Az Európai Unió vezetésének régóta szúrja a szemét a magyar egykulcsos jövedelemadó, már 2018-ban és 2022-ben is megfogalmaztak ezzel szemben kritikákat.
Nem a semmiből vehette elő a Tisza Párt gazdasági kabinete a többkulcsos, progresszív adózás ügyét. Mint arról a Mandiner is több cikket írt: kedden szivárgott ki az ellenzéki szervezet gazdasági szakembereinek javaslata a pártvezetés részére, amely nem kettő, hanem rögtön három kulcs bevezetését javasolta a személyi jövedelemadózás tekintetében.
Ezt is ajánljuk a témában
A párt gazdasági kabinetje háromkulcsos progresszív szja bevezetését javasolja, amelynek értelmében már az átlagbér is a 22 százalékos kulcs alá esne.
Azt alaposan kiveséztük már, hogy mivel járna ez az intézkedés gyakorlatilag minden magyar dolgozónak, de különösen az átlagbért kereső fiatalok és a családok buknának rendkívül sokat, akár havonta több százezer forintot is.
Ezt is ajánljuk a témában
Már az egyszeri gyári munkás is több tízezer forintnyi bevételtől esne el, az édesanyák pedig búcsút mondhatnának az épp frissen megkapott adómentességüknek. A Tisza megszorítása széles társadalmi rétegeken csapódna le.
Ahogy arra a hirado.hu cikke rámutatott: az Európai Bizottság 2018-ban előbb „csak” arra hívták fel a figyelmet, hogy az egykulcsos rendszerrel kvázi megszűnt a progresszivitás a jövedelemadózásban, de akkor még nem hangzott el közvetlen felszólítás a többkulcsos rendszer visszaállítására, a megállapítások jelezték, hogy az Európai Bizottságból kritikusan látják a hazai adórendszert.
2022-ben azonban az akkori országjelentésben viszont már kifejezetten úgy fogalmazta, hogy a magyar adórendszer aránytalanul osztja el a terheket és
például a 25 év alattiak szja-mentességét is torzító hatásnak nevezték.
Mivel a személyi jövedelemadó rendszerének kérdése kizárólagos tagállami hatáskörnek minősül, ezért Brüsszel nem fogalmazhat meg ezen a téren utasításokat a tagállamoknak, csupán ajánlásokat tehet, vagy kritikákat közölhet. A kritika a 2024–2025-ös európai szemeszter dokumentumaiban is visszaköszönt. Az uniós háttéranyagok a magyar adórendszerről szóló részei kimérten fogalmaztak, de iránymutatásként világos volt.
Ez alapján nem nehéz kitalálni, honnan is jöhetett az ötlet a Tisza Pártnál, hogy dobják a korábban ígérgetett, még alacsonyabb személyi jövedelemadót (a Nemzet Hangja konzultációban még 9 százalékról kérdezték híveiket, de már akkor is látszott, hogy ez csak egy blöff), és egy sokkal brutálisabb megszorítás felé mozdulnak el.
Ezzel pedig Brüsszelnek is kedveznének, hiszen mára már egyértelművé vált, hogy Magyar Péter és a Tisza mindenben az uniós elit kedvében akar járni, cserébe, hogy durva beavatkozással hatalomra kerülhessenek.
A kontinensen egyébként csak néhány országban, az Unión belül pedig mindössze Romániában és Bulgáriában alacsonyabb, ezekben az országokban 10 százalék a kulcs.
Észtországban 22, Csehországban 23, Szlovákiában pedig 25 százalék a kulcs. Sokkal súlyosabb a helyzet nyugatabbra, például Ausztriában már 55 százalék az szja, de Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban is 50 százalék feletti.
Nyitókép: Kisbenedek Attila/AFP
Raskó György közösségi oldalán sejtelmesen annyit írt, hogy a párton belül tudják is mi az oka a stagnálásnak, de azt nem hozzák nyilvánosságra.
Azt is elárulták mi okozhatja az európai autógyártás vesztét.
Kezd tisztulni a kép.
Az Európai Bizottság elnöke ismét nyilvánosan kiállt a Donald Trump amerikai elnökkel kötött kereskedelmi megállapodás mellett.
Azt is elárulta, hány milliárd forintos csomag érkezett Brüsszelből.
Hamar pontot tenne a dolgok végére Kijev.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Mandiner negyedik klubestjének előadója.
Tóth Alex azért maradt ki, mert egész éjszaka rosszul volt.
