Brutális évforduló: amikor szó szerint gyilkolt a román korrupció

A román karhataloma a megemlékezőket vegzálta Bukarestben, bezzeg egy olyan kórházat azóta sem voltak képesek építeni, amely a súlyos égési sérülteket kezeli. Talán az év végéig elkészül egy, és becslések szerint pedig jövő februárban már betegeket is fogadhat Temesváron. Talán...

A bukaresti Colectiv klubban a Goodbye to Gravity koncertje pillanatok alatt tömegkatasztrófává változott, amikor egy egyszerű tűzijáték szikrája lángra lobbantotta a plafont és a hangszigeteléshez használt, jogellenesen felszerelt szivacsot.  A zenekar öt tagjából négy a 2015. október 30-i koncertjükön keletkezett tűzvész áldozata lett.

A klubban, amelynek nem volt tűzvédelmi engedélye és ahol jóval a megengedett feletti, mintegy 400 ember tartózkodott, a tűz pillanatok alatt elzárta az egyetlen működő kijáratot. Kezdetben 146 sebesültet és 27 halottat jelentettek, de a halálos áldozatok száma végül 64-re emelkedett. A fiatalok közül sokan – diákok, művészek – túlélték a lángokat, 

A Colectiv tragédia alapvető tételmondata az, hogy a korrupció és a hanyag közigazgatás következetesen biztosítja a rendszerszintű kudarc büntetlenségét. A halálos hiba nem hoz valódi felelősségre vonást; az életét vesztő polgárok dühét politikai áldozatokkal csillapítják, miközben az intézményi gépezet, amely lehetővé tette a katasztrófát, érintetlen marad. 

A tragédiát követő masszív, országos tüntetések  ugyan kikényszerítették Victor Ponta miniszterelnök és kormánya 2015. november 4-i lemondását, de ez csak a felelősségvállalás illúzióját teremtette meg. Eközben a sürgősségi rendszer egyik kulcsfigurája, Raed Arafat politikai túlélőnek bizonyult, jelezve, hogy a rendszert engedélyező kulcspozíciók ellenállnak az érdemi reformnak.

A Colectiv áldozatainak túlnyomó többsége nem a tűzben, hanem azt követően, a román állami kórházakban halt meg. A tragédia teljes áldozatszáma 64 fő volt, 

Az áldozatokat eleve sebezhetővé tette a klubban használt, égésgátló nélküli hangszigetelő szivacs elégetéséből származó extrém mérgező gázok (szén-monoxid, hidrogén-cianid, sósav) belélegzése. A román egészségügy azonban teljesen felkészületlen volt a súlyos égési sérültek kezelésére.  

Tíz évvel a tragédia után az intézményi tehetetlenség legszembetűnőbb bizonyítéka, hogy Románia továbbra sem rendelkezik teljesen működőképes, speciális égési sérültközpontokkal. Ahogy azt az erdélyi magyar sajtó, is hangsúlyozta, ez a hiányosság egy EU-tagállamban elfogadhatatlan, és továbbra is „nyílt sebként” marad meg a társadalom emlékezetében.  

Az intézményi paralízis ténye, hogy a kormánybuktatáshoz vezető katasztrófa sem volt képes kikényszeríteni a létfontosságú infrastrukturális reformot, azt jelzi, hogy az államgépezet immunis az igazi, érdemi következményekre. A politikai sokk elmúltával a rendszer visszatér a régi kerékvágásba, kivárva a közfelháborodás elüléset.

Pedig a túlélők számára a Colectiv egy életre szóló trauma. Hosszú távú ellátásra van szükségük, melyet állandó sebhelyek, érzelmi traumák és több tucat műtét kísér: egy túlélő öt év alatt 19 beavatkozáson esett át.

A Hexi Pharma botrány és a titkosszolgálatok árnyéka

A kórházi halálozások okaira Cătălin Tolontan újságíró vezette nyomozás világított rá, amely 

A vizsgálódás leleplezte, hogy a Hexi Pharma nevű cég, amely több mint 350 romániai kórházat látott el fertőtlenítőszerekkel, szándékosan hígított termékeket szállított. A termékek hatóanyag-tartalma egyes esetekben alig 10 százalék volt – gyakorlatilag mosogatóvíz erősségű . Ez a több millió eurós csalás éveken át zajlott, lehetővé téve a nozokomiális fertőzések elburjánzását, és hozzájárult a Colectiv áldozatainak halálához is. A Hexi Pharma még 2006-ban is érintett volt egy hasonló botrányban, csecsemők fertőződése miatt .

