Tisza-csomag: kibújt a szög a zsákból, a multik miatt lehet ilyen fontos az adóemelés a Tisza Pártnak

Azonnal bevezetné a többkulcsos adórendszert a Tisza Párt, ha megnyerné a jövő évi választásokat, legalábbis egy belső feljegyzés szerint. A Tisza-csomag része emellett a közelmúltban kiszivárgott belső dokumentum szerint a jelentős adóemelés és az szja-kedvezmények „felülvizsgálata és szűkítése”.

Magyar Péter az elmúlt napokban a Tisza Párthoz közeli baloldali szakértők és a párt alelnökének, Tarr Zoltánnak a 2010 előtti, progresszív adórendszer visszaállításával kapcsolatos nyilatkozatai ellenére azt állítja, a Tisza valójában adót csökkentene, amellyel a mediánkereset alatt mindenki jobban járna pár ezer forinttal.

A pártelnök által ismertetett adó- és áfacsökkentés ugyanakkor több száz milliárd forint bevételcsökkenést okozna a költségvetésnek, amelyet a régóta ígérgetett, instabil bevételi forrást jelentő és nehezen beszedhető vagyonadó várható bevétele még az optimista forgatókönyvek esetén sem ellensúlyozna.

A Tisza-csomag mellett eltörpül a vagyonadóból várható bevétel

Adócsökkentésre és áfacsökkentésre tehát pusztán a tervezett – külföldön eddig mindenhol megbukott –, 5 milliárd forint feletti vagyon esetén bevezetendő 1 százalékos vagyonadó bevezetésével sem lenne lehetőség.

A Tisza-csomagban felvázolt 22 és 33 százalékos szja-kulcs bevezetése és a családi adókedvezmény, valamint a 25 év alattiak és a négygyermekesek adómentességének megszüntetése ugyanakkor már jelentősen növelné a költségvetési mozgásteret, amely nem meglepő, hogy reális célja lehet egy mindenkori új kormánynak, főleg akkor, ha Brüsszel elvárásainak is meg akar felelni. A kérdés csak az, mire kell ennyi pénz, ráadásul a klasszikus baloldali megszorítópolitika újjáélesztésével?

A bevételnövelés tehát világosan megfogalmazott cél a kiszivárgott tiszás dokumentumban és az adóemelés terve is valószínűbb, mint a Magyar Péter által bejelentett adócsökkentés hatása, amivel a hiány nőne. 

A Tiszától a multik kapnák meg azt a pénzt, amit a Fidesztől most a 25 év alatti fiatalok?

A Tisza kiszivárgott belső dokumentumából ugyanakkor az derül ki, hogy az adóemelés és a családi kedvezmények megszüntetése azt a célt is szolgálja, hogy a vállalkozások, elsősorban a nagyvállalatok terhei ne emelkedjenek tovább. A párt szakértői szerint a szektorális különadók az elmúlt években nehéz helyzetbe hozták a gazdasági szereplőket, amelyek a teljesítőképességük határára sodródtak. Azzal érvelnek, hogy jövő júliusra a költségvetési hiány 95 százaléka teljesülhet, ezért kell a költségvetésnek a plusz bevétel. 

Ebből arra lehet következtetni, hogy valamire nagyon kell a pénz a Tisza Pártnak a kormányalakítás után azonnal, ez vélhetően nem a kampányígéretek betartása, hanem inkább az EU és a hazánkban is jelen lévő multik által régóta követelt intézkedések végrehajtása lehet. Magyar Péter régóta nyíltan beszél arról, hogy hazahozza az uniós forrásokat, a befagyasztott kohéziós pénzek feloldásáért cserébe pedig Brüsszelnek is vannak elvárásai.

Magyar Péter is az „óbaloldal” elavult programját kínálja

Ha nem lenne Magyar Péterék egyik legfőbb célja a különadók megszüntetése, vagy jelentős mérséklése, akkor fel sem merülne ilyen jelentős adóemelés, ám 

Az adórendszer átalakításának kiszivárgott terve ráadásul nem új keletű: a baloldal és a baloldalhoz köthető közgazdászok már a korábbi választási kampányokban is nyíltan a 2010 előtti, megbukott adórendszer visszaállításának ígéretével kampányoltak.

