Így büntetné a családokat a Tisza párt: itt vannak a részletek, ilyen károkat okozna Magyar Péter kiszivárgott terve

Nyilvánosságra került a Tisza Párt adóemelési javaslata, Magyar Péter gyökeresen átalakítaná Magyarország adórendszerét. A dokumentum szerint a párt háromsávos, progresszív személyi jövedelemadót vezetne be, miközben a családokat támogató jelenlegi kedvezményeket is megcsonkítaná. A terv politikai üzenete világos: több adó, kevesebb jövedelem, visszatérés a megszorítások korszakához.

Ez különösen szembetűnő annak fényében, hogy Magyar Péter korábban még a személyi jövedelemadó csökkentését ígérte – számolt be korábban a Mandiner.

Háromsávos progresszív adó – kevesebb pénz a magyar dolgozóknak

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a legalsó kereseti rétegek adóterhei nem változnának érdemben, a valóságban azonban, hogy a magyar munkavállalók döntő többsége jóval több adót fizetne. A KSH legfrissebb adatai szerint a májusi bruttó átlagkereset 702 800 forint volt, amely már bőven a középső 22 százalékos sávba esik. A középső adósáv nemcsak az átlag, de még az 562 300 forintos bruttó mediánkeresetre is kiterjed. 

Magyarország és a magyar gazdaság jövőjét alapvetően meghatározó, jövő orientált szektorok esetében, mint amilyen 

• az energiaipar, 
• a pénzügyi vagy 
• az IKT szektorban pedig már a 33 százalékos sáv érvényesülne, 
• de még az orvosok többsége is a legfelső sávba tartozna a jelentős béremeléseknek köszönhetően. 

Támadás a családok ellen – adómentesség helyett adóemelés és megszorítás

A javaslat másik fontos eleme a családi adókedvezmények rendszerének radikális átalakítása. A dokumentum nyíltan kimondja, hogy 

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a családok eddigi adómentességei és kedvezményei egy csapásra drasztikusan csökkennének vagy akár teljesen eltűnnének. Ennek eredménye pedig egyértelmű: a gyermekes családok jövedelme nemcsak a magasabb adókulcsok miatt, hanem a kedvezmények eltörlésével is visszaesne. Ez havonta nem több tízezres, hanem bizonyos esetekben több százezres jövedelemelvonást jelentene. A Tisza tehát nemhogy segítené a gyermekvállalást, hanem egyenesen büntetné a magyar családokat. 

A Tisza azzal indokolja a változtatást, hogy a költségvetési stabilitást kell helyreállítani, és ezzel lehetőség nyílna a 27 százalékos magyar Áfa 2-3 százalékpontos csökkentésére. Csakhogy ez a gyakorlatban még a legjobb esetben is csupán néhány százalékkal csökkentené az árakat – reálisan nézve pedig leginkább semmivel, hiszen az áfacsökkentéseket rendszeresen lenyelik a kereskedők. Arról nem is beszélve, hogy a fogyasztókat elsődlegesen érintő élelmiszerek esetében már eleve döntően 5 százalékos az áfakulcs, 2017 óta ugyanis több alapvető élelmiszer áfáját csökkentette a kormány. A Tisza tehát a kasszánál pár forint kedvezményért cserébe tízezreket venne el a munkavállalók fizetéséből.

Fizessenek a dolgozók?

Magyar Péterék terve nem ismeretlen Magyarországon, hiszen a 2000-es években hasonló, progresszív adórendszer volt érvényben, 18, 25 és 38 százalékos kulcsokkal. A megszorító intézkedések akkor gazdasági megtorpanást, eladósodást és tömeges életszínvonal-romlást hoztak. Nem véletlen, hogy a 2010-es kormányváltás után szinte azonnal 16 százalékos egykulcsos adó került bevezetésre, amelyet később 15 százalékra mérsékeltek.

