Orbán Viktor: Nem fogadjuk el Brüsszel háborús gazdaságpolitikáját

A vállalkozásokat támogató, 80-90 milliárd forintos adó- és bürokráciacsökkentésben állapodott meg a kormány és a kamara.

Egy kiszivárgott előadás szerint Magyar Péterék alaposan megnyirbálnák a vállalkozásonak járó támogatásokat, a tervezett adóreformjaik pedig csak tovább rontanák a helyzetet.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, november 17-én hétfőn bejelentéseket tett Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Karmelitában.
A kormányfő sajtótájékoztatón kiemelte, „Magyarország úgy döntött, nem csatlakozik Brüsszel háborús gazdaságpolitikájához, hanem továbbra is nemzeti gazdaságpolitikát építünk”.
Ennek jegyében 80-90 milliárd forintos csomag adókedvezmények és bürokráciacsökkentés formájában támogatja a magyar vállalkozásokat.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a most bejelentett csomag több mint 200 ezer vállalkozást érint.
A kormány és az MKIK az alábbi 11 pontról döntött:
A miniszterelnök előre tekintve szólt arról is, hogy valószínűleg vita várható a magyar politikában arról, hogy meddig terhelhető a bankszektor és milyen legyen a termelő iparágak és a pénzügyi szektor adóztatásának aránya. Azonban
stabil bankrendszer nélkül nem elképzelhető stabil gazdaságpolitika”
– szögezte le Orbán Viktor.
Ezt is ajánljuk a témában

A vállalkozásokat támogató, 80-90 milliárd forintos adó- és bürokráciacsökkentésben állapodott meg a kormány és a kamara.

Míg a kormány a Kamarával együttműködve könnyíteni kívánja a magyar vállalkozások helyzetét, ezzel szemben
a Tisza hatalomra kerülése esetén még a nekik nyújtott támogatásokat is megnyirbálná a kormányzati kiadásokkal együtt.
Mint azt egy korábbi összeállításunkban is jeleztük, egy kiszivárgott felvételből kiderült, hogy Magyar Péterékkel azokkal is rosszul járnának, akik rájuk szavaznak. Kármán András, a Tisza Párt egyik legfrissebb gazdasági szakértője még hónapokkal ezelőtt a Corvinus Egyetemen tartott előadást, melyben arra is kitért, hogy
miként lehetne a vállalkozásoktól jelentős pénzeket átcsatornázni, mert véleménye szerint ezekre túl sokat költ jelenleg a kabinet.
Érdekesség, hogy az előadást Kármán egy nappal azután tartotta, hogy Magyar Péter bemutatta őt az egybegyűltek előtt Kötcsén.
Kármán szerint a kereslet vezérelt növekedési modell csak inflációt és növekvő költségvetési hiányt generált. A közgazdász szerint gazdaságfejlesztési témakörben ugyanakkor az alábbi igaz: a magyar állam nem hatékony (lassú bürokrácia, gyenge infrastruktúra, korszerűtlen oktatás), amit alacsony adók, adókedvezmények és támogatások szerteágazó rendszerével igyekszik kompenzálni.
Azaz a Tisza Párt gazdasági szakembere szerint az alacsony adók és adókedvezményekkel való kompenzálás elhibázott döntés.
Magyar Péter viszonylag friss igazolása arra is kitért, hogy régiós összehasonlításában „kiugró mértékű a vállalatoknak nyújtott transzferek aránya, amit csak részben magyaráznak az EU-s támogatások”. Tehát előadása szerint jelentős pénzeket lehetne megtakarítani, nem máshogy, mint pénzelvonással.
Emlékezetes, hogy a szeptember elején kiszivárgott tervek szerint a Tisza Párt a jelenleg 9 százalékos társasági adóhoz is hozzányúlna. Kármán András előadásában arról beszélt, hogy az alacsony társaságiadó-kulcs ellenére az adórendszerünk túl bonyolult, nem semleges, torz ösztönzőkkel terhelt, ráadásul tele van különféle szektorális adókkal. Itt valószínűleg a multikra és a bankszektorra kivetett különadókra gondolhatott.
Mindebből pedig nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy esetleges adóreform esetén a társasági adó-kulcshoz – és a bankadóhoz is – hozzányúlhatnak, hiszen később is a vállalkozások adóztatásának átalakítása mellett kampányol a közgazdász.
De még ennél a pontnál sem állnának meg Magyarék:
felülvizsgálnák a támogatáspolitikát és a keleti nyitást is!
A tiszás szakértő hallgatósága előtt kritizálta a magyar adórendszert is, mely véleménye szerint aránytalan. Mint az a kiszivárgott előadásban elhangzott, ezt ezt az aránytalanságot vagyonadóval lehetne eltüntetni. Bár ennek részleteit nem ismertette, de szeptember óta tudott, hogy ezt a terhet az ötmilliárd feletti vagyonokra szabnák csak ki, amelynek behajthatósága teljes mértékig megkérdőjelezhető, még a tanácsadó szerint is.
Kármán András közgazdász, a második Orbán-kormány államtitkára volt egy rövid ideig, majd „áthidalhatatlan nézetkülönbségek” miatt hamar távozott.
Az elmúlt évtizedben egy külföldi bank magas rangú funkcionáriusa lett. 2011. december 1-jétől 2014-ig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatóságában a Magyarországnak járó helyettes igazgatói posztot töltötte be. 2017. június 8-tól Kármán András az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. ügyvezetői és elnöki posztját tölti be.
A szakember nevéhez kötődik az Erste jelzálogbankjának létrehozása, amelyet a 2015 decemberi megalakulás óta elnök-vezérigazgatóként irányított.
Nyitókép: közösségimédia
Ezt is ajánljuk a témában

Bankár-közgazdász lett Magyar Péter egyik új szakértője, aki Horn és Bokros alatt kezdett a Pénzügyminisztériumban, és igen gyorsan kihullott 2010 után az Orbán-kormányból. Mutatjuk, ki is Kármán András.

Ezt is ajánljuk a témában

Nemcsak a kormányzati kiadásokat nyirbálná meg Magyar Péter pártja hatalomra kerülése esetén. A Tisza újdonsült közgazdász tótumfaktuma, Kármán András egy most kiszivárgott előadásban arról értekezett, hogy a vállalkozásoktól lehetne elcsatornázni jelentős pénzeket, ezekre ugyanis most szerinte túl sokat költ az állam.
