Pénz áll a házhoz – Fontos adóváltozások lépnek életbe a következő hónapban!

Adóváltozásokkal indul az év második fele, ami mind a családokat, mind a vállalkozásokat érinti. A kormány tavaly jelentette be, hogy megduplázza a családi adókedvezmény összegét, a gyermekes családok jelentős jövedelememelkedése két lépésben valósul meg: júliustól 50 százalékkal, majd 2026. januártól ugyanolyan mértékben emelkedik a gyermekenként érvényesíthető kedvezmény mértéke. 

A kabinet 2011-ben vezette be a családi adókedvezményt, amelynek lényege, hogy a gyermeket vállaló, dolgozó szülők személyijövedelemadó-­kedvezményt érvényesíthetnek a munkabérükből. Júliustól ennek mértéke egy gyermek esetén havi 15 ezer, két gyermek esetén gyermekenként havi 30 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 49 500 forint – vagyis 

az év hátralévő részében. A négygyermekes anyák munkabéréből már most sem kell szja-t vonni, a másik szülő pedig érvényesítheti a négy gyermek után járó 198 ezer forintos kedvezményt, ha bruttó munkabére ezt lehetővé teszi. A júliustól emelkedő családi adókedvezmény automatikusan jár, amennyiben a szülők nyilatkoztak arról, hány gyermeket nevelnek, és munkáltatójuknál érvényesítették a kedvezményt. 

Szintén lényeges változás, hogy júliustól adómentes lesz a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj is. A csed a szülési szabadság kezdetétől számítva legfeljebb 168 napig jár, és összege megfelel az édesanya munkabérének. A csecsemőgondozási díj szja-mentessé válása érzékelhető többletjövedelmet jelent: bruttó 550 ezer forintos fizetés esetén hat hónapon keresztül havi 82 500 forintos plusszal lehet számolni; a minimálbért keresőkhöz is 260 700 forint pluszbevétel érkezik a csed teljes időtartama alatt. 

A gyed a csedet követően jár a gyermek kétéves koráig. Az összeg a szülő munkabérének 70 százaléka lehet, amennyiben bruttó fizetése nem haladta meg az 581 600 forintot. A gyed összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százalékát érheti el, vagyis 407 120 forint a maximális összege. A gyed legmagasabb összegében részesülő édesanya havonta 61 068 forinttal kap többet a következő hónaptól. 

A csed és a gyed adómentességének köszönhetően a gyermeket vállaló anyák a gyed lejártáig – a minimálbér, így a gyed emelkedését is figyelembe véve – a jelenleginél akár több mint 1,2 millió forinttal több pénzből gazdálkodhatnak gyermekük kétéves koráig. 

Az év második felére életbe lépő adóváltozások érdemben hozzájárulnak a gazdaság bővüléséhez. Az elkölthető havi jövedelem növekedése ugyanis serkenti a fogyasztást, és a kedvezmények tovább ösztönzik a gyermekvállalást is. 

Októbertől ráadásul a kormány kibővíti a családi adócsökkentési programot, így a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák szja-mentességet kapnak, azaz a teljes jövedelmük után nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Januártól a 30 év alatti édesanyák is keresetük mértékétől függetlenül mentesülnek a fizetés alól, és szintén a jövő év elejétől – életük végéig – mentességet kapnak a legalább két gyermeket nevelő, 40 év alatti édesanyák. 2027-től ez kiterjed az 50 év, 2028-tól pedig a 60 év alatti kétgyermekesekre is. 2029-től minden édesanya, aki legalább két gyermeket szült, élete végéig mentesül a 15 százalékos szja-fizetési kötelezettség alól. Fontos, hogy a 2026-tól lépcsőzetesen életbe lépő szja-mentesség mellett is megmarad a családi adókedvezmény, amelynek gyermekenként járó összegét az édesapák továbbra is érvényesíthetik. 

Visszatérve a most életbe lépő változásokhoz, egyes újdonságok a vállalkozókat is érintik – több módosítás már június 20-án hatályba lépett. Ezek közé tartozik, hogy a magánszemélyek, áfaalanyok és az egyéni vállalkozók már 2 millió forintos összegplafonig kérhetik az egyszerűsített részlet­fizetést, azaz 12 hónapon keresztül pótlékmentes részletekben fizethetik meg a kötelezettségüket a NAV-nak. Az automatikus fizetési könnyítés összeghatára a cégeknek is nő, legfeljebb 5 millió forintra, a pótlékmentes részletfizetéshez 12 hónap áll rendelkezésre. A június 20-ai adóváltozások emellett azokat a vállalkozásokat érintik, amelyek felső­oktatási intézménnyel vagy a Magyar Tudományos Akadémiával közösen végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet. Szintén változott az adóellenőrzésekkel kapcsolatos határidő számítása. 

Júliustól a vállalkozóknak lehetőségük nyílik áttérni az elektronikus nyugtaadásra, ehhez új e-pénztárgépre lesz szükségük. Az átállásra több időt kapnak az érintettek: a júliusi határidő helyett 2026 szeptemberétől lesz kötelező a nyugtáról való elektronikus adatszolgáltatás. 

Újdonság emellett, hogy az ágazati különadók – a bankadó, az energiaszektor és a kiskereskedelmi láncok extraprofitadója – törvényi szintre emelkednek, ám változás csak a víziközmű- szolgáltatókat érinti, amelyeknek megszűnik az adó­fizetési kötelezettségük. 

A kormány már előre jelezte, hogy az őszi adócsomagban további – az adózók széles körét érintő – változások várhatók. A tervek közt szerepel az alanyi áfamentesség januárban évi 18 millió forintra növelt felső határának további emelése.

Nyitókép: A gyermeket nevelő családok járnak jól a most életbe lépő adóváltozásokkal
Fotó: MTI/Katona Tibor