Magyar Péter gazdasági programja: a baloldal leporolt ígérgetéseit nevezi rendszerváltásnak a Tisza Párt

Részletes gazdasági programot ugyan még nem mutatott be Magyar Péter pártja, ám az elmúlt hónapokban több konkrét ígéretet is megfogalmazott a Tisza Párt. Ezek az ígérgetések nagyrészt arról szólnak, hogy az emberek példátlan jövedelememelkedést várhatnak, ha Magyar Péterék 2026-ban megnyerik a választást. A hangzatos „valódi rendszerváltás” ugyanakkor kivitelezhetetlen, ráadásul nincs benne semmi újdonság: ugyanazokat az ellenzéki ígéreteket hallhattuk eddig, amelyeket már az előző parlamenti választások előtt a többi ellenzéki párttól.

Magyar Péter tehát a tartalmon nem változtatott, csak a csomagoláson: a jólétet növelő ígérgetések fedezeteként pedig az „állami vagyon visszaszerzése” és a „NER-hez közeli vállalkozók” vagyonának elkobzása áll az ötletelés középpontjában.

Magyar Péter és a Tisza Párt az elmúlt hónapokban ráadásul azokat az ígéreteket dobta be, amelyeket az előző választásokon is mindig elővett a baloldal. Az már ritkábban hangzik el a legnagyobb ellenzéki párt belső köreiben, hogy milyen kézzelfogható megszorításokkal teremtenék elő a pénzt a valódi jövedelemnövekedést aligha eredményező tervekhez. Ezek:

• áfacsökkentés: az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának 5 százalékra csökkentése
• adócsökkentés, többkulcsos adórendszer, egyszámjegyű szja
• a családi pótlék megduplázása
• az egészségügyre évi 500 milliárd pluszforrás,
• bérrendezés a közszféra egyes területein 
• vagyonadó bevezetése
• béremelés, a munkáltatók bevonásával
• nyugdíjemelés.

Ezekhez a jelentős kiadásokhoz pedig valamilyen módon

• az állami vagyon visszaszerzésével
• a koncesszióba szervezett közfeladatok ismételt állami fenntartásával
• és gyakorlatilag a szabályos szerződéses úton szerzett magánvagyon elvételének gondolatával
• valamint a befagyasztott uniós pénzekkel teremtenék elő a szükséges forrást.

Vissza a baloldali időkbe?

Az áfacsökkentés és a többkulcsos adórendszer újbóli bevezetése 2010 óta folyamatosan a baloldal napirendjén szerepel, így Magyar Péter és pártja az adórendszerrel kapcsolatban csak olyan ígéreteket fogalmazott meg eddig, amelyek nem szolgálnak újdonsággal. Ráadásul az adórendszer „visszaalakítását” gyakorlatilag semmi sem indokolja. Éppen ellenkezőleg, a 2010 előtti adórendszer életképtelen volt, mivel az adóelkerülést és az adócsalást ösztönözte.

Magyar Péter másik nagy ígérete az alapvető és az egészséges élelmiszerek áfacsökkentése lenne. Ez becslések szerint több száz milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetésnek, ráadásul az alapvető élelmiszerek túlnyomó többsége már most is az 5 százalékos áfa alá tartozik. Így érdemi jövedelemmegtakarítást aligha okozna, ellenben jelentős forrásvesztést szenvedne el a büdzsé, amelynek a bevételei között

• az áfa aránya 22-24 százalék,
• a személyi jövedelemadóé pedig 12-14 százalék.

Noha a Tisza korábban még 9 százalékos, egykulcsos szja-t lebegtetett be, arra már számítani lehetett, hogy ez csak blöff. A Mandiner több forrásból úgy értesült, hogy a többkulcsos adórendszer újbóli bevezetése mellett dönthetnek. Az Economx információi szerint már Magyar Péterék is jónak tartanák, ha az általános adókulcs maradna a jelenlegi 15 százalék, míg 1,2 millió forint körüli bruttó jövedelem felett a duplája, 30 százalék lenne az szja.

Ez azt jelenti, hogy az átlag felett keresők jelentős nettó jövedelemtől esnének el. Ez nem csak a leggazdagabbakat sújtaná, de a KSH adataiból kiindulva az összes felsővezetőnek és orvosnak fizetéscsökkenéssel kellene szembesülnie. Nagy valószínűséggel azok is rosszul járnának, akiknek a munkaviszonyuk mellett más jövedelemforrásuk is van, például lakáskiadás, vagy vállalkozói, őstermelői tevékenység és az összes havi bevétele meghaladja az egyébként ma már nem álomkategóriának számító, bruttó 1,2 millió forintos összeghatárt. 

Arról nem is beszélve, hogy a határnak megadott bruttóra most járó 800 ezer forintos fizetés rögtön 620 ezer forintra csökkenne, ha 15 százalék helyett már 30 százalékos szja-kulcs alá tartozna. Az intézkedés – a korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan – ráadásul jelentősen növelné az adócsalás kockázatát.

A Tisza a jól megszokott ellenzéki ígéretek közül már a vagyonadó ötletét is bedobta, az 5 milliárd forint feletti vagyon után kellene adót fizetni. Ez a szakértők szerint szimbolikus intézkedés lenne és leginkább nem a költségvetésnek kedvezne, hanem a társadalom egy részének az igazságérzetére hatna.

Vagyonelkobzás, piaci zavarok

Magyar Péter már számtalanszor kiemelte, a NER-közeli vállalkozók és a Fideszhez köthető személyek ellen vagyonosodási vizsgálatot indítana és akár vagyonelkobzással is „visszaszerezné az ellopott pénzeket”. Ez az erősen elméleti és kampányszlogennek tekinthető elképzelés adná