Bukott emberek a színpadon: Magyar Péter bemutatta a Tisza új arcait

Ismét nem hallottunk semmit a konkrét kormányzati tervekről.

Nemcsak a kormányzati kiadásokat nyirbálná meg Magyar Péter pártja hatalomra kerülése esetén. A Tisza újdonsült közgazdász tótumfaktuma, Kármán András egy most kiszivárgott előadásban arról értekezett, hogy a vállalkozásoktól lehetne elcsatornázni jelentős pénzeket, ezekre ugyanis most szerinte túl sokat költ az állam.
Túl sok pénzzel támogatja az állam a vállalkozásokat, épp ezért a teljes magyar támogatáspolitikát felülvizsgáltatná a Tisza Párt új gazdasági frontembere, Kármán András egy kiszivárgott prezentáció szerint. A Mandiner birtokába került ugyanis Kármán a Corvinus egyetemen tartott előadásának diái. Az előadást mindössze egyetlen nappal azután tartotta a közgazdász, hogy Magyar Péter bemutatta őt a párt kötcsei rendezvényén.
Ezt is ajánljuk a témában
Ismét nem hallottunk semmit a konkrét kormányzati tervekről.
Kármán –, akit az augusztusban csúnyán leszereplő Dálnoki Áron kispadra ültetésével vetett be az ellenzéki párt – az előadása elején szép sorban elpuffogtatja az elmúlt másfél évtized balos töltényeit, mint például a szerinte mindent átszövő korrupció, a kiszámíthatatlan pénzügyi szabályozás, vagy az államosítások és a „sikeres vállalkozások levadászása”.
Ezt is ajánljuk a témában
Bankár-közgazdász lett Magyar Péter egyik új szakértője, aki Horn és Bokros alatt kezdett a Pénzügyminisztériumban, és igen gyorsan kihullott 2010 után az Orbán-kormányból. Mutatjuk, ki is Kármán András.
Majd rátér arra, hogy szerinte a kereslet vezérelt növekedési modell csak inflációt és növekvő költségvetési hiányt generált. Véleménye szerint gazdaságfejlesztési témakörben az alábbi igaz: a magyar állam nem hatékony (lassú bürokrácia, gyenge infrastruktúra, korszerűtlen oktatás), amit alacsony adók, adókedvezmények és támogatások szerteágazó rendszerével igyekszik kompenzálni.
Azaz a Tisza Párt gazdasági arca szerint az alacsony adók és adókedvezményekkel való kompenzálás elhibázott döntés.
Hogy ez teljesen egyértelmű legyen, arról a következő dia árulkodik, amelyben azt írja Kármán a régiós összehasonlításában, hogy „kiugró mértékű a vállalatoknak nyújtott transzferek aránya, amit csak részben magyaráznak az EU-s támogatások”.
Innen tehát az előadás szerint jelentős pénzeket lehetne megtakarítani, ami nem más lenne, mint pénzelvonás. A Tisza eddig korábban mindig csak arról értekezett, hogy a kormányzati kiadásokat nyírbálnák meg, azt, hogy a vállalkozásoktól elvennének pénzeket, merőben új és megdöbbentő tervezet.
Igaz, a Tisza tervei közül szeptemberben már kiszivárgott egy újabb dokumentum, amely szerint a mostani 9 százalékos társasági adó emeléséről értekeztek. Bár a párt akkor azonnal cáfolta a híreket, Kármán mégis ezt írta szeptember 8-i előadásán:
Az alacsony társaságiadó-kulcs ellenére az adórendszerünk túl bonyolult, nem semleges, torz ösztönzőkkel terhelt, ráadásul tele van különféle szektorális adókkal. Ezeknél a multikra és a bankszektorra kivetett különadókra gondolhat Kármán. Ebből különösen az utóbbi érdekes, hiszen az a Kármán ágál a szektorális adó, a bankadó ellen, aki nyárig még az Erste egyik magas beosztású tagja volt, egy olyan banké, amely fizeti a bankadót nyeresége után.
Ezt is ajánljuk a témában
Brutális tervek láttak napvilágot.
Ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy esetleges adóreform esetén a társasági adó-kulcshoz – és a bankadóhoz is – hozzányúlhatnak, hiszen később is a vállalkozások adóztatásának átalakítása mellett kampányol a közgazdász.
De ezen felül még felülvizsgálnák a támogatáspolitikát és a keleti nyitást is!
A közgazdász egyébként nemrég a HVG-nek adott interjújában is folyamatosan támadta a magyar gazdasági modellt, a nagy német autógyárak, a BMW, a Mercedes, vagy az Audi innovációit mindössze összeszerelőüzem-modellként jellemezte.
Szintén ebben az interjúban fakadt ki azon, hogy véleménye szerint a magyar adórendszer aránytalan. Ez köszönt vissza a most kiszivárgott corvinusos előadásából is. Szerinte ezt az aránytalanságot a vagyonadóval lehetne eltüntetni. Arról nem beszélt, hogy a TISZA tervei szerint ezt a terhet az ötmilliárd feletti vagyonokra szabnák csak ki, amelynek behajthatósága teljes mértékig megkérdőjelezhető, még Magyar Péter saját tanácsadója szerint is.
Előadása végén arra a kérdésre, hogy a vagyonadót csak az ötmilliárd feletti részre vetnék-e ki, vagy pedig a teljes vagyonra, akinek meghaladja az ötmilliárdot, maga Kármán sem tudott informátorunk szerint válaszolni.
Pedig a tervezhetőség és a költségvetési bevétel miatt egyáltalán nem mindegy a kérdés. Ebből is látszik, hogy az ötletet csak ad hoc módon dobták be a köztudatba, de semmilyen kidolgozott terv nem áll rendelkezésükre.
Kármán András a corvinusos előadásában is kritizálta a jelenlegi magyar adórendszert, amely véleménye szerint nem arányos és igazságtalan. Mint fogalmazott: a Tisza célja egy „igazságosabb adórendszer, egy méltányosabb közteherviselés kialakítása, ahol közügyek pénzügyi terhei valóban arányosan, és az állampolgárok jövedelmi, vagyoni lehetőségéhez jobban
igazodva kerülnek meghatározásra”.
Érdekesség, de annak ellenére, hogy a közgazdász szerint „aránytalan és igazságtalan” a jelenlegi adórendszer, nagyon gyorsan sietett leszögezni, hogy „a magasabb keresetűeknek nem változik az adófizetési kötelezettsége”, tehát alapvetően nem is változtatnának rajta. Itt tehát tetten érhető egy elég komoly ellentmondás és jobban belevág az elképzelésekbe a párt kiszivárgott adóemelési terve, amivel kapcsolatban párttársai, Tarr Zoltán és a már említett Dálnoki Áron már korábban is arról értekeztek, hogy erről egyelőre nem lehet beszélni róla, majd csak a választások után.
Ezt is ajánljuk a témában
Olyan tervet rakott össze a Tisza, amely nemcsak a munkavállalók 80 százalékát sújtaná, hanem a kutatás-fejlesztést is lábon lőné – a központi költségvetésre gyakorolt hatásairól nem is beszélve. Ez a Tisza-adó. Szalai Piroska elemzése.
Mint ismert: ezek szerint az évi
Az előadást végighallgató forrásunk szerint Kármán arról beszélt, hogy a párt adótervezetétől gazdaságfehéredést várnak. Többször kiemelte az ársapkák rendszerét, úgy fogalmazva, hogy ez már régen sem működött és most is teljesen torzítja a gazdaságot. (Érdekesség, de ebben majd’ minden elemző egyetért, hogy érdemben lassítja az inflációt.)
Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI