Az egész magyar gazdaságot romba döntené Magyar Péter: a családok helyett a multik járnának jól a Tisza-csomaggal

A teljes magyar gazdaság megszenvedné a Tisza Párt által tervezett megszorítócsomag végrehajtását. Mint ismert, Magyar Péter és pártja ugyan próbálta eltitkolni, de a Tisza Párt alelnökének vallomásából és egy augusztus végén kiszivárgott belső dokumentumból kiderült, brutális adóemelést tervez az ellenzéki párt, ha nyernek a 2026-os választásokon. A kiszivárgott belső tervezet, valamint a párt és a Tisza szigetek munkáját segítő baloldali közgazdászok és szakértők nyilatkozatából kiderül: nem csak adóemelésre készülnek, de a jelenlegi, jelentős adókedvezmények döntő többségét is megszüntetnék. Ezért cserébe az adóemelést elszenvedők szűk köre részesülne alig érzékelhető kompenzációban némi adójóváírás és egy jelentősen leszűkített áfacsökkentés keretében.

Magyar Péter megszorításait a teljes középosztály elszenvedné

A tervezett Tisza-csomag nem csak a magas keresetűeket érintené, hanem a munkavállalók széles rétegét, mivel 

1. már bruttó 416 ezer forint havi kereset felett 22 százalék lenne az szja mértéke. 
2. A 33 százalékos adókulcs pedig havi brittó 1,25 millió forintos fizetés felett lépne be. 

Ezzel jelentősen csökkenne egyebek mellett az orvosok nettó keresete, ezzel lényegében felemésztve az elmúlt években az orvosok elvándorlásának megállítására tett erőfeszítéseket.

A Tisza-adó tehát gyakorlatilag a középosztály egészének súlyos megszorítást jelentene, kiemelten a több gyermeket nevelőknek, akiknek havonta több százezer forinttal csökkenne a nettó bevételük.

Egyedül a rendkívül szűk, hivatalosan a minimálbér összegéért foglalkoztatott, 400-600 ezer fős munkavállalói réteg járna jobban, legfeljebb havi 20 ezer forinttal, de csak rövidtávon, mivel hosszabb távon a többkulcsos adórendszer visszaélésekre és a bérek befagyasztására, vagy csak alig érezhető emelésére ösztönzi a munkáltatókat. A Magyar Péterék által tervezett adórendszerben garantáltan nem emelkednének 10 százalékot meghaladó mértékben a fizetések.

Az alacsony keresetűeknek szánt adójóváírás is elsősorban az egyedülállóknak kedvezne, míg az ígéretek szerint megduplázandó családi pótlék a többszázezer forintos bevételcsökkenést néhány tízezer forinttal kompenzálja a gyermeket nevelő családoknál. Összességében azok, akik a Tisza-kormánnyal papíron nyernének, a valóságban ők is vesztesei lennének Magyar Péter pártja hatalomra kerülése esetén, jövedelem-bővülésük elenyésző lenne, miközben a jelentősen visszaeső általános fogyasztás miatt jelentősen nőne a súlyos recesszió kockázata.

Összességében az életszínvonal-visszaesés minden magyart sokkal súlyosabban érintene a tényleges bevételkiesésnél, a megszorítások tovagyűrűző hatása miatt. 

Mennyi veszteséget jelentene a Tisza-adó?

A Mandiner cikksorozatban mutatja be, mekkora veszteséget jelentene a többkulcsos adórendszer, a jelenleginél jóval magasabb adókulcsok bevezetésével. Elsősorban nem a többkulcsos szja a probléma – noha 2010 előtt a feketézés egyik melegágya volt a rendszer –, hanem a durva adóemelés, azaz a 15 helyett 22 és 33 százalékos adókulcsok. A jövőre várható kereseti összegekkel számolva

• egy átlagkeresetűnek (bruttó 740 000 forint) éves szinten 271 600 forinttal,
• egy mediánkeresetűnek (bruttó 592 000 forint) éves szinten 147 280 forinttal, beígért adójóváírás mellett 87 280 forinttal csökkenne a fizetése;
• egy háromgyermekes, átlagkeresetű család évi 4 251 200,
• egy 40 év alatti anyuka és családja évi 2 835 200 forinttól esne el évente.

A megszorításokba az egész magyar gazdaság beleremegne

A súlyos adóemelés tehát több millió forintot vesz ki azoknak a családoknak a zsebéből, akik a belföldi fogyasztás szinte teljes egészét adják. Ráadásául a rezsicsökkentés megszüntetésével további százezrekkel nőne ez a veszteség, mivel jelentősen megemelkednének a gáz- és villanyszámlák, ennek pontos mértékét a fogyasztók a havi számlákon láthatják. 