Finnországban például ugyan 44 százalék felett is adóztatják a legmagasabb jövedelmeket, de közben jelentős kedvezmények járnak a közepes és alacsony keresetűeknek. Olaszországban szintén progresszív a rendszer, de a családok komoly adóvisszatérítést kapnak. A Tisza terveiből azonban hiányoznak az ilyen ellensúlyozó intézkedések: náluk kizárólag adóemelés van, a kedvezmények viszont eltűnnek.

A Tisza Párt programja egyértelmű politikai fordulatot jelentene. Míg a jelenlegi kormány az adócsökkentésre, a családok támogatására és a munkát terhelő adók mérséklésére épít, addig a Tisza megszorításban és adóprésben gondolkodik. 

Már 2010 előtt megbukott a progresszív adózás

A magyar adópolitika a 2010-es kormányváltást követően forradalmi változásokon ment keresztül, amelyek egyszerre voltak radikálisak, széleskörűek és tartósak. Közös elemet jelent bennük ugyanakkor, hogy egytől-egyig mind a magyar társadalom és a gazdasági versenyképesség érdekeit szolgálják. Míg Nyugat-Európában a válságok kezelésére leginkább adóemelésekkel reagáltak a kormányok, addig Magyarország ezzel szemben adócsökkentésekkel és kedvezményekkel teremtett új növekedési pályát és jobb lehetőséget a családok számára. 

A 2010-ben hivatalba lépett második Orbán-kormány gazdaságpolitikai stratégiájának egyik legfontosabb pillére az adócsökkentés és az adórendszer átalakítása volt. Ennek során az ország egy olyan adópolitikai fordulatot hajtott végre, amellyel egyszerre került fókuszba a gazdaság versenyképességének növelése, a munkahelyteremtés ösztönzése, valamint a családok támogatása. Az intézkedések elsődleges célja az volt, hogy a munkát terhelő adók mérséklésével növekedjen a foglalkoztatottság, ösztönzőleg hasson a munkaerőpiaci aktivitásra, csökkenjenek a vállalkozások terhei, valamint javuljon Magyarország befektetői vonzereje. 

A személyi jövedelemadóval párhuzamosan a társasági adó is átalakult: 2017-től az egész Európai Unió legalacsonyabb, egységesen 9 százalékos kulcsát vezette be a kormányzat, ami stratégiai előnyt teremtett Magyarország számára a nemzetközi befektetői versenyben. Mindezt kiegészítette a munkáltatói terhek fokozatos csökkentése: a szociális hozzájárulási adó 2012-es 27 százalékról 2022-re 13 százalékra mérséklődött, ami jelentős könnyebbséget jelentett a vállalkozások számára, és hozzájárult a foglalkoztatottság bővüléséhez. 

A kisvállalati adó emellett (KIVA) kulcsa 10 százalékra mérséklődött, megkönnyítve a kis- és középvállalkozások helyzetét. Ugyanebben az évben a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében ideiglenes különadók is megjelentek, amelyek elsősorban a bankszektort, az energetikai vállalatokat, a telekommunikációs cégeket és a kiskereskedelmi láncokat érintették. Ezek a szektorális adók jól illeszkednek az unortodox gazdaságpolitikai szemléletbe, mivel lehetővé tették a rezsivédelmi és inflációt mérséklő intézkedések finanszírozását, ugyanakkor világos kormányzati kommunikáció kísérte őket: ideiglenesek, és 2025-től fokozatosan kivezetésre kerülnek. A családok adóterheinek csökkentése mellett számos olyan intézkedés is bevezetésre került a korábban felsoroltakon túl, amely a vállalkozások számára jelentett hatalmas segítséget. 

Idén januártól az alanyi adómentesség 12-ről 18 millió forintra emelkedett, amely több mint 800 ezer vállalkozás mellett további 30 ezer céget segített. Ezen felül pedig a napokban jelentette be Nagy Márton, hogy a szociális hozzájárulási adó további, 1 százalékos csökkentése várható a VKF kérésére. Csupán ez az egy lépés évi 200 milliárd forintos adócsökkentés jelentene.

Nyitókép: Balint Szentgallay/NurPhoto via AFP