Közeledtek a szakszervezeti és munkáltatói álláspontok a hétfői bértárgyaláson. A minimálbér emelésének mértéke ugyanakkor már sejthető a tavaly megkötött bérmegállapodás alapján.
Akár egy-másfél hét múlva megszülethet a megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről – értesült a Mandiner. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hétfői ülésén a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány már egy olyan, konkrét számokat is tartalmazó javaslatról tárgyalt, amelyet minden oldal elfogadhatónak tart.
A következő napokban a testületek és a kormány dönt a felülvizsgált megállapodás megkötéséhez kötött feltételekről, így akár már a jövő héten kiderülhet, mennyi lesz jövőre a két kötelező legkisebb munkabér összege.
Információink szerint a korábban kiszivárgott elképzelésekhez és a tavaly megkötött hároméves bérmegállapodáshoz képest jelentős eltérés nem várható, ugyanakkor konkrét számokat – a megállapodás megkötése érdekében – egyelőre nem közölnek a felek.
A 2024-es bérmegállapodás értelmében a minimálbér 12-13 százalékkal emelkedhet, ugyanakkor a garantált bérminimum összegét csak az idei évre tartalmazza az egyezség.
Ezt is ajánljuk a témában
Már a jövő héten véglegesíthetik a lendületes béremeléseket megalapozó hosszútávú bérmegállapodást: tényleg jön az ezer eurós minimálbér és az egymilliós átlagfizetés.
Ahogy arról a Mandiner korábban beszámolt, az első két negyedév makrogazdasági mutatóit figyelembe véve – a harmadik negyedéves várakozásokkal együtt – a szakszervezetek a minimálbér legalább 12-13 százalékos emelését tartják elfogadhatónak, miközben a munkáltatók óvatosabban emelnék a kötelező legkisebb kereset. Az egy százalékponttal mérsékeltebb emeléssel a munkavállalói képviseletek már figyelembe vennék az előrejelzetthez képest kisebb gazdasági növekedést.
Ezt is ajánljuk a témában
Novemberben lendületet vesznek a bértárgyalások, nagy béremelésre számíthatnak a munkavállalók.
A szakszervezeti oldal tehát már korábban világossá tette, nem enged a jelentős minimálbér-emelésből, amelyet a bérmegállapodás aláírásával a munkáltatói oldal is támogatott.
A jóval több munkavállalót érintő és így a vállalkozásoknak lényegesen nagyobb kiadást jelentő garantált bérminimum emelése ugyanakkor várhatóan visszafogottabb lesz, mint a minimálbér emelése. A középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb munkabér emelésének irányáról korábban mindössze abban értett egyet a szakszervezeti és a munkaadói oldal, hogy a két minimálbér közötti különbség ne csökkenjen tovább.
Ha a felek tartják magukat ehhez az elgondoláshoz, akkor a garantált bérminimum 10 százalékkal nőhet jövőre.
A megállapodást nagyban befolyásolja, hogy a vártnál szerényebb növekedés és a korábban jelzettnél valamelyest magasabb infláció miatt a munkáltatók kapnak-e a béremeléshez szükséges támogatást.
Nagy Márton korábban már jelezte, lát mozgásteret a szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentésére. A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a szocho 12 százalékra csökkentése több száz milliárd forintos költségvetési bevételkiesést jelent, vagyis egy ilyen döntésnek megalapozottnak kell lennie és jól meg kell fontolni a hatásait.
A kormány 2016 óta több lépésben 27-ről 13 százalékra csökkentette a munkáltatói terhet, vagyis a bruttó munkabéren felül befizetendő összeg mértékét. A 2017-től életbe lépett többéves bérmegállapodás a felek egybehangzó véleménye szerint beváltotta a hozzáfűzött várakozásokat: jelentősen nőttek a magyar fizetések és az emelés a keresetek reálértékére is érdemi hatással volt. A korábbi béralku lényege pont az volt, hogy a gazdaság teljesítményét is meghaladó béremelések esetén az így elért reálbér-emelkedésért cserébe a munkaadók terhe mérséklődött, a szocho csökkentéséből adódó megtakarítást így a foglalkoztatók a bérek további felzárkóztatására tudták fordítani.
A két számjegyű minimálbér-emelések szerteágazó hatással bírnak, sok ember jövedelmét befolyásolják, a minimálbér a legtöbb érintett bevételét csak közvetve érinti.
Míg a minimálbér a munkavállalók csak kis részét, nagyjából 5-6 százalékát érinti, az összeg számos egyéb költségtételt befolyásol, beleértve a szociális támogatások összegét vagy például az őstermelők kedvezményes adózásának mértékét. A garantált bérminimum emelése pedig amellett, hogy a minimálbérnél lényegesen több munkavállalót érint, tovagyűrűző hatása erőteljes, mivel a magasabb keresetűek fizetését is emelni kell, a bértorlódások elkerülése érdekében.
Úgy tudjuk, akár már két héten belül létrejöhet a végleges megállapodás.
A hétfői egyeztetésről egyelőre nem árultak el részleteket a felek, de a legvalószínűbb forgatókönyv továbbra is az, hogy jövőre
Nyitókép: Nagy Csaba/Pixabay
***
Novemberben lendületet vesznek a bértárgyalások, nagy béremelésre számíthatnak a munkavállalók.
Úgy tűnik nem kapták meg a memót, hogy tűzszünet lépett érvénybe.
A férfi teljes hozzáférést szerzett a rendszerhez, és mintegy 15 másik rabnak is jogtalan előnyöket biztosított.
A tervezett 13 százalékos emelés aligha kerül veszélybe, ám a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum emeléséről mindenképp egyezségre kell jutniuk a feleknek.
Egy cél vezérli a tüntetőket.
Az autós újságíró szerint az ukránok nem lophatták el a felhasználók adatait...
A bosnyák szakember tavaly nyáron még a Ferencváros ellen meccselt.
Már a héten szavazhat a törvényről a Knesszet.