Ez a jelentős jövedelemcsökkenés így a fogyasztás súlyos visszaesését okozná, amit nem lennének képesek kompenzálni az ígéretek szerint „hazahozott” uniós pénzek. Ennek egyszerű oka van: az uniós források célzott programokra járnak és nem arra adja az EU, hogy a lakosság szabadon elkölthesse. Ráadásul a pedagógusok soha korábban nem látott béremelésének is elvinné egy részét a Tisza-adó, de igaz ez minden más ágazatra is, vagyis a bérfelzárkóztatásban óriási, több év eredményeit lenullázó visszalépés jönne.

A belföldi, lakossági fogyasztás drasztikus visszaesése borítékolható tehát, amely szerteágazó következményekkel járna, már rövidtávon tönkre téve a mikro- kis és középvállalkozásokat. Mindezt a jelek szerint azért, hogy Magyar Péter teljesíthesse Brüsszel azon elvárását, hogy kivezesse Magyarország a mintegy 1400 milliárd forintos bevételt jelentő különadókat.

A Tisza Párt programja tehát a 2010 előtti politika folytatása lenne: Brüsszel és a multik érdekében a külföldi tulajdonú nagyvállalatok jobban járnának, miközben a súlyos megszorítások óriási jövedelemcsökkenést okoznának a családoknak, a visszaeső fogyasztás pedig tönkre tenné a hazai kkv-szektort.

Milyen ágazatokat döntene be a Tisza-csomag?

Az élet minden területén nyomot hagyna, ha az embereknek – egy rendkívül szűk réteg kivételével – jelentősen csökkenne az elkölthető pénzük. Magyarországon ráadásul az életszínvonal most is elmarad a legfejlettebb uniós országoktól, Ausztriától, vagy az északi államoktól, de Magyar Péter és pártja az elmúlt 15 év felzárkózását is elvenné a magyaroktól. A teljes gazdaságra gyakorolt hatás rendkívüli lenne. De pontosan milyen területeket sodorna válságba a Tisza-csomag végrehajtása?

1. Élelmiszer-kereskedelem, mezőgazdaság

A 22 százalékos adókulcs az alacsonyabb jövedelműeket is érintené, valamint széles körben az átlagos jövedelmű családokat, vagyis azokat, akik bevételük jelentős részét költik élelmiszerekre.

Esetükben a spórolás is a bevásárlásnál kezdődne: rosszabb minőségű, olcsóbb külföldi termékekből vásárolnának nagyobb mennyiségben, valamint a külföldi boltláncok sajátmárkás termékeiből.

Az alacsony keresetűek sem tudnának érdemben többet vásárolni a 20 ezer forintos havi adójóváírás mellett sem, nemzetgazdasági szempontból ez a pluszjövedelem nem hasznosul. Ráadásul a rezsicsökkentés pont az alacsony jövedelműeknek jelentené a legnagyobb megszorítást, vagyis Magyar Péterék az egyik kezükkel adnának egy csekély támogatást, ám annak sokszorosát vennék vissza a másikkal.

2. Turizmus, vendéglátás

A modern kori pénzügyi válságok alatt világossá vált, hogy a közepes jövedelműek bevételcsökkenésük esetén azokon a szolgáltatásokon kezdenek először spórolni, amelyek nem létfontosságúak, ám a családok életében alapvető szereppel bírnak. 

Ezek közé tartozik a turizmus és a vendéglátás. Az éttermi szolgáltatások helyett a legtöbb háztartás, amelyik ma megteheti, az évi többszázezres jövedelemvisszaesés miatt elsősorban az otthoni étkezést választja, ami a vendéglátás jelentős visszaesését okozná. A fővárosban, ahol az árak a külföldi turistákra vannak szabva, már a Covid-19 válság óta a belföldi forgalom visszaesését tapasztalja. Ez látszik a nagy hazai sörgyárak forgalmi adatain is: a kocsmák helyett a legtöbben az otthoni sörfogyasztásra tértek át, ami a bolti és kocsmai árak közötti, akár 5-7-szeres árkülönbségre vezethető vissza.

A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány már napokkal ezelőtt megkongatta a vészharangot, álláspontjuk szerint ha a vállalkozások vezetői nem tudnak versenyképes ajánlatot adni, nem tudnak minőségi munkaerőt alkalmazni, az végső soron a szolgáltatási színvonal, a vállalkozások versenyképességének rovására megy.

3. Ingatlan- és gépjárműpiac

A kormány az Otthon Start programmal minden korábbinál elérhetőbbé tette a saját ingatlan megszerzését. A fix 3 százalékos kamatozású hitel iránti érdeklődés óriási és a kereslet hosszútávon fennmaradhat a következő években is. Ez igaz a többi otthonteremtési támogatásra is, amely szintén a Brüsszel által régóta bírált kamattámogatásokon keresztül hagy több száz milliárd forintot a családoknál.

