Magyar Péter lebukott: ez a hiba sorsdöntő lehet a 2026-os választáson

Hivatalosan még nem ismertette a választási programját Magyar Péter és pártja, ám az elmúlt hónapokban számos olyan ígéret hangzott el a Tisza Párt részéről, amiből már világosan következtethetünk arra, mihez kezdenének, ha kormányra kerülnének.

A Mandiner részletesen megvizsgálta az eddig elhangzott ígéreteket, összevetve a korábbi választások baloldali programjaival. Az összehasonlításból egyértelművé válik, hogy

Az azonosság azért is lehet már elsőre szembeötlő, mert Magyar Péter is számos olyan ígéretet hangoztat, amely ellentétes a társadalmi elvárásokkal, ilyen például az állami bérlakásprogram, vagy a kétkulcsos adórendszer.

Utóbbi ráadásul már korábban megbukott, előbbire pedig sosem volt igényük a magyaroknak.

Nemcsak a progresszív adórendszer az olyan programelem, amely már bizonyítottan hátrányos volt Magyarországon, de ehhez hasonló az önálló egészségügyi- és oktatási minisztériumok felállításának ötlete, amelyek szintén a szocialista kormányok alatt működtek és tevékenységük leginkább az intézménybezárásokra terjedt ki, ami korántsem lehet a magyar társadalom érdeke.

Baloldali program, Magyar Péter előadásában

Nem véletlen, hogy Magyar Péter politikai pályafutásáról sokan úgy vélekednek, csak az újabb baloldali, globalista, nemzetközi érdekek végrehajtását szolgálja. A Tisza Párt eddig ismertetett programpontjai számos területen mutatnak azonosságot a korábbi választásokon bemutatott baloldali ígéretekkel, a legtöbb hasonlóság a 2022-es ellenzéki ígéreteknél érhető tetten.

Hasonlóan a 2022-ben kormánybuktatási szándékkal kiálló kormányfőjelölt Márki-Zay Péterhez, Magyar Péter is rendszerváltást hirdetett, amelynek főbb pontjai közé tartozik a kormány elszámoltatása, a jogállamiság helyreállítása, valamint az oktatás és az egészségügy rendbetétele. Deklarálják, hogy Magyarországnak fel kell adnia az Orbán Viktor által többször meghirdetett gazdasági semlegességet és ennek szellemében meg kell szakítani a kapcsolatot Kínával és Oroszországgal is.

Ellenzéki vágyak az oktatásban és az egészségügyben

Magyar Péter többször is felvázolta az elmúlt hónapokban, hogy komoly gondok vannak az egészségügyben. Noha ezeket a Tisza Párt vezetője úgy tálalta a közösségi médiában, mintha valami újdonságra hívta volna fel a figyelmet, a valóság ezzel szemben az, hogy mindössze az elődei nyomdokába lépett, csak más csatornákon keresztül vázolta ugyanazokat az elképzeléseket. Ezek közé tartozik

• az önálló egészségügyi minisztérium felállítása,
• oktatási minisztérium létrehozása,
• a betegutak és várólisták rendezése,
• az oktatás decentralizálása, a tanárok nagyobb autonómiája,
• új nemzeti alaptanterv
• és a szakmai szervezetekkel való nagyobb együttműködés.

Természetesen ahogy a korábbi baloldal, úgy Magyar Péter sem részletezte, hogy ezek a tervek miként javítanák az egészségügy és az oktatás helyzetét és az sem derül ki, hogy a nagyobb és így költségesebb állami apparátus önmagában hogyan emelné a színvonalat. Ráadásul azért is félrevezetőek ezek az ígéretek, mivel 

A baloldal elvárásait jól mutatja az önálló minisztériumok felállításának az ígérete. Miközben ezeknek az alapvető állami szolgáltatásoknak a működését érdemben nem az befolyásolja, hogy minisztériumi vagy – a jelenlegihez hasonlóan – államtitkársági szinten irányítják, régi baloldali mantra, hogy az önálló minisztériumok gyógyírt jelentenének a bajokra. Ez az elképzelés azért is különös, mert 2010-ig ezek a minisztériumok nemhogy javították volna az iskolák vagy a kórházak működését, olyan súlyos válságot okoztak, amelyek a szocialista kormányok idején a kórházak és az iskolák tömeges bezárásához vezettek.

Fontos baloldali programpont a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) megszüntetése is. Magyar Péter ezt az oktatási rendszer decentralizálásának részeként ígéri, ahogyan tette ezt Márki-Zay Péter, a DK, az MSZP, vagy korábban Karácsony Gergely.

A központosítás megszüntetése aligha összeegyeztethető az oktatási minisztérium felállításával, legalábbis racionális és költségcsökkentő lépésként nehezen értékelhető.

Időutazás az adócsalók országába

Szintén már kipróbált és megbukott javaslat az elmúlt választások baloldali kampányaiból már jól ismert többkulcsos adórendszer. Korábban a Mandiner már beszámolt róla, hogy Magyar Péter eleinte az egykulcsos adórendszer megtartását hirdette, de a Tisza Párt által felkért szakértők már elkészítették a 2010 előtti időkhöz hasonló adórendszer tervezetét. Ez alapján 1,2 millió forintos bruttó jövedelem felett a 15 százalékos adókulcs helyett 30 százalékos elvonással kellene számolniuk az érintetteknek.

Ez korántsem a gazdagok, hanem a középosztály jövedelmi szintje, például az orvosoké, vállalatvezetőké, vagy mindazoké, akik vállalkozóként, vagy másodállásban is tevékenykednek, például munkaviszonyuk mellett őstermelők is.

Ráadásul a többkulcsos adórendszer legnagyobb problémája az volt, hogy rendkívül széles körben vált gyakorlattá az adóelkerülés egyebek mellett azzal, hogy a magasabb adókulcs körüli kereseteket papíron csökkentették, a munkavállalók pedig zsebbe kapták a jövedelmük maradékát. Magyar Péter is ugyanazt a mintát követi, mint a korábbi baloldali miniszterelnök-jelöltek, erősíti azt a tévhitet, hogy az egykulcsos adórendszer igazságtalan.

A teljesség igénye nélkül Magyar Péter eddigi ígéretei, amelyek azonosak a korábbi baloldali kampányokkal, ám költségvetési oldalról nem reálisak:

• a családi pótlék megemelése,
• a svájci indexálás újbóli bevezetése a nyugdíjaknál,
• nyugdíjkiegészítés, nyugdíjemelés,
• az egyszülős családok támogatása,
• áfacsökkentés,
• a közmédia és a sajtó állami támogatásának megvonása,
• a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megszüntetése, átalakítása,
• az állami alkalmazottak béremelése,
• állami bérlakásprogram,
• a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása a nők40 mintájára.

Sejthető ugyanakkor, hogy ezeket, a valódi társadalmi elvárásokra épített programokat Magyar Péterék részben, vagy egészben eltörölnék, mivel megtartásuk ellentétes lenne a Tisza – és a korábbi baloldal – által elképzelt „rendszerváltással”.

Brüsszeli fennhatóság mindenáron?

Magyar Péter eleinte ugyan jobboldali politikát hirdetett, azonban az Európai Néppárthoz való csatlakozás és az itthon korábban nem, vagy alig ismert tiszás EP-képviselők brüsszeli karrierje gyorsan eloszlatta annak a látszatát, hogy a baloldal többi pártjától eltérően – az Orbán-kormányhoz hasonló – szuverenista, patrióta politikát folytatna.

Sőt, a pártvezető nyilatkozataiból egyértelműen kirajzolódik, hogy ugyanazt a külpolitikai irányt támogatja, mint a korábbi választások ellenzéki jelöltjei, aminek lényege, hogy 

Fontos, hogy a kormány is számtalanszor világossá tette, nincs olyan törekvés, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból vagy a NATO-ból és a nyugati szövetségi rendszert sem akarjuk elhagyni. Mindössze arról van szó, hogy Orbán Viktor és a kormány nem támogat olyan lépéseket, amelyeket Brüsszel szeretne ránk erőltetni, például Ukrajna korlátlan támogatását, a fegyverszállítást vagy bármilyen olyan törekvést, amely a szuverenitásunkról való lemondással járna. 

Az ország függetlenségéről való lemondás, annak részbeni átadása Brüsszel kezébe Magyar Péter szerint nem probléma, sőt, ahogy a Tisza Párt elnöke korábban elmondta,

Ilyen nyíltan a korábbi ellenzéki jelöltek közül csak Dobrev Klára, a DK elnöke fogalmazott, aki többször is kiemelte, hogy támogatja az Egyesült Európai Államok vízióját, amelyet az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság régóta szeretne, központi irányítás alá vonva a tagállamokat azokon a területeken is, amelyek jelenleg nemzeti hatáskörbe tartoznak.

Világos, hogy ez nem érdeke Magyarországnak, mivel a 9,5 milliós lakossággal gyakorlatilag semmi beleszólásunk sem lenne a 450 millió lakosú EU döntéseibe.

Magyar Péter emellett többször is azt hangoztatta, a jogállamiság helyreállítása mellett hazahozza a befagyasztott uniós pénzeket. Ezekből a forrásokból valósítaná meg azokat a fejlesztéseket, amelyeket a jelenlegi kormány kezdeményezett és az EU már jóváhagyta. Mindez pedig azt jelenti, hogy egy esetlegesen megválasztott Tisza-kormány a 2010 előtti világot hozná vissza, amelynek célja az volt, hogy mindenben eleget tegyen Brüsszel elvárásainak, miközben a fejlesztések közül azokat teljesítené, amelyekre az unió ad pénzt és amelyeket a Fidesz-KDNP tervei alapján hagyott jóvá az Európai Bizottság.

Szintén Brüsszelnek fontos jelzés, hogy – Márki-Zay Péterhez hasonlóan – Magyar Péter is az azonnali csatlakozást szeretné az Európai Ügyészséghez, noha a szervezet működését és annak vezetőjét több vád is érte az elmúlt időszakban. Ráadásul a csatlakozással több másik tagállamnak is az a problémája, mint a kormánynak: kérdéses a valódi függetlenség és nem világos, hogy a tagállami hatáskörökbe milyen mélységig avatkozhat bele az intézmény.

Az is világos, hogy Brüsszel óhajának eleget téve Magyar Péterék megszüntetnék a rezsicsökkentést, korlátoznák a családtámogatási rendszert és maradéktalanul támogatnák Ukrajna uniós csatlakozását és a háború elhúzódását is.

Varga Judit volt igazságügyi miniszter, Magyar Péter ex felesége már tavaly márciusban, a Tisza elnökének felbukkanásakor világossá tette, hogy volt férje a baloldal élére áll. Rövid nyilatkozatában úgy fogalmazott „időközben baloldali politikussá vált volt férjem”, tevékenységét pedig „meghökkentő ámokfutásnak” nevezte.

Nyitókép: Facebook