Az elemző szerint a liberális világrenddel az olcsónak hazudott globalizmusnak is befellegzett.
A Trend magazinban megjelent véleménycikkében Doug Stokes, a Modul University Vienna professzora arra hívja fel a figyelmet: a jelenlegi válság nem csupán geopolitikai konfliktus, hanem egy mélyebb, strukturális átalakulás jele. Mint fogalmaz: „nem ciklikus zavarról van szó, hanem egy új rendbe való átmenetről”.
Stokes szerint különösen tanulságos Kína viselkedése az iráni konfliktus kapcsán. Bár Peking elítélte az amerikai lépéseket, tényleges támogatást nem nyújtott a perzsa államnak.
Kína nem egy alternatív blokk vezetője, hanem egy kifejezetten érdekmaximalizáló szereplő.”
– fogalmaz a szerző.
Ez azt jelenti, hogy Kína nem ideológiai alapon cselekszik, hanem kizárólag saját érdekei szerint, és adott esetben könnyedén cserben hagyja addigi partnereit, ha a Washingtonnal fennálló kapcsolatai forognak kockán.
Ezt is ajánljuk a témában
Peking szerint a támadás súlyos jogsértés, és azonnali tűzszünetre van szükség. A kínai elemzők úgy látják, a Közel-Kelet egy kiszámíthatatlan, új korszakba léphet.
A szerző rámutat, hogy a közel-keleti feszültség az energiapiacot is felkavarta: a Brent olaj ára 100 dollár fölé emelkedett, az európai gázárak pedig 60 százalékkal ugrottak meg. Stokes szerint azonban hiba ezt átmeneti jelenségként kezelni:
A valóságos értelmezés az, hogy ez a sokk láthatóvá teszi egy soha teljesen meg nem valósított energiapolitika valódi költségeit.”
Vagyis nem egyszeri krízisről van szó, hanem a korábbi stratégiai hiányosságok következményeiről, amelyek bele voltak kódolva az eddigi működési mechanizmusokba.
A szerző szerint a jelenlegi helyzet mögött egy mélyebb folyamat húzódik meg:
A liberális nemzetközi rend, amely négy évtizeden át lehetővé tette az olcsó globalizációt, már nem a tervek szerint működik.”
Ez a rendszer három pillérre épült:
Ezt is ajánljuk a témában
Gáztárolók és finomítók kerültek célkeresztbe, a következmények már a benzinkutakon is látszanak.
Stokes szerint mostanra
mindhárom pillér meggyengült”.
A professzor szerint a vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell az új helyzethez. A korábbi modellek ugyanis már nem működnek:
Azok az ellátásilánc-modellek, amelyek figyelmen kívül hagyják a geopolitikai okokat, rendszerszerűen alábecsülik a kockázatokat.”
Szerinte hasonlóképpen problematikusak azok az energiastratégiák is, amelyek zökkenőmentes átmenettel számolnak a fosszilis és megújuló energiaforrások között.
Stokes végkövetkeztetése egyértelmű:
Azok a feltételek, amelyek között a régi stratégiák működtek, megváltoztak. Nem fognak visszatérni.”
A közel-keleti háború tehát nem csupán egy újabb válság a kutató szerint, hanem egy korszakhatár, amellyel a gazdasági, energetikai és geopolitikai logikák is alapjaikban alakulnak át.
Ezt is ajánljuk a témában
Washington példátlan erejű válaszlépést helyezett kilátásba.
***
Fotó: Alain JOCARD / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Majoross Gergely együttese remek harmadik harmadot produkált.
A Fehér Ház szerint jelentős előrelépés történt a közel-keleti tárgyalásokon.
A sziget lakóinak nem tetszenek az amerikai terjeszkedési törekvések.
Így állnának bosszút az országot ért támadásokért, valamint Ali Hámenei ajatollah haláláért.
Kiss Rajmund szerint a szigetország politikai vezetésének és Raúl Castrónak nem kell attól tartania, hogy kommandósok rúgják rájuk az ajtót.
Van, amit nem lehet az injekciós tűvel sem beadni: ez pedig a tehetség és az úszástudás.
A NAV számon tartja a mulasztókat.
