Még csak tíz nap telt el az új esztendőből, de mintha máris 2026 második nagy geopolitikai földrengésének morajlását hallanánk.
„A sajátos venezuelai »rendszerváltás« után az iráni rezsim talapzata is meginogni tűnik. A felállás a venezuelaihoz hasonló. Krónikus válság egy, a globális energiapiac szempontjából fontos államban, amely ráadásul régóta dacol az amerikai akarattal, lebegtetett amerikai katonai beavatkozással megspékelve – »célra tartva és betárazva«, ahogyan Trump üzente figyelmeztetésképp a teheráni vezetésnek.
Fontos leszögezni, hogy rengeteg dezinformáció kering az éterben. Mégis, a nagyszabású tüntetések az etnikai periféria után az ország perzsa szívtájékát is elérni látszanak, ami kétségkívül felveti a kérdést: az iszlám köztársaság végnapjait látjuk? Valamint: Trump Venezuela után egy másik régi ellenlábas kiiktatására is készül?
Venezuela az USA »hátsó udvara«, az amerikai jelenlét és beavatkozás évszázados hagyományával. A földrajzi közelséget erős kulturális kötelékek vonják szorosabbra, amit az ügyvivő venezuelai alelnököt kvázi tartótisztként személyesen instruáló spanyolajkú Marco Rubio is szimbolizál. A Madurót kiemelő sebészeti művelet egy olyan alapos politikai stratégia első epizódja volt, amelynek legfontosabb eleme a kockázatkerülés. Az ország kézivezérlése az ancien régime elemeinek közbeiktatásával sokkal praktikusabbnak tűnik, mint a demokráciaexporttal együtt járó káosz. A siker persze így sem garantált: a nyers birodalmi erő fitogtatása ellenállást szülhet, és Latin-Amerikában épp a hasonló akciók miatt vörös a nacionalizmus zászlaja.
Gazdasági kétségek is vannak; az Exxon CEO-ja beszólt Trumpnak, hogy miután már kétszer kisemmizték Venezuelában, most garanciákat kér, mielőtt egy centet is befektetne. Alacsony olajárak mellett amúgy sem fűlik a nagy cégek foga az olajszektor talpra állításához szükséges megaberuházásokhoz. Odahaza zúgolódnak az amerikai palaolaj-termelők is, akiknek az üzleti modelljét veszélyezteti a még lejjebb süllyedő világpiaci ár. A MAGA mozgalomnak pedig ügyelnie kell, hogy a külpolitikai diadalok mellett a hazai megélhetési problémák – amelyekkel Trump választást nyert – a félidei választásokon ne égjenek rá az elnökre.
Összességében a venezuelai akció washingtoni perspektívából mégis racionális volt, és egyben geopolitikai lépéskényszer eredménye.”
Nyitókép: Jonathan Alcorn / AFP
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnök nem finomkodott: az Air Force One fedélzetén jelentette be, hogy Teherán átlépi a vörös vonalat, és válaszul „elsöprő erőre” számíthat.
Nem akárhonnan „reklámozták” a Mandiner műsorát.
Jeffrey Sachs élesen bírálta Zelenszkij politikáját és az európai vezetést, szerinte a kompromisszum elutasítása Ukrajna pusztulásához vezethet.
Miközben Kijev egyik legnagyobb kerülete fűtés nélkül küzd a mínuszokkal, a háttérben olyan béketárgyalások zajlanak, amelyek akár fordulatot is hozhatnak az ukrajnai háborúban.
Pattanásig feszült a helyzet: Irán már a háborúra készül, miközben Trump titkos ultimátumot adott.
Az Európai Tanács volt elnöke Trump emberének nevezte Mark Ruttét.
A Kreml szóvivője mindenkit emlékeztetett: Zelenszkij akart mindenáron találkozni Putyinnal, és nem fordítva.
Az elnök friss rendeletében vámokat helyezett kilátásba azon országokkal szemben, amelyek olajat adnak el vagy szállítanak nekik.
Az ukrán elnök szerint a területi kérdések túl súlyosak ahhoz, hogy szakértőkre bízzák őket, de a tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést.
Hosszú a bűnlajstroma a provokátoroknak.
