Megsemmisített választások, TikTok-hálózat és titkosszolgálati botrány: mi történik Romániában?

Nyitókép: INQUAM Photos

Románia alkotmánybírósága történelmi döntést hozott: érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és elrendelte az egész választási folyamat újraindítását. A döntést a kilenc alkotmánybíró egyhangúlag hozta meg egy ötórás tanácskozás után. Az ítélet azonnali hatályú, a kormányt pedig kötelezi egy új választási dátum kitűzésére, valamint a kampány és az előkészületek újrakezdésére.

A döntés előzménye Klaus Iohannis elnök azon lépése volt, hogy feloldotta a Legfőbb Honvédelmi Tanács (CSAT) titkosított dokumentumainak minősítését. 

A hírszerző szolgálatok szerint Georgescu TikTok-kampányát egy több mint 25 ezer fiókból álló hálózat segítette, amely már 2016-ban létrejött, és az orosz hibrid hadviselés eszközeit alkalmazta. Több mint 85 ezer kibertámadást regisztráltak a választási rendszerek ellen, amelyeket fejlett, anonim technológiákkal álcáztak.

Politikai reakciók: transzparenciától a káoszig

és teljes átláthatóságot követelt. „Az alkotmánybíróság indoklása mellett szükséges, hogy az elnöki hivatal, a hírszerzés és az ügyészség részletesen tájékoztassa a közvéleményt. Ellenkező esetben a polgárok bizalma az állami intézményekben végérvényesen elveszhet” – figyelmeztetett.

Elena Lasconi, az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, aki bejutott a második fordulóba, élesen bírálta a döntést. „A román állam lábbal tiporta a demokráciát. Önök anarchiába taszítják az országot!” – nyilatkozta indulatosan.

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke viszont helyeselte a döntést, hangsúlyozva, hogy az orosz beavatkozás komolyan torzította a választási eredményeket. Ugyanakkor sürgette, hogy a felelősöket vonják felelősségre.

Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője higgadtságra intett: „Egy ilyen helyzet nehéz próbatétel demokratikus intézményeink számára, de meg kell őriznünk a nyugalmat és az egységet”.

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke szimpatizánsait nyugalomra intette. „Ennek a rendszernek demokratikusan kell megbuknia” – írta közösségi oldalán, elutasítva az utcai tüntetéseket.

Ezzel szemben Diana Șoșoacă, 

Cristian Diaconescu szerint Romániát támadás érte, és a demokratikus folyamatok védelme érdekében helyes döntés született az elnökválasztás érvénytelenítésével. A független jelölt hangsúlyozta, hogy az agresszor felelősségre vonása és az intézmények iránti bizalom helyreállítása elengedhetetlen a jövőbeni támadások elkerüléséhez.

Hogyan tovább?

Klaus Iohannis elnök addig hivatalban maradhat, de az Alkotmány értelmezése szerint mandátuma csak az új elnök eskütételével ér véget. Egyes szakértők szerint fennáll annak a veszélye, hogy az ország vezetése átmenetileg a szenátus elnökére hárulhat.

Cristian Tudor Popescu politológus szerint azonban botrányos lenne, ha Georgescu ismét indulhatna a választásokon. „Hogyan lehetne őt újra jelöltként elfogadni, amikor éppen az ő manipulált kampánya miatt kellett érvényteleníteni az eredményeket?” – tette fel a kérdést.

A szakember hozzászól

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője kérdésünkre azt mondta:

De még ebben a sokat megtapasztalt országban sincs példa arra, hogy az Alkotmánybíróság – egyelőre nem ismert okokból, és indokok, bizonyítékok alapján megsemmisítsen egy választási eredményt, különösen úgy, hogy az első fordulót néhány nappal ezelőtt érvényesnek nyilvánította!”

