Ráférhet a megváltás a román nemzetre, hisz akkora katedrálist építettek

A bukaresti óriáskatedrálisnál feszült jelenetek zajlottak le, amikor a hívek egy része erőszakkal próbált bejutni az épületbe. Október utolsó szerdájának éjjelén és csütörtök hajnalban is több ezren várakoztak türelmesen, hogy beléphessenek a Nemzet Katedrálisába, ám csütörtök reggel a feszültség elszabadult. Amikor a zarándokok sorát a főbejárattól egy oldalsó kapuhoz terelték, néhányan attól tartottak, hogy lezárják a templomot, és megpróbáltak erővel bejutni.

Október 26-án vasárnap Bukarestben ünnepélyesen felszentelték a Nemzet Megváltásának Székesegyház mozaikszentképeit, ezzel a 15 éve épülő katedrális egy újabb fontos mérföldkőhöz érkezett. A szertartást Daniel pátriárka, a Román Ortodox Egyház vezetője, valamint I. Bartholomaiosz, a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka közösen végezte. 

A felszentelés napját nem véletlenül választották: a ceremóniát Szaloniki Szent Demeter vértanú ünnepére időzítették, amikor hagyományosan több tízezren zarándokolnak Bukarestbe. A fővárosba ezúttal is az ország minden részéből érkeztek hívek, sokan több száz kilométert tettek meg, hogy jelen lehessenek a történelmi eseményen. A tömeg egy része még a katedrális hatalmas, 12 ezer négyzetméteres díszburkolt udvarán sem fért el, ezért a szertartást a környező utcákban felállított óriáskivetítőkön követhették a hívek.

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője, kérdésünkre elmondta, hogy 141 év telt el azóta, hogy I. Károly román király törvényben elrendelte a katedrális megépítését, és 15 év azóta, hogy az építési engedélyt is megkapta – most pedig a bukaresti ortodox katedrális végső felszentelésére készülnek. 

Sokan déjà vu-érzéssel figyelik az eseményeket: 2018-ban, Erdély és Románia egyesülésének századik évfordulóján már tartottak egy nagyszabású felszentelési ünnepséget, amelyről a magyar sajtó is beszámolt – akkor ugyanis egy félig kész székesegyházat avattak fel a centenárium alkalmából.

Egy templom, amely minden rekordot megdöntött

A Nemzet Megváltásának Székesegyház nemcsak vallási, hanem építészeti szempontból is egyedülálló. 

• A maga 127 méteres magasságával a világ legnagyobb ortodox temploma, 
• alapterülete meghaladja a 7200 négyzetmétert, 
• térfogata pedig 320 ezer köbmétert. 

Ezzel még a közvetlen közelében álló Parlamenti Palotát, a világ egyik legnagyobb közigazgatási épületét is meghaladja.

A katedrális nemcsak méreteiben, hanem technikai megoldásaiban is impozáns. A főbejárathoz 27 bronzkapu vezet, amelyek mindegyike közel egytonnás és távirányítással nyitható. Az épületben nyolc lift működik, a látogatók pedig 60 méter magasan belső erkélyekre, vagy akár 90 méteren egy külső kilátóhoz is felmehetnek, ahonnan belátni egész Bukarestet.

A székesegyházban található a világ legnagyobb, szabadon lengő harangja is – a 27 tonnás Szent András-nagyharang, amelyet Dániel pátriárka arcképe díszít. Hangja állítólag a város minden pontján hallható, és az ország hősei előtt tiszteleg.

Arany, mozaik és negyedmilliárd apró kő

A templom belsejét nem freskók, hanem mozaikok díszítik, ami különlegessé teszi a belső teret. A most felszentelt, 25 ezer négyzetméteres díszítéshez a mozaikkészítők mintegy 250 millió apró, színes kavicsot ragasztottak fel. A fényben csillogó arany- és üvegmozaikok bibliai jeleneteket, román szenteket és történelmi eseményeket ábrázolnak. A monumentális ikonosztáz, amely a szentélyt elválasztja a templomhajótól, szintén mozaikkal borított, és több tonna súlyú.

A föld alatt sem kevésbé látványos a komplexum: az árkádos főtér alatt a román kereszténység múzeuma, zarándokszállás, valamint rendezvénytermek kaptak helyet. 

Pászkán szerint ugyanis nem egyértelmű, hogy az eredmények a román társadalom valódi vallásosságát tükrözik-e, vagy inkább egyfajta túlzott extrovertáltságból fakadó megfelelési kényszert, amelyben a vallási élet mélysége helyett annak látványos megjelenítése kap hangsúlyt. Bár a román közéletben ritkán zajlik önvizsgálat, a kevés erre irányuló kísérlet – például Daniel David oktatási miniszternek a román nemzeti lélekről írt munkája – arra utal, hogy a tökéletlen nemzetfejlődésből fakadó felszínesség és a vágyott önképhez való igazodás ezen a téren is megmutatkozik. 