A hírszerzési bizottság beismerte, hogy az SRI négy alkalommal is küldött tájékoztató jegyzetet a döntéshozóknak a Hexi Pharma nem megfelelő termékeiről 2011 és 2016 között. Annak ellenére, hogy az információk szerint a hígított fertőtlenítők veszélyeztették a betegek biztonságát és hozzájárultak a Colectiv áldozatainak halálához, 

Ez a döntés közvetlenül védte a korrupciós hálózatot, amelyben kórházigazgatók és beszerzők széles köre volt érintett. A hírszerzési apparátus tudatos döntése, hogy nem lép fel a rendszer ellen, védőpajzsként funkcionált a politikai és gazdasági elit számára. Ez azt mutatja, hogy Romániában néha az intézmények célja nem a polgárok védelme, hanem a korrupt hálózat önfenntartása.

A helyzetet tovább bonyolította Dan Condrea, a Hexi Pharma tulajdonosának rejtélyes halála. 

Bár az ügyészség az ügyet öngyilkosságként zárta le, hivatkozva a feleségétől kapott, „ne tegyen semmi ostobaságot” tartalmú SMS-re, a halál időzítése azonnal felvetette a közvéleményben a gyanút, hogy a „mélyállam” vagy más érdekcsoportok hallgattatták el. Condrea halála a kulcsfontosságú vallomások előtt véglegesen lezárta a felelősség láncolatát, megakadályozva, hogy a vizsgálat eljusson a legmagasabb szintű politikai és gazdasági cinkosokhoz.

Noha a bukaresti média évek óta kész tényként kezeli, hogy egyes vállalatok kapcsolatban állnak a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI), mindezidáig egyetlen bírósági döntés sem támasztotta alá a titkosszolgálatok közvetlen üzleti szerepét. A politikusok óvatosan nyilatkoznak a témáról, miközben több elemző úgy véli: a „fedett cégek” körül kirobbanó botrányok valójában a szolgálatok közötti belső hatalmi harc tünetei.

Az erdéyli Krónika pár éve megírta, hogy oknyomozó újságírók feltárták, hogy az érintett cég központja a civil hírszerzés egyik bukaresti épületében működött, a SRI pedig több alkalommal is akadályozta a társaság elleni feljelentések kivizsgálását – sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a bíróságok nem kaptak tőlük érdemi információt. A vállalat vidéki képviselői között pedig több volt vagy éppen aktív szolgálati tiszt is feltűnt. Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője akkori véleménye szerint a cégvezetők csupán „strómanok”, 

Ez magyarázza szerinte azt is, hogy érzékeny adatok kerülhettek ki a kormánypárti médiába.

Ezek szerint a SRI említett csoportja országos szinten képes volt kialakítani és ráerőltetni a kórházakra egy olyan kereskedelmi hálózatot, amely hivatalosan nem is volt bejegyezve Romániában. Mindez rávilágít arra, hogy Romániát olyan érdekcsoportok irányítják, amelyek bűnszövetkezeti módon működnek, és ez alapvetően akadályozza az ország modernizációját és az európai normákhoz való felzárkózását.

A Colectiv-tragédia utóélete is jól szemlélteti, hogyan működik a román állam, azon belül az igazságszolgáltatási rendszer is mint a büntetlenség legitimálója. A Colectiv per évekig elhúzódott, a jogerős ítéletet a Táblabíróság többször elhalasztotta. Bár a klubtulajdonosokat és a tűzbiztonsági engedélyek hiányáért felelős tűzoltókat 6 és 11 év közötti börtönbüntetésre ítélték, a politikai felelősség végül elpárolgott.

A legszembetűnőbb példája a következmények hiányának Cristian Popescu Piedone esete, aki a tragédia idején a 4. kerület polgármestere volt, és aki hivatali visszaélés miatt felelt az engedélyek kiadásáért. Az elsőfokú ítélet még 8 év és 6 hónap börtönt szabott ki rá, amelyet a fellebbviteli bíróság 4 évre csökkentett. A büntetlenség végső, sokkoló aktusa 2023 júniusában következett be, amikor Románia Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszéke (ÎCCJ) helyt adott Piedone rendkívüli jogorvoslatának, és véglegesen felmentette őt a hivatali visszaélés vádja alól. Az ÎCCJ indoklása szerint nem létezett olyan egyértelmű törvényi szöveg, amely kifejezetten a polgármestert kötelezte volna arra, hogy a működési engedély kiadásakor megkövetelje a tűzbiztonsági engedélyt.

Ez a jogi kiskapu lényegében törvényesítette azt az adminisztratív hanyagságot, amely tömeges halálhoz vezetett, és azt az üzenetet küldte a politikai elitnek, hogy a ködös jogszabályok menedékként szolgálnak a következmények ellen. A jogrendszeri fiaskó mellett az eljárás elhúzódása miatt 

A Colectiv Egyesület elnöke szerint egy „normális országban” a halált okozó bűncselekmények nem évülnek el. Ez a jogi mechanizmus, amely a politikusok javára dönt, megerősíti a rendszerszintű bizalmatlanságot.  

Nyitókép: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP

Egy videó a tragédia évfordulójáról, itt nézhető meg: