Végre kiderült a matek: az ellenzéki ígéret kártyavárként omlik össze

A „mágikus gondolkodás” ideje lejárt: a Tisza Párt tervei mögött valójában egy brutális kényszerpálya rejlik.

Sokan keveslik, mások irigykedve nézik: tiszta vizet öntöttek a pohárba a magyar fizetések vásárlóerejéről.

Amikor bejelentik a minimálbér emelését, sokan csak legyintenek: „én nem minimálbért keresek, rám ez nem vonatkozik”. Csakhogy a helyzet ennél jóval összetettebb. A Kontextus Cash Talk legfrissebb adásában Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő és Lentner Csaba, az NKE professzora elemezte a bérek alakulását, rávilágítva: a döntés hatásai az egész társadalmon végiggyűrűznek.

„Ha emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, annak kumulatív, tovagyűrűző hatása van: nőnek az átlagbérek, és emelkedik az összes többi kereset is” – magyarázta a mechanizmus lényegét Lentner Csaba.

Szalai Piroska adatokkal is alátámasztotta a 2010 óta tartó folyamatokat, kiemelve a reálkeresetek látványos javulását. „2010-hez képest a reálérték tavalyra [2024-re] közel 80 százalékkal nőtt. Az idei évben pedig a reálkereset-növekedés elérheti a 85 százalékot” – mondta. Ez azt jelenti, hogy a magyar családok vásárlóereje az elmúlt másfél évtizedben csaknem megduplázódott.
A nemzetközi összehasonlítás kapcsán Szalai Piroska egy gyakori tévhitet is eloszlatott a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján. „Vásárlóerőn számolva a magyar minimálbér 2025-ben sem áll rosszul:
még mindig van öt ország – köztük Szlovákia és Csehország, tehát V4-es államok is –, ahol a minimálbér vásárlóértéke alacsonyabb a magyarnál”
– emelte ki. Hozzátette: a garantált bérminimum hazai rendszere is jelentős tömegeket érint, ami tovább javítja Magyarország relatív pozícióját.
A műsorban szó esett a jövőbeni kilátásokról és a gazdaságpolitikai elképzelések közti különbségekről is. Lentner Csaba hangsúlyozta: a jelenlegi irány a belső piac és a kisvállalkozások megerősítésére épül. Ezzel szemben kritikus hangon szólt az ellenzéki javaslatokról: „A vállalkozási környezet Magyarországon ellehetetlenülne, aminek következménye az lenne, hogy a nemzetközi cégek kivonulnának, a hazai kis- és középvállalkozások pedig termelés-visszafogásra kényszerülnének.”
Szalai Piroska a lehetséges adóváltozások hatásaira is figyelmeztetett a Tisza Párt kapcsán felmerült tervek összefüggésében.
Véleménye szerint egy többkulcsos, progresszív adórendszer visszavezetése „büntetné azt, aki többet akar dolgozni”,
és egyes csoportoknál – például a családi adókedvezményt igénybe vevőknél vagy a 25 év alattiaknál – akár „20–25 százalékos reálkereset-csökkenést” is eredményezhetne.
A konklúzió egyértelmű: a minimálbér emelése messze nem egy szűk réteg ügye. Ahogy Lentner Csaba fogalmazott, az embereknek szükségük van arra, hogy „az életszínvonaluk és az életminőségük folyamatosan emelkedjen” – a jelenlegi bérpolitika pedig ezt a célt szolgálja az egész munkaerőpiacon.
Ezt is ajánljuk a témában

A „mágikus gondolkodás” ideje lejárt: a Tisza Párt tervei mögött valójában egy brutális kényszerpálya rejlik.

Nyitókép: JOHN THYS / AFP