Sok román, ha megkérdezik, vallásosnak vallja magát, ám ez nem feltétlenül jelenti a hit mély, belső megélését – inkább egyfajta társadalmi szerep, amelyet a közösség vagy a külvilág elvárásai formálnak, és amelyet a felmérések médiavisszhangja, közéleti értelmezése tovább erősít – fogalmaz a szakértő.

Az állam és az egyház közös vállalkozása

Az október végi ikon-felszentelésen több mint 2500 hivatalos meghívott vett részt, köztük Nicușor Dan bukaresti főpolgármester, Maia Sandu moldovai államfő, Ilie Bolojan miniszterelnök, a román hadsereg vezetői, valamint Margit hercegnő, a román királyi ház feje.

Az összeg mintegy negyede a hívők adományaiból származott, a fennmaradó részt pedig központi és önkormányzati források fedezték. A román állam 11 hektáros telket adományozott az egyháznak a Parlament mögött – ez is jól mutatja, hogy az építkezés az állam és az egyház szoros együttműködésében valósult meg. A román parlament 2025-öt a román patriarkátus centenáriumi évének nyilvánította, ami lehetővé tette, hogy az állami intézmények is támogassák a vallási ünnepségeket.

A politikum és az ortodox egyház kapcsolatáról, Pászkán Zsolt kifejtette: Románia esetében egy, a történelmi hagyományokra épülő érdekszövetségről van szó a

Ez a fajta szoros összefonódás végigkíséri Románia viszonylag rövid történelmét. Az ortodox egyház mindig – még az ateista kommunista diktatúra idején is – a hatalom eszközeként és annak örökös haszonélvezőjeként működött – fogalmazott a politikai elemző.

Pászkán emlékeztetett: ez az együttműködés a Moldva és Havasalföld felülről irányított egyesítésétől kezdve végig jelen volt, amelyben az ortodox egyház kulcsszerepet játszott. Folytatódott a Trianon utáni, szimbolikus „hagymakupolás honfoglalásban”, majd a királyi Románia idején megszerzett befolyásban, a görögkatolikus egyház kommunista támogatással történt felszámolásában, és egészen a kommunista elit 1989 utáni átmentésének legitimálásáig. 

Ennek köszönhetően szinte akadálytalanul építhette ki azt a Közép-Kelet-Európában egyedülálló gazdasági, logisztikai és hatalmi hálózatot, amelyben ma már nehéz eldönteni: Romániának van Román Ortodox Egyháza, vagy a Román Ortodox Egyháznak van Romániája – zárta gondolatait Pászkán.

A nemzeti büszkeség és a megosztottság temploma

A katedrális megítélése Romániában ellentmondásos: az ortodox egyház és hívei a nemzeti identitás, a hit és az összetartozás szimbólumának tartják az épületet, amelynek gyökerei egészen 1878-ig nyúlnak vissza, amikor először vetődött fel egy „nemzeti templom” építésének terve. Az ellenzők azonban gyakran a közpénzek felhasználását, a túlzott pompát és az aránytalan költségeket bírálják.

A templom körüli viták az utóbbi években több alkalommal is a közbeszéd középpontjába kerültek. 2018-ban, a részleges megnyitás idején, tülekedés és dulakodás tört ki a hívek között, amikor ezrek próbáltak bejutni a még befejezetlen épületbe. 

Pászkán Zsolt rámutatott, hogy miközben 

Ez kognitív ellentmondásra utal, ami vagy a felmérések pontatlanságát, vagy egy hamis önképből fakadó ön- és közámítást jelez – fogalmazott a szakértő.

Pászkán szerint a magas „vallásossági” mutatók másik lehetséges oka a politikai és társadalmi elit gyengesége. A román közéletben a vezető szerepet betöltő személyek gyakran gyenge, sőt ellenpéldaként szolgáló figurák, ezért a társadalomnak szüksége van valamiféle kapaszkodóra, viszonyítási pontra – egy olyan tükörre, amelyben úgy láthatja magát, ahogyan szeretné. Ennek következménye, hogy a Román Ortodox Egyház a felmérésekben rendre a legnagyobb bizalmat élvező intézmények között szerepel. Csakhogy ebben az esetben nem magában az egyházban, mint intézményben bíznak az emberek, hanem abban az eszmében, amelyen keresztül önmagukat és a közösséget elismerni vélik – tette hozzá a kutató.

A nemzet tükre

A Nemzet Megváltásának Székesegyház (az utóbbi időben viszont az egyház kommunikációjában már Nemzeti Székesegyháznak) nem csupán vallási építmény, hanem a modern Románia önképének is része. 

Bár a felszentelés ünnepe után még több belső munkálat hátra van, a katedrális már most Románia egyik legfontosabb építészeti és vallási szimbóluma lett. A hatalmas harang hangja minden nap emlékezteti Bukarest lakóit arra, hogy az ország szívében immár ott áll egy templom, amely – akár tetszik, akár nem – mindent túl akar élni: háborút, válságot és vitát egyaránt.

Nyitókép: Inquam Photos / Codrin Unici

A román államfő is részt vett a ceremónián, egy rövid videó az eseményről itt nézhető meg: