A Tisza Párt titokban készített megszorítócsomagja adóemeléseket és -kedvezmények megszüntetését hozná. Magyar Péterék tervei szerint a családok és a hazai cégek viselnék a terheket, miközben Brüsszel meg a multik járnának jól – súlyos recessziót kockáztatva Magyarországon. Magyarék tervei egybevágnak Brüsszel elveivel.
A teljes magyar gazdaság megszenvedné a Tisza Párt által tervezett megszorítócsomag végrehajtását. Mint ismert, bár Magyar Péterék megpróbálták eltitkolni, de az alelnök vallomásából, valamint egy augusztus végén kiszivárgott belső dokumentumból kiderült, brutális adóemelést tervez az ellenzéki párt, ha nyer a 2026-os választásokon. A kiszivárgott belső tervezet, továbbá a párt és a Tisza-szigetek munkáját segítő baloldali közgazdászok, szakértők nyilatkozatából kiderül: nem csak adóemelésre készülnek, de a jelenlegi, jelentős adókedvezmények döntő többségét is megszüntetnék. Ezért cserébe az adóemelést elszenvedők szűk köre részesülne alig érzékelhető kompenzációban némi adójóváírás és egy jelentősen leszűkített áfacsökkentés keretében.
Ezt is ajánljuk a témában
A külföldi tulajdonú nagyvállalatok jobban járnának, miközben a brutális megszorítások óriási jövedelemcsökkenést okoznának a családoknak.
Ezzel párhuzamosan évek óta szúrja a szemét az uniós vezetésnek – azon belül is az Európai Bizottságnak – a Magyarországon létező egykulcsos adórendszer. Brüsszel már számos alkalommal fogalmazott meg kritikát az adórendszerünkkel kapcsolatban. Eleinte még csak észrevételként jelezték, 2022-ben viszont már durván nekimentek. Magyar Péterék terve tehát most tetszést válthat ki az uniós vezetés fellegvárában.
Az Európai Bizottság már a 2018-as, Magyarországról szóló országjelentésében rögzítette a tényt, hogy a 2011-gyel bevezetett új, egykulcsos adórendszerrel megszűnt a progresszivitás a magyar adórendszerben. Ekkor még a többkulcsos adók visszaállítására nem érkezett javaslat (erre nem is lett volna lehetősége az EB-nek),
viszont egyértelmű volt, hogy az új felállás nem nyerte el Brüsszel tetszését.
2022-ben, az újabb országjelentésben aztán már alaposabban beleszálltak nemcsak az egyetlen szja-kulcsba, hanem több adókedvezménybe is. Mint fogalmaztak: a magyar adórendszer aránytalanul osztja el a terheket. Külön kiemelték például a 25 év alattiak szja-mentességét, illetve annak szerintük rendszert torzító hatását – összegzett a Híradó.hu.
Mivel a személyi jövedelemadó rendszerének kérdése kizárólagos tagállami hatáskörnek minősül, ezért Brüsszel nem fogalmazhat meg ezen a téren utasításokat a tagállamoknak, csupán ajánlásokat tehet, vagy kritikákat közölhet, mint ahogy láthatjuk, meg is tették.
Sőt, a kritika a 2024–2025-ös európai szemeszter dokumentumaiban is visszaköszönt. Az uniós háttéranyagok a magyar adórendszerről szóló részei kimérten fogalmaztak, de iránymutatásként világos volt, hogy mit is szeretne elérni az Európai Bizottság.
Ez alapján nem nehéz kitalálni, honnan is jöhetett az ötlet a Tisza Pártnál, hogy dobják a korábban ígérgetett, még alacsonyabb személyi jövedelemadót (a Nemzet Hangja konzultációban még 9 százalékról kérdezték híveiket, de már akkor is látszott, hogy ez csak egy blöff), és egy sokkal brutálisabb megszorítás felé mozdulnak el.
Az Európai Unió vezetésének régóta szúrja a szemét a magyar egykulcsos jövedelemadó, már 2018-ban és 2022-ben is megfogalmaztak ezzel szemben kritikákat.,Ezzel pedig Brüsszelnek is kedveznének, hiszen mára már egyértelművé vált, hogy Magyar Péter és a Tisza mindenben az uniós elit kedvében akar járni, cserébe, hogy durva beavatkozással hatalomra kerülhessenek.
Az Európai Unión belül még három tagállamban van egyetlen kulcs a személyi jövedelemadóra:
Ugyanakkor az unión kívül, a régióban egyáltalán nem ismeretlen intézmény ez: Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Ukrajnában, illetve Moldovában is egyetlen kulcs szerint adóznak az állampolgárok.
A személyi-jövedelemadó emelése mellett az is kiderült, hogy Magyar Péterék a társasági adót is „megvariálnák”. A jelenlegi 9 százalékos társasági adókulcsot 25 százalékra emelnék, és háromsávos rendszert vezetnének be a nyereségadóban – tudta meg az Index a párt gazdaságpolitikai programján dolgozó forrástól. Az értesüléseket több, egymástól független, Magyarék adópolitikai terveire rálátó személy is megerősítette.
A tervek szerint a jelenlegi 9 százalékról 25 százalékra emelné a Tisza Párt a társasági adó kulcsát.
A céges osztalékok és más tőkejövedelmek után az átlagkeresetig 20, az átlagkereset kétszereséig 30, az azt meghaladó résznél pedig 40 százalékos adót kellene fizetni. Hasonló vonatkozna az állampapírok és részvények hozamára is.
Az eredeti tőkebefektetés nyeresége után a mindenkori átlagbérnek megfelelő összegig 20, afölött az átlagbér kétszereséig 30, azt is meghaladó nyereség esetén pedig 40 százalékos kulccsal kellene adózni. Sőt, a tiszás elképzelés szerint tőkejövedelemnek számítana minden olyan bevétel, ami nem bér, hanem „attól elkülönültek adózik”. Így a vállalati nyereségek osztaléka, a részvények, a lakossági állampapírok, és egyéb megtakarítási-befektetési formák nyeresége után is hasonló módon kellene adót fizetni.
Az egész Magyar Péter-féle megszorítócsomag kapcsán arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy Magyarország a Tax Foundation nemzetközi adó-versenyképességi indexében 2024-ben a 7. helyet foglalta el a 38 OECD-ország közül, 2023-ban pedig a 11. helyen állt. Hazánk egyébként nálánál sokkal gazdagabb országokat előzött meg ezen a listán, így Hollandiát, Ausztriát, Izraelt és Ausztráliát is!
Részletek a 2024-es adatok alapján:
Magyarország tehát a világ élvonalában van az adózást tekintve. Nyugodtan ki lehet tehát jelenteni, hogy az adópolitika az elmúlt 15 éves magyar gazdaságpolitika egyik legsikeresebb eleme. Ennek ellenére a Tisza Párt napvilágra került gazdaságpolitikai tervei, valamint a vezető gazdaságpolitikusainak megszólalásai alapján alapvetően változtatnák meg. A megismert elemek alapján pedig nem előrébb, hanem jóval hátrébb kerülnénk az adó versenyképességi listán. Mindezt érdemes aprópénzre is lefordítani, mert az emberek mindennapjait alapvetően nem az határozza meg, hogy egyes listákon, hogyan is szerepel az ország.
Ha az szja-t emelik, akkor azt minden dolgozó megérzi, ha pedig ezzel párhuzamosan a cégek adóterhei is nőnek, akkor ők vagy fizetéscsökkenéssel, vagy elbocsátással tudják teljesíteni a megemelkedett terheket.
Rosszabb esetben csődbe mennek ezek a cégek, és ez pedig még nagyobb munkanélküliséget generál. Ha pedig nő a munkanélküliség, és csökken az emberek jövedelme, akkor az egyrészt elszegényedéshez, másrészt gazdasági recesszióhoz vezet. Ez Magyar Péterék adóprogramjának legfőbb hatása.
Nyitókép: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Magyar Péter miniszterelnök lengyelországi útja előtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. Elhangzott, hogy várják, hogy a Sándor-palota is nyilvánosságra hozza a náluk lévő dosszié tartalmát, illetve kiderült, hogy országgyűlési vizsgálóbizottság is létrejön az ügy további részleteinek tisztázása érdekében.
Nem maradt tehát más, mint a bűnbakkeresés.
A miniszterelnök napok óta tálalja a műemléképületekre való pénzköltést úgy, mintha az a nemzet aljas kifosztása volna.
Egyre nagyobb a káosz Strasbourgban: a tagállamok és az EP képviselői sem tudnak megegyezni a washingtoni tárgyalások részleteiről.
Tehát nem kormányzás lesz, hanem Facebook-élőzés lesz, kukázás lesz, fenyegetés lesz, feszültségkeltés lesz. Uszítás lesz.
Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb hírei május 18-án.
Bérelt vasúti kocsikkal kezelné a MÁV az idei balatoni csúcsforgalmat.
Magyar Péter miniszterelnök lengyelországi útja előtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott. Elhangzott, hogy várják, hogy a Sándor-palota is nyilvánosságra hozza a náluk lévő dosszié tartalmát, illetve kiderült, hogy országgyűlési vizsgálóbizottság is létrejön az ügy további részleteinek tisztázása érdekében.
