Már körvonalazódik a minimálbér és a garantált bérminimum 2026-os összege

Hétfőn folytatódnak az egyeztetések a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának november 3-ai ülésén ugyanakkor még aligha lesz megállapodás, mivel a szakszervezetek és a munkáltatók álláspontja egyelőre különbözik a kötelező legkisebb keresetek jövő évi emelésének mértékéről.

Fontos ugyanakkor, hogy 2024-ben a szociális partnerek egy három évre szóló bérmegállapodást kötöttek, amely 2026-ra 13 százalékos minimálbér-emelést ír elő. A megállapodás ugyanakkor egy olyan megkötést is tartalmaz, hogy a feleknek újra kell tárgyalniuk a 2026-os minimálbér összegét, amennyiben a főbb makrogazdasági mutatók – GDP-növekedés, bruttó átlagkereset-emelkedés, infláció – összesen egy százalékponttal eltérnek a megállapodás megkötésének időpontjában előrejelzett adatokhoz képest.

Ez a feltétel megvalósul, mivel a várakozásokhoz képest szerényebb lesz az idei GDP-növekedés és magasabb az infláció. A bérmegállapodás felülvizsgálatáról szóló kikötés ugyanakkor csak formális, mivel a garantált bérminimum összegét csak 2025-re határozták meg a felek, így 

Nem engednek a minimálbér nagyobb emeléséből

Az első két negyedév makrogazdasági mutatóit figyelembe véve – a harmadik negyedéves várakozásokkal együtt – a szakszervezetek a minimálbér legalább 12-13 százalékos emelését tartják elfogadhatónak, miközben a munkáltatók óvatosabban emelnék a kötelező legkisebb kereset. Az egy százalékponttal mérsékeltebb emeléssel a munkavállalói képviseletek már figyelembe vennék az előrejelzetthez képest kisebb gazdasági növekedést.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Mandiner megkeresésére elmondta, a szakszervezeti oldal nem tart elfogadhatónak kisebb minimálbér-emelést. Emlékeztetett, a tavaly megkötött többéves bérmegállapodás szerint – amennyiben újra is tárgyalják a felek annak részleteit – ha nem sikerül megállapodni eltérő jövő évi összegről, akkor a megállapodásban foglalt emelést kell a kormánynak rendeletben kihirdetnie.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke korábban a Mandiner kérdésére szintén világossá tette, nem engednek a jelentős, két számjegyű minimálbér-emelésből. Az elnök emellett egy ritkán emlegetett szempontot is megvizsgálna: 

azaz a megtermelt nyereségből még mindig aránytalanul kevés jut a dolgozóknak.

A két szakszervezeti vezető világossá tette, az érvényben lévő bérmegállapodás alapján a munkáltatók alacsonyabb béremelési szándéka önmagában kevés ahhoz, hogy új feltételekről szülessen döntés.

A munkáltatók fékeznének

A szakszervezeti oldal tehát kitart a jelentős minimálbér-emelés mellett, amelyet korábban a munkáltatói oldal is támogatott. A vállalkozói érdekképviseletek ugyanakkor a szerényebb növekedés, valamint a német gazdaság gyengélkedésének Magyarországra gyakorolt szerteágazó hatásai miatt visszafogottabb emelést szeretnének. A VOSZ korábban úgy fogalmazott, a tervezett minimálbér-emelés elviselhetetlen terhet jelentene a vállalkozásoknak, elsősorban a hazai mikro- kis- és középvállalkozásoknak. 

A visszafogott gazdasági növekedés némileg érthetővé teszi a munkáltatói oldal aggodalmait, ugyanakkor arról már kevesebb szót ejtenek, hogy 

• a hazai vállalkozások jelentős forráshoz jutnak a Demján Sándor programból,
• jövőre már jóval erőteljesebb lesz a gazdasági növekedés,
• a munkaerőhiány bizonyos dimenziói továbbra is a magasabb bérszínvonal mellett szólnak,
• emellett a kormány a szocho további mérséklését is kilátásba helyezte.

Az érdekképviseletek ráadásul vállalták, hogy a magyar minimálbér szintjét az európai minimálbér-irányelvnek megfelelően úgy határozzák meg, hogy az összege a következő néhány évben felzárkózzon a rendszeres – pótlékok és egyszeri juttatások nélkül számolt – bruttó átlagkertesethez. Mivel a keresetek összességében 8-10 százalékkal nőnek 2025-ben is, ezt a célt a tervezettnél alacsonyabb minimálbér- és bérminimum emelés mellett képtelenség teljesíteni.

A garantált bérminimum még nyitott kérdés

Egy tavalyi kormányrendelet szerint a VKF keretében kell megállapodniuk a munkaadóknak, a munkavállalóknak és a kormánynak a legkisebb keresetek következő évi összegéről. A rendelet előírja, hogy törekedni kell a megállapodásra december elsejéig. Ez azt jelenti, hogy a következő hetekben lendületet vesznek az egyeztetések, amelyek a már most sejthető minimálbér-emelés ellenére sem lesznek eseménytelenek, mivel

A felek ugyanakkor már korábban egyetértettek abban, hogy a két minimálbér közötti különbséget nem célszerű tovább csökkenteni. Az elmúlt években a minimálbér nagyobb mértékben nőtt a bérminimumnál. A szakszervezeti és a munkáltatói oldal ezért korábban arra a következtetésre jutott, hogy a bérminimum jövő évi emeléséről ezúttal nem százalékos mértékben célszerű megegyezni. A tervek szerint 

A felek ráadásul arra is nyitottak, hogy Magyarországon elsőként ágazatonként eltérő bérminimumról egyezzenek meg, amelyre a munka törvénykönyve is lehetőséget kínál.

A munkáltatóknak ugyanakkor a bérminimum sokkal nagyobb tételt jelent, mint a minimálbér, mivel a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb kereset közvetlenül 600-800 ezerrel több dolgozót érint. Éppen ezért a bérminimum-emelés közvetett hatása is jóval szerteágazóbb, mivel a bértorlódás elkerülése érdekében a magasabb keresetek emelése is elkerülhetetlen.

Középmezőnyben a magyar legkisebb kereset

Az ellenzék rendszeresen megfogalmazza azt a kritikát, hogy a magyar minimálbér az egyik sereghajtó uniós összevetésben. Ez valóban igaz, ugyanakkor arról már kevesebb szó esik, hogy Magyarországon a munkavállalók nagyjából 5 százaléka keres minimálbért, ráadásul jelentős hányaduk a valóságban – feketén – többet kap kézhez. Ezzel szemben azokban az uniós országokban, ahol a minimálbér már régóta eléri a bruttó átlagkereset 50 százalékát, a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók aránya is jóval magasabb, mint idehaza. 

A jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum ugyanakkor nem szerepel a nemzetközi statisztikákban, mivel a kettős minimálbér-rendszer magyar sajátosság. Amennyiben a valósághoz közelebbi összevetést alkalmaznának a statisztikák, akkor 

Fontos, hogy a minimálbér – noha az utolsó előtti helyezett a tagállamok között – vásárlóerőben jóval előkelőbb helyen szerepel, mint nominálisan. Ez azt jelenti, hiába magasabb Romániában a minimálbér, az összegből megélhetés jóval nehezebb ráadásul jóval több román munkavállaló dolgozik minimálbérért, mint magyar.

Nyitókép: Nikolas Kokovlis / NurPhoto / NurPhoto / AFP

***