Majd folytatta: ráadásul maga az Alkotmánybíróság sem segíti annak a káosznak a felszámolását, melyhez – többek között – saját maga is hozzájárult azzal az erősen megkérdőjelezhető korábbi döntésével, mellyel kizárta Diana Şoşoacă jelöltet az elnökválasztásból. Ugyanis a már említett, összesen három pontból álló sajtóközlemény egy szót sem említ sem az okokról, sem a bizonyítékokról, hanem csak rögzíti, hogy megsemmisíti az egész elnökválasztási folyamatot (1. pont), valamint hogy az új választás időpontjára vonatkozó döntés a kormány hatásköre és feladata (2. pont), és hogy a határozat végleges és általánosan kötelező.

A szakértő továbbá kifejtette: tehát mindazok az értelmezések, melyek a döntés óta eltelt órákban a nyilvánosságban úgy a román (és nyugati!) politikusok, mint ahogy a szakértők vagy a média képviselői részéről megjelentek, beleértve az Oroszország állítólagos érintettségére, a Tiktok szerepére, valamint a román titkosszolgálatok által készített és a titkosítás alól csak 2024. december 4-én, azaz az elnökválasztás után 8 nappal feloldott dokumentumok alkotmánybírósági döntésben játszott szerepére vonatkoznak, sokkal inkább tűnnek a titkosszolgálatok által az alkalmatlanságuk elleplezésére gyártott alibiteremtő fércműveknek, mint komoly és megalapozott nyomozások eredményeinek.

Úgy véli, ha egy folyamatban lévő választást le lehet amiatt fújni, mert „oroszországi tévés politikai vitaműsorokban az orosz újságírók felvetik azt, hogy a romániai oroszbarát erők több mint 30 százalékot szerezhetnek a parlamenti választáson” (SIE-anyag), vagy azért, mert egy kitakart nevű személy „fiókjában több olyan fénykép látható, melyeken a választási kampány vége előtt egy nappal (kiemelés tőlünk – a szerk.), melyek a független jelöltet népszerűsítik és – ettől külön – olyan régebbi fényképek, melyek az Orosz Föderáció elnökét, Vlagyimir PUTYIN-t népszerűsítik. A Facebook-profil szerint, az illető 2018-2019 környékén Moszkvát jelölte meg tartózkodási helyeként” (MAI-anyag), illetve azért, mert az „»Egyensúly és Gerincesség« információs kampány azonos az Orosz Föderáció által Ukrajnában folytatott »Testvér Testvér mellett« kampánnyal, mindkettő legitim mikroinfluenszerek manipulálásával valósulva meg”, akkor Romániában bármi lehetséges, hiszen a fentebb felsorolt „bizonyítékok” nem árulnak el semmit arról, hogy azoknak bármi közük lenne a jelöltek bármelyikéhez! Ha viszont ennél több információ áll a rendelkezésre, akkor ennek a „kivonatnak” a nyilvánosságra hozása nemcsak felesleges volt, de tovább mélyítette a román állam intézményeivel szembeni bizalmatlanságot.

A kutató kiemeli: ha a román államnak nem sikerül sürgősen és teljes mértékben tiszta vizet önteni a pohárba, és megdönthetetlen, szakmailag alátámasztható és egyéni felelősségeket feltáró bizonyítékokkal előállni, akkor nemcsak a megismételt elnökválasztást (és talán még a parlamenti választást is, hiszen a hiperprogresszív zsebpárt, a DREPT képviselője, Vlad Gheorghe mostanra ez utóbbi eredményét is megtámadta!), de az összes romániai választást is a gyanú árnyéka és az általános bizalmatlanság fogja beárnyékolni, és akkor igazán és joggal mondhatjuk azt, hogy a román (!) „párhuzamos állam” eltörölte a sérült és bicebóca romániai szabad választások utolsó nyomát is.

 Ez, különösen december 5-e után egy nappal, felelős cselekvésre felszólító figyelmeztetés! – zárta gondolatait a szakértő.