Szlovákiát és Csehországot is előzzük: végre kiderült, mennyit ér valójában a magyar minimálbér

Sokan keveslik, mások irigykedve nézik: tiszta vizet öntöttek a pohárba a magyar fizetések vásárlóerejéről.


Sokan keveslik, mások irigykedve nézik: tiszta vizet öntöttek a pohárba a magyar fizetések vásárlóerejéről.


A szakértők hangsúlyozták, a „végtelen táppénz” továbbra sem reális lehetőség.


Az is kiderült, mi a kormány igazi célja.


A kormány döntése értelmében tovább emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő években is meghatározza a magyar bérek alakulását.


„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.


Több százezer munkavállalót érintenek a változások,


„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.


Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.


Tóth Máté szerint „ez nem gazdaságpolitika, hanem politizálás a gazdaságban”.


A miniszterelnök fontos megállapodást írt alá.


Ismertette a részleteket a miniszterelnök.


Jó híreket kaptak a munkavállalók, 2026-tól még több pénz áll a házhoz.


Továbbra sincs megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, de nagy meglepetéseket már aligha tartogatnak a soron következő tárgyalási fordulók.


Több informális egyeztetés után sincs egyetértés a szakszervezetek és a munkáltatók között a kötelező legkisebb keresetek emeléséről.


A magyar kormány gondoskodik róla, hogy mindenki tisztességesen meg tudjon élni a fizetéséből.


A munkavállalói és a munkaadói oldal is pozitívan nyilatkozott a legutóbbi egyeztetésről.


Közeledtek a szakszervezeti és munkáltatói álláspontok a hétfői bértárgyaláson.


Novemberben lendületet vesznek a bértárgyalások, nagy béremelésre számíthatnak a munkavállalók.


A tervezett 13 százalékos emelés aligha kerül veszélybe, ám a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum emeléséről mindenképp egyezségre kell jutniuk a feleknek.


Újratárgyalják a tavaly megkötött bérmegállapodás alapján a 2026-os kötelező legkisebb kereset emelését, de vita esetén ezúttal nem a dolgozók húznák a rövidebbet.