A különadók kivezetése egybecsengene Brüsszel követelésével is, azonnali intézkedésként több mint 1000 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés bevételét, amelynek fedezetét csak a lakosságtól lehetne beszedni. 

Nem véletlen hangsúlyozza a különadókkal kapcsolatban rendszeresen Orbán Viktor és a kormány, hogy bevezetésükkel fenntartható a családi adókedvezmény és elkerülhetők az emberek megszorításával járó intézkedések, vagyis 

Mind az Európai Bizottság, mind Magyar Péter korábban már felszólították a kormányt, szüntesse meg a több száz milliárd forint árbevételt elérő, külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok különadóját, amely 2022-től lépett újra életbe és a kiskereskedelmi láncoktól származik a bevétel legnagyobb része.

Noha a Tisza Párt vezetésének készült feljegyzés szerint a különadók miatt sok gazdasági szereplő leépítést tervez és a kivonulást is megfontolja, nem nehéz rájönni, hogy 

Az árbevétel és a nyereség alapján meghatározott különadót a magas árbevételt elérő

• kiskereskedelmi láncoknak,
• a bankoknak,
• a biztosítóknak,
• a telekommunikációs cégeknek,
• és az energiaszektor egyes szereplőinek kell megfizetniük, de a szabályozás nem egységes.

A kormány mind a bankokkal, mind a biztosítókkal és a telekommunikációs vállalatokkal is rendszeresen egyeztet, az elmúlt hónapokban több megállapodás is született, ilyen az önkéntes díjplafon bevezetése, vagyis a megállapodás arról, hogy nem hajtanak végre díjemelést. Ezzel szemben a kiskereskedelmi láncok nem voltak hajlandók megegyezni a kormánnyal, ezért lépett életbe az árréskorlátozás is. A boltláncok ráadásul 2010 óta rendszeresen megpróbálnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra Brüsszelben és más nemzetközi fórumokon is. Eközben a magyar élelmiszer-kereskedelmi piacon – a szocialista kormányoknak köszönhetően – példátlan és utolérhetetlen erőfölényre tettek szert 2010 előtt.

Gyurcsány Ferenc politikai örökségét viszi tovább Magyar Péter?

A kiskereskedelmi szektor szereplőinek különadófizetési kötelezettségét az éves árbevétel határozza meg. A multik és a diszkontok 2024-es beszámolóiból ugyanakkor világosan kiderül, hogy a nyereségüket vagy éppen a veszteségüket érdemben nem a különadó befolyásolja.

Egyedül a kormányt a többi üzletláncnál is hevesebben támadó Spar zárta volna nyereséggel a tavalyi évet, ha nem kell különadót fizetnie, így viszont veszteséges volt 2024. Ráadásul annak ellenére, hogy az osztrák boltlánc érte el a Lidl után a második legnagyobb árbevételt, több mint 900 milliárd forintot, ami kevesebb, mint 200 milliárddal maradt el a diszkontlánc forgalmától. Ennek ellenére a Spar adózott eredménye – vélhetően a költségesebb működés miatt – jelentősen elmaradt a Lidl eredményétől.

Magyar Péter tavaly márciusban felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy azonnal szüntesse meg a multik különadóját, mivel álláspontja szerint ez volt az oka az árrésstop bevezetéséig a gyorsuló élelmiszer-inflációnak. Ez ugyanakkor annak fényében is nehezen állja meg a helyét, hogy az alapvető élelmiszerek árrésének folyamatos emelését nem indokolta a termelői árak és felvásárlási árak változása, mivel ezek nem emelkedtek, csak a fogyasztói árak nőttek. Ezzel az üzletek azt az érzetet keltették a vásárlókban, hogy a kedvezőbb inflációs adatok ellenére sem ért véget a drágulás.

A kormány 2026-ban valamivel több, mint 300 milliárd forint bevételre számít a kiskereskedelmi különadókból, a többi szektorális különadóval együtt pedig 1100 milliárd forint bevételt vár.

Ennek fényében tehát nagyon is hihető a Tisza Párt kiszivárgott belső dokumentuma, ellentétben Magyar Péter további költségvetési kiadással járó adócsökkentési terve, amelynek egyik alapját szintén a 2010 előtti, baloldal által gyakran visszasírt – a baloldali szóhasználat szerinti – adójóváírás adná. 

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

***