsz évvel ezelőtt is az volt. Ezzel szemben viszont az az igazság, hogy
Magyarország és Lengyelország annak idején nem az elvek miatt csatlakozott az EU-hoz, hanem az alapító atyák által kitűzött közös cél érdekében: a hosszú távú béke és jólét fenntartásáért.
A szakértő a Harvard egyik professzorát idézte, aki szerint az EU átideologizálása azzal kezdődött, hogy a vezetők felismerték: ha fel akarják venni a versenyt az USA-val és Kínával, olyan kulturális és történelmi egységre van szükségük, amellyel Európa nem rendelkezik.
„Az EU-vezetők kitaláltak egy saját identitást a liberális alapelvek alapján, de ez a projekt már a legelején elbukott, mert nem olyan konszenzuális elveken alapult, mint annak idején a béke és a jólét”
– foglalta össze.
Hangsúlyozta: egyetért a kulturális harc elméletével, és szerinte az Európai Unió Bíróságának válságát az okozza, hogy az uniós vezetők a bíróságra tolják azokat a kérdéseket és vitákat, amelyeket a politikai arénában kellene megvitatni.
Rodrigo Ballester azt a kérdést tette fel, vajon hogyan alakulhatott egy kezdetben pragmatikus projekt politikailag mérgezővé és megosztottá. Hangsúlyozta: nemcsak a tagállamok között, hanem azokon belül is egyre nő a megosztottság. Szerinte az Európai Unió egy progresszív klubbá vált, ahol kötelező az előírt értékeket vallani, az Európai Unió Bírósága pedig ennek a „klubnak” az eszköze.
Kiemelte, az Európai Unió Bírósága a tagállamoktól vesz el hatásköröket, és saját hatáskörét átlépve szól bele a nemzeti kérdésekbe, például a családpolitikai törvények alakulásába.
Ballester több példát is megemlített, amikor a Bíróság családpolitikai kérdésekben próbálta az unió saját elveit ráerőltetni a tagállamokra – a genderideológiától kezdve az azonos neműek házasságán át a gyermekek szexuális neveléséig.
A beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy ez a kérdés várhatóan több fórumon is terítéken lesz az elkövetkező években.
A rendezvény végén Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere záróbeszédében kijelentette: ő is látja, hogy az utóbbi időben az európai bíróságokon egyre több vita szól az európai értékekről. Szerinte az Európai Unió Bírósága egyre aktívabban vesz részt ezekben a társadalmi vitákban, túllépve saját hatáskörét és feladatait.
„A Bíróság döntései politikai természetűek”
– állította. Szerinte az Európai Unió Bíróságának azért van lehetősége beleszólni olyan társadalmi kérdésekbe, amelyekhez amúgy nem lenne jogalapja, mert az unióban nincsenek szétválasztva a hatalmi ágak, és a Bíróság visszaél ezzel a helyzettel.
Hozzátette: az Európai Unió Bírósága figyelmen kívül hagyja a nemzeti bíróságokat, a tagállamok identitását, a szubszidiaritás elvét, és megpróbálja elszigetelni az alkotmánybíróságokat.
„Az alkotmánybíróságok védik a tagállamok alkotmányosságát, így amikor az EU Bírósága ezeket marginalizálja, a tagállamok alkotmányosságát hagyja figyelmen kívül”
– hangoztatta, majd hozzátette: ezt egyetlen ország sem fogadhatja el, amely fenn akarja tartani függetlenségét és szuverenitását.
Nyitókép: Mandiner
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Petrás János arra buzdítja a nemzeti radikálisokat, hogy egyéniben szavazzanak a Fidesz-KDNP jelöltjeire.
Kijózanító üzenetet kapott az ukrán elnök: még Varsó szerint sem reális a gyors EU-csatlakozás.
Berlin felszólalt, miután JD Vance nyíltan bírálta az Európai Uniót.
Mindent privatizálnának, semmi nem maradna az állam kezében.
Donald Trump fia arról beszélt, hogy Orbán Viktor következetesen képviseli a nyugati értékeket.
A németek nyögik a terheket, miközben Magyarországon egy átlagos autóval rendelkező háztartásnál éves szinten akár 1,1 millió forintos többletköltség jelenhet meg csak rezsiben és üzemanyagban.
Az élvonalbeli Kozármisleny női kézilabdázóinak csapatkapitánya számára kiemelten fontos a tanulás. Szakdolgozatát Lékai Mátéból írja.
A hosszú hétvége után megbicsaklott az ellátás, egyre több sofőr szembesül kellemetlen helyzettel
