Nem biztos, hogy a humoristáknak gazdasági számokkal kellene foglalkozniuk – főleg, ha a gazdasági szakemberek sem faragnak stand-up poénokat. Államcsőddel riogatni pedig megint csak nem szép dolog, még néhány lájkért cserébe sem.
„A gazdaság évek óta rottyon van, a közszolgáltatások tragikus állapotban, az inflációra pedig továbbra sincs megnyugtató kormányzati válasz. Orbánék mégis úgy költekeznek, mintha nemcsak a holnap, de a józan ész sem létezne. Hétről hétre jelentik be az újabb száz- és százmilliárdos közérzetjavító intézkedéseket. Közös jellemzőjük, hogy a cechet végül a következő kormányzatnak kell majd állnia. (…) Az ország csődközeli állapotban van, és a felelőtlen költekezés árát végül a választók fizetik meg a brutális infláció és az államadósság formájában” – ezzel a meglehetősen „erős” állításokkal tarkított poszttal indította a hetet Pottyondy Edina humorista.
Kapcsolódó vélemény
Gigászi lyukat ütni a költségvetésen, és a süllyedő Titanicot a következő ciklusra hagyni.
Bár alapvetően nem gazdasági szakemberek gazdaságra vonatkozó véleményével nem feltétlen kell foglalkozni, hiszen azoknak nincs relevanciája, mégis, ez esetben kivételt kell tennünk, hiszen Pottyondy – pontban hétfőn 7:00-kor közzétett – posztja közel húszezer kedvelésig jutott, márpedig ha ennyi embert képes lehet befolyásolni, akkor muszáj azt is elmagyarázni, miért nem igaz, amiket leírt.
A magyarázathoz pedig Sebestyén Gézához, a Budapesti Corvinus Egyetem docenséhez, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetőjéhez fordultunk.
A szakember rögtön rámutatott, hogy
még a kormánnyal szemben kritikus közgazdászoktól sem lehet olyan mondatot hallani, ahol Magyarország és a csőd olyan kombinációban szerepel, amitől aggódnunk kellene. Egy ilyen állítás nyilvánvaló szamárság lenne, ezért egy magát komolyan vevő ember nem állít ilyet.
De nézzük a számokat! Az államcsőd egyik fontos, de nem egyértelmű jele, mutatója az államadósság. Nos, jelenleg például a görög államadósság a GDP 154 százalékán áll, az olasz 135 százalékon, a francia 113 százalékon, a belga 105 százalékon, a spanyol 102 százalékon, de a brit, a portugál, a finn és az osztrák is magasabb, mint a 73 százalékos magyar érték.
„Ami egyébként kisebb az uniós és az eurózónás átlagnál is. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a japán mutató 237 százalékon áll, míg a szingapúri 173 százalék, és még ezen országok esetében sem izgulnak a hitelezők” – mondta Sebestyén.
„A 2024-es évben a költségvetési hányunk a GDP 4,8 százalékán állt, ez jóval kisebb, mint az uniós csúcstartó román (8,6 százalék), a lengyel (6,6 százalék) vagy a francia (5,8 százalék) érték, de Szlovákia is rosszabb mutatókkal rendelkezik, mint mi.
Ám ami mindennél jobban mutatja Pottyondy állításának képtelenségét, az az, hogy minden jelentős hitelminősítőnél befektetési kategóriában van a magyar államadósság. A BCRA ráadásul a rövid távú magyar kötelezettségeknek A-2 minősítést adott idén áprilisban, ami jó pénzügyi kondíciókat jelent”
– folytatta.
Sebestyén Géza megjegyezte: az ellenzék részéről minden választás előtt hallhatunk ilyen érveket, melyek minden egyes alkalommal hamisnak bizonyultak, legalábbis 2014 óta. 2014-ben és 2018-ban is 3 százalék alatt volt a költségvetési hányunk, és bár 2022-ben 6 százalék környékén volt, ennek a COVID volt az oka, és nem egy kizárólag magyar jelenség volt, több európai országban is 4-5-6 százalékos volt a mutató értéke. Ráadásul egyértelműen csökkenő trendet mutatott.
„A költségvetési hiány most is csökkenő trendet mutat, és ez várható 2026-ra is. Ráadásul a költségvetési hiány iránt aggódók sok esetben olyanok, akiknek a 2002-2006 közötti gazdasági ámokfutás idején nem volt semmilyen ilyen félelmük. Akkor voltak sokkal visszafogottabb véleményen, amikor egyetlen évben sem volt 6 százalék alatt a költségvetési hiány, sőt, kettőben is 9-10 százalék környékén mozgott.
Ami azonban ennél is fontosabb, ha a családokat nem támogatjuk, annak a levét a termékenységi rátánk issza meg. Ami viszont a 20-30-40-50 év múlva regnáló kormányok idején okozna valóban kezelhetetlen lukat az akkori költségvetésen, hiszen nem lennének olyanok, akik el tudnák majd tartani az akkori nyugdíjasokat”
– tette hozzá.
Pottyondy állítása szerint egy „orbáni alku” része, hogy direkt alacsonyan tartják a magyar fizetéseket. Mindezt annak ellenére mondja, hogy az elmúlt másfél évtizedben kvázi folyamatos volt a reálbérnövekedés, azaz az infláció mértéke feletti bérnövekedés.
Sebestyén Géza emlékeztetett: nyilván vannak Magyarországon is, akiknek alacsony a fizetése. Ám minden komoly ember tudja, hogy ilyenek a világ leggazdagabb országaiban is vannak. Az átlagfizetés ráadásul egy roppant csalóka mutató akkor, amikor eltérő foglalkoztatási rátával rendelkező országokat vetünk össze. Magyarországon a 20-64 évesek 81 százalékának van munkahelye, míg Olaszországban, Görögországban vagy Romániában ez a mutató 70 százalék alatti. Mivel a munkanélküliség jellemzően az alacsonyabb képzettségűeket sújtja, így a magasabb foglalkoztatási ráta csökkenti az átlagbér mutatót, ám ez nem azt jelenti, hogy bárki rosszabbul élne, hanem pont az ellenkezőjét, hiszen számos család jóval több bevételből gazdálkodik, hiszen munkajövedelme van, nem pedig segélyből él.
Magyarországon a magas foglalkoztatási ráta és a régiós szinten rendben lévő bérek következtében az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számított rendelkezésre álló jövedelem közel kétszer akkora, mint a szerb érték, és egyértelműen nagyobb, mint a bolgár, a lett, a román, a görög, az észt, a szlovák vagy a horvát.
Pottyondy Edina a baloldal „megmondóembereihez” hasonlóan szintén közvagyon-lopást emleget, de pont ezek az emberek támadták például korábban a Mol-pakett, vagy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlását, amelyek éppenséggel növelték is a közvagyont.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezer milliárd forintba is kerülhet a ferihegyi repülőtér visszavásárlása. Brutális összegről van szó, csakhogy ez akár már középtávon is megtérülhet. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ugyanis Európában is egyedülálló növekedési potenciállal bír.
„Ez megint egy olyan ellenzéki toposz, melyet minden releváns statisztika cáfol. Jobbközép kormányok idején emelkedett a közvagyon, ez történik 2010 óta is, ráadásul ezzel párhuzamosan jellemzően a GDP-arányos államadósságunk is csökken (a Covid mindenhol jelentős növekedést hozott, az nem a kormányzati politika következménye volt). Balliberális kormányok alatt pont az ellenkezője történt, akkor valóban apadt a közvagyon, és nőtt az államadósság. Sajnos akkor a mai hangadók nem tettek semmit, hogy ezen folyamatokra felhívják a figyelmet (és itt nem Pottyondy Edinára gondolok, őt a kora felmenti utóbbi alól, ám a mostani riogatás ettől még tényszerűen nem állja meg a helyét)” – reagált Sebestyén.
Pottyondy Edina kirohanásában furcsa mód ugyanakkor Magyar Péter és a Tisza Párt ígéreteit is pocskondiázza, mint írja: „Magyar Péter sem akar lemaradni a »ki tud nagyobbat mondani« versenyben. Ígéretei között szerepel a 2500 eurós minimálbér, az szja-csökkentés, adókedvezmények, a nyugdíjkorhatár csökkentése, áfamentes gyógyszerek, kétszázezer forintos SZÉP-kártya a nyugdíjasoknak, a MÁV és a közműhálózatok rendbetétele, egészségügyi fejlesztések, béremelések, valamint források biztosítása az önkormányzatoknak – stb. stb. És még csak a kampány elején vagyunk. A keserű igazság az, hogy sem az orbáni osztogatásnak, sem Magyar ígéreteinek nincs fedezete.”
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt leporolta a baloldal korábbi választásokra írt programját, ami távol áll az emberektől.
A 2500 eurós minimálbér tény, remekül hangzik, de önmagában megásná a magyar gazdaság sírját. Hiszen ezzel a lépéssel Luxemburg után a második legmagasabb bérpadlónk lenne. Megdupláznánk a – jóval nagyobb gazdasággal rendelkező – lengyel minimálbért, de lepipálnánk Németországot, Olaszországot, Ausztriát és minden egyéb fejlett nyugati országot is a kvázi semmiből. Egy ilyen döntéssel egyetlen multi sem maradna hazánkban, tömegesen vesztenék el munkahelyeiket.
A magyarországi vállalkozások tömegesen költöznének át Romániába, Szlovákiába, Csehországba és Horvátországba, ahol a minimálbér kevesebb mint fele a fenti értéknek. Egy ilyen minimálbért a magyar kkv-szektor sem tudna kitermelni. Azaz bár biztosan van, akinek a szavazata egy ilyen vállalással megszerezhető, ha valóban meglépné ezt egy kormány, az a magyar gazdaság végét jelentené. És nem képletesen, hanem ténylegesen
– mondta Sebestyén.
Hozzátette: a nyugdíjkorhatár csökkentése kétféleképpen lehet megvalósítható. Vagy a nyugdíjak értékét kell drámai mértékben csökkenteni (elvenni a 13. havi nyugdíjat, csökkenteni a meglévő nyugdíjakat), illetve a nyugdíjjárulék jelentős emelésével. Az első megoldás a nyugdíjas honfitásainkat hozná nagyon rossz helyzetbe, a második a munkavállalókat, és akár tömeges elvándorlást is okozhat, mely még tovább súlyosbítaná a helyzetet.
„A többi „vállalás” is egyértelműen választási szavazatmaximalizálásnak tűnik, melyek egy ciklus alatt vagy nem valósíthatóak meg, vagy csak nagyon komoly negatív hatások vállalása esetén. Ráadásul fájóan hiányoznak a részletek és a háttérelemzések is” – tette hozzá a szakember.
Nyitókép: Képernyőfotó
***
A rendelettervezetet augusztus 30-ig bocsátották társadalmi vitára.
Legyőzhető-e a harctéren Oroszország? – tette fel a kérdést a Faktum. Rakétamatek!
A gazdaságot és a mindennapokat érintő bejelentések jöhetnek a hétfői Kormányinfón.
Orbán Győző nem gondolta, hogy a projektje miatt a fiát fogják támadni.
A tárcavezetőnek már kezd nagyon elege lenni Ukrajna agressziójából.
Késői fagyok, hosszan tartó aszály, éhes sáskarajok sokkolták az ukrán gazdákat.
Úgy tűnik, nem küldte elég messzire Zaluzsnyijt az ukrán elnök.
Sándor Fegyir Erzsébetvárosban arról is beszélt az ukrán függetlenség ünnepén, hogy immár ötödik alkalommal szakad meg a „barátság” népe és a magyarok között. Így utalt a Barátság-kőolajvezetéket ért támadásokra.