Ez pedig a lakáspiaci forgalom visszaesését és az idei évtől berobbanó beruházások érdemi visszaesését okozná. Ez nemzetgazdasági szempontból szintén óriási kiesést jelentene, ráadásul a lakásállomány megújítása is megtorpanna.

Az albérletpiac tovább szűkülne, mivel sokan inkább eladnák ingatlanjukat, ezzel feltörve a csökkenő bevételük kompenzálása érdekében megtakarításukat. Az árak sem valószínű, hogy csökkennének, mivel a bérbeadók jövedelemkiesése inkább áremelést vetít előre, de biztos, hogy nem csökkenést okoz.

Az új és használt autók eladásában is komoly visszaesésre lehetne számítani, mivel kisebb jövedelemből kevesebb telik ilyen nagy beruházásokra, emellett a hitelképesség itt is jelentős szempont,

4. Családi cégek, szolgáltatások

A szolgáltatások iránti kereslet széles körben csökkenne, mivel a fodrászra, kozmetikusra, kisebb felújításokra kevesebbet költene a lakosság.  Ez összességében az egyéni vállalkozóknak, valamint a mikro- kis- és közepes cégeknek lenne óriási bevételkiesés, ráadásul ezek a cégek – amellett, hogy a magyar gazdaság és a foglalkoztatás gerincét adják – a belső fogyasztás visszaesésével bevételük jelentős részét elveszítenék. Ezek a cégek jellemzően nem termelnek exportra, így működésüket érdemben meghatározza a magyarok anyagi helyzete.

A bankokat, a biztosítókat és a kiskereskedelmi láncokat jelentős profitnövekedéssel örvendeztetné meg a Tisza Párt. A különadók kivezetésével ugyanis a kereslet jelentős visszaesése mellett is nagyot profitálnak a vállalkozások, főként akkor, ha az adómérséklést nem követi a szolgáltatások díjainak csökkenése.

5. Kultúra

A kulturális programok, családi programok és egyéb állami és nem állami kulturális intézmények – színház, mozi, múzeumok – szintén a látogatottság visszaesésével kellene, hogy számoljanak. Ez a visszaesés ugyanakkor várhatóan nem lenne annyira jelentős, mint sok más ágazatban, mivel az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a művészeti- és kulturális programok a rekord magas inflációs időszakban is látogatottak voltak. A kérdés az, hogy középtávon is megmaradna-e a családok választási lehetősége, vagy az elmaradó béremelések miatt a reálkereset visszaesése miatt ezekről is le kellene mondaniuk.

6. Állami szolgáltatások

Óriási veszélyt rejt a Tisza Párt adóemelési tervezete az olyan alapvető szolgáltatásokra, mint az egészségügy, az oktatás, vagy a közösségi közlekedés. Az egyébként is komoly munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban a bércsökkenés eredménye lehet a külföldi munkavállalás, ahogy ezt az orvosoknál is láthattuk az elmúlt két évtizedben.

A szakorvosok keresete jelenleg az egyik legmagasabb Magyarországon – a légiforgalmi irányítók mellett –, a jelentős béremeléseket pedig részben azért is kellett a nemzetgazdaság teljesítményét bőven meghaladó ütemben emelni, hogy a folyamat megforduljon. Ennek komoly eredménye lett napjainkra: az orvoshiány mérséklődött. 

Szintén jelentős kockázattal járna a rendőrök, a tűzoltók, vagy a katonák fizetésének visszaesése, de igaz ez minden területre, amely alapvető szolgáltatást nyújt és az emberek biztonságát hivatott garantálni. Főleg annak fényében, hogy a piaci fizetések jellemzően magasabbak, így az elvándorlás is fokozódhat ezeken a területeken.

Boldogtalanabbak lennének a magyarok

Ráadásul a fizetés és az életszínvonal visszaesése alapvetően rontja a lakossági várakozásokat és az ország működésébe vetett bizalmat. Végső soron a Tisza Párt kormányra kerülése és a megszorítások végrehajtása hosszú évekig bizonytalanságot és bizalmatlanságot okozna a magyar embereknek és jelentősen visszavetné az elmúlt évek jelentős fejlődését is.

Az Európai Bizottság országajánlásaiba nem szerepelnek olyan elvárások, amelyekkel a lakosság jólétét növelné Brüsszel. A megszorítások középpontjában a nemzetközi vállalatok érdekeinek szem előtt tartása jelenik meg, valamint az az elvárás, hogy a költségvetési hiány és az államadósság mielőbb csökkenjen, noha azt megjegyzik, hogy Magyarország e két fontos költségvetési előírásban nem a fegyelmezetlenebb tagállamok közé tartozik. Éppen ezért túlzottdeficit-eljárás sem folyik Magyarországgal szemben, mivel a bizottság is elfogadta a kormány által felvázolt középtávú makrogazdasági pályát, amely az államadósság és a hiány fokozatos mérséklését eredményezi a következő években.

Nyitókép: FERENC ISZA/AFP

***