A történelem eddigi legnagyobb megszorítására készülhet Magyar Péter és a Tisza Párt, félmillió forintot húznának ki minden magyar zsebéből

Elérheti a 6000 milliárd forintot, azaz a GDP több mint 6 százalékát is az a megszorítócsomag, amelyet végrehajthat a Tisza Párt, ha nyernek a 2026-os választáson. Magyar Péter és pártja ugyanis az Európai Unióhoz való lojalitást és az európai elköteleződést várhatóan Brüsszel régóta hangoztatott elvárásaival próbálná bizonyítani. Nem mellesleg az ellenzéki párt célja, hogy a politikai nyomásgyakorlásképp befagyasztott uniós forrásokat hazahozza, ugyanakkor biztosra vehető, hogy Brüsszel komoly feltételeket szabna, az elvárásokat pedig már régóta ismételgeti az Európai Bizottság.

A Mandiner összeszedte az eddig kiszivárgott ellenzéki terveket, valamint sorra vettük Brüsszel régóta hangoztatott, költségvetést érintő „reformjavaslatait”. Ez alapján nagyjából 5000-6000 milliárd forintos megszorítócsomagot is tervezhet a választásokat követően a Tisza Párt, ha nyernek, csak „erről még nem lehet beszélniük, mert akkor elbuknak”.

Magyar Péter új ötlete nem valódi adócsökkentés

Noha a Tisza Párt elnöke tagadja, hogy jelentős adóemelést terveznek, a közelmúltban kiszivárgott dokumentum – amely szerint 22 és 33 százalékos szja-kulcsokat vezetne be már 416 ezer forintos keresettől – világosan fogalmaz: 

Magyar Péter tagadja, hogy a kiszivárgott tervezet a Tisza Párt valódi terve lenne, ők valójában az „adócsökkentés kormánya” lennének. Ennek nyomán adójóváírással csökkentené a változatlanul 15 százalékos szja-t, a levonás 20 ezer forinttal kevesebb lenne a minimálbért keresőknek, mint jelenleg. Ígérete szerint bruttó 625 ezer forintos keresetig járna az adójóváírás, sávosan, vagyis 500 ezer forint felett havonta legfeljebb 5-10 ezer forinttal vonnának le kevesebbet a fizetésükből az érintetteknek.

Magyar bejelentése szerint az szja alsó kulcsa a minimálbér összegéig 9 százalék lenne, így havi 20 ezer forinttal nőne az alacsony keresetűek nettó bére. A Gyurcsány-Bajnai kormányok időszakából jól ismert adójóváírás ugyanakkor nem valódi adócsökkentés, ráadásul ezzel a kompenzációval 

Meglehetősen ellentmondásos ráadásul a Tarr Zoltán Tisza alelnök nyilvános vallomása arról, hogy bizonyos dolgokról a választásokig nem szabad beszélni, mert elbukhatnak, utána viszont bármiről lehet. Mindezt az ellenzéki politikus pont a többkulcsos adórendszer kapcsán jegyezte meg, egy nyilvános fórumon. 

Felvetődik, ha Magyar Péter pártja valóban adócsökkentést tervezne, Tarr Zoltán miért figyelmeztetett volna arra, hogy nem szabad mindenben őszintének lenni a választókkal?

A teljes családtámogatási rendszert elmosná a Tisza

Nem véletlen, hogy Magyar Péterék többkulcsos adórendszerben gondolkoznak, mivel a támogatóik és a párt körüli szakértők körében alapvető a progresszív adózás, mivel a baloldal szerint egyedül ez a társadalmilag igazságos adózás. 

Emellett az Európai Bizottság és a Tanács nyilvános dokumentumai – valamint a Tisza EP-képviselőinek lojalitása az uniós intézményekhez és az Európai Néppárthoz – mind arra utalnak, hogy Magyar Péterék Brüsszel elvárásait teljesítenék, ha nyernének 2026-ban. 

Ezek az ajánlásként megfogalmazott, a magyar kormányon időről időre számon kért elvárások pedig könnyedén számszerűsíthetők.

A megszorítások minden magyar háztartásnak évi 1,5 millió forint bevételkiesést okoznának. A családi adórendszer miatt a legsúlyosabban a többgyermekeseket és a fiatalokat érintenék, de a most kedvezményre nem jogosultak sem járnának jobban.

Mit akar régóta elérni Brüsszel?

Az Európai Bizottság rendszeresen kiadott országértékeléseiben következetesen felszólítja a kormányt a kedvezmények szűkítésére, hogy azokat – beleértve a rezsicsökkentést és az adókedvezményeket – csak az alacsony jövedelműek vehessék igénybe és ne legyen feltétel a munkaviszony. 

1. Rezsicsökkentés

Az Európai Bizottság immár több mint egy évtizede küzd azért, hogy Magyarország megszüntesse a rezsicsökkentést, azaz a lakosság számára kedvezményes áram- és földgázárakat. Az alacsonyan tartott árak ellen Brüsszel az orosz-ukrán háború óta az orosz energiafüggőség csökkentését hangsúlyozza, de a lakossági fogyasztás csökkentése érdekében is javasolná a jóval magasabb piaci árak alkalmazását. 

A bizottság az így felszabaduló, közel 800 millió forint költségvetési forrást az államadósság és a hiány csökkentésére, valamint zöldcélokra csoportosítaná át. Némileg ellentmond, hogy a középtávú hiány- és adósságcsökkentési menetrendet elfogadta az EU, éppen ezért jelenleg nem folyik ellenünk túlzottdeficit-eljárás sem, szemben az uniós országok jelentős részével.

Korábban a Tisza Párt EP-képviselői és maga Magyar Péter is bírálta a rezsicsökkentést, amely évente közel 200 ezer forint közvetlen támogatást jelent a háztartásoknak.

2. Adókedvezmények

Az EU szerint túl bőkezű Magyarország az adókedvezményekkel. Brüsszel szerint nem kellene a magasabb jövedelműeknek szja-kedvezményt kapniuk, miközben az egykulcsos adórendszer miatt – szerintük – igazságtalanul sokat adóznak az alacsony keresetűek. A kedvezményrendszert pedig nem a gyermekvállaláshoz és a munkahelyhez kellene kötni, hanem rászorultsági alapon kellene átalakítani a rendszert.

Brüsszel emellett javasolja az egyéb szociális juttatások, például az álláskeresési támogatás és a családi pótlék emelését.

A támogatott otthonteremtési kölcsönök – az Otthon Start nélkül – kamattámogatása pedig meghaladja a 700 milliárd forintot.

3. Támogatott kölcsönök

Brüsszel szintén nem nézi jó szemmel a támogatott kölcsönöket, elsősorban 

• a CSOK Pluszt 
• és a babaváró hitelt, 
• de a változó kamatozású hitelekre bevezetett kamatstopot sem. 

Álláspontjuk szerint a családi otthonteremtési konstrukciók kamattámogatásai pont a rászorulókat nem segítik, ellenben jelentős ingatlanár-emelkedéshez vezettek. 

Emlékezetes, az új, minden eddiginél kedvezőbb Otthon Start hitelt is támadta a Tisza Párt, ráadásul Magyar Péter a fiataloknak a támogatott kölcsönök helyet azt ajánlja, amit Brüsszel: állami bérlakásokat. A bérlakáspiaci kínálathiány ugyanakkor azokban a nagyvárosokban, ahol ez a modell működik, sokkal nagyobb lakhatási válság van, mivel óriási várólisták vannak a bérlakásokra, ráadásul a bérleti díjuk egyáltalán nem kedvező, sok esetben magasabb, mint a kölcsönök törlesztőrészlete.

4. Különadók

Jelentős a költségvetési bevétele a 2022-től bevezetett szektorális különadóknak. Ezeket a nemzetközi nagyvállalatoknak kell fizetniük, a különadó ágazatonként eltér, de közös bennük, hogy a magas éves árbevétel bizonyos része után kell adózniuk. A leghevesebben a kiskereskedelmi szereplők tiltakoznak, miközben leuralják a teljes magyar piacot. 

Nem véletlen, hogy Magyar Péter is támadja a különadókat és az inflációval is a lakossági megszorítások alternatívájaként bevezetett átmeneti kötelezettséget. Brüsszel is arra szólítja fel a kormányt, hogy sürgősen szüntesse meg a különadókat, valamint a lakossági ársapkákat és árréskorlátozásokat is.

• A kiskereskedelmet, 
• a bankszektort, 
• a biztosítókat 
• és az energiacégeket érintő pluszadókból 2026-ban mintegy 

Ennek a jelentős tételnek a kiesése tehát alátámasztaná a jelentős szja-csökkentést és más, az EU és az IMF által is támogatott reformokat, megszorításokat.

5. Áfacsökkentés

Az EU-t a magas áfa nem zavarja, ugyanakkor a Tisza Párt a választóknak a kezdetektől áfacsökkentést ígér. Magyarországon a több mint 9000 milliárdos bevételt jelentő fogyasztási adók a legnagyobb költségvetési bevételi források. A magasabb fogyasztási adók teszik lehetővé az alacsony személyi jövedelemadót és a kedvezményeket.

Magyar Péter eleinte a 27 százalékos áfakulcs csökkentését ígérte, ám mostanra az általános áfacsökkentés helyett a Tisza Párt elnöke ma már csak bizonyos termékeknél változtatna. Idetartoznak az „egészséges élelmiszerek”, amelyek közül csak a zöldségek és gyümölcsök kedvezményes áfakulcsának bevezetését említik konkrétan. Szintén csökkentenék a tűzifa-áfát, ám ez aligha jelentheti a rezsicsökkentés megszüntetésének kompenzálását.

Magyar Péter emellett a vényköteles – azaz a legkeresettebb fájdalom- és lázcsillapítók kimaradnának – azaz jelenleg is támogatott, alacsony áron beszerezhető gyógyszerek áfamentességének bevezetésével ígér jelentős lakossági megtakarítást.

Jelentős többletkiadást jelentene a nyugdíjasoknak ígért 200 ezer forintos SZÉP-kártya, amelynek bevezetése így erősen ellentmondásos lenne, kivéve, ha a 13. havi nyugdíjat kapnák ebben a formában az idősek. A 13. havi nyugdíjat 2020 után fokozatosan vezette be újra a kormány, az idősek egy teljes havi ellátását jelenti, pénzben. 

Bizonytalan bevétel a gazdagoktól

Az ellenzéki párt – hasonlóan a korábbiakhoz – a vagyonosok átvilágítását és az 5 milliárd forint feletti vagyonrész felett 1 százalékos vagyonadót fizettetnének. Az egyébként a többség számára igazságos adóforma ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok szerint nem hozta a várt eredményt, sőt, károkat okozott a gazdaságban, így Nyugat-Európában nagyrészt megszüntették ott is, ahol próbálkoztak vele.

A részletekről egyelőre az derült ki, hogy a gazdagok tárgyi vagyonára, valamint a családtagokra is kiterjedne az adó és a részletes átvilágítás. Ez utóbbi a befektetőket elriaszthatja és a vagyonelemek külföldre menekítéséhez vezethet. Ez pedig a várt adóbevétel csökkenéséhez vezethet.

Nyitókép: Facebook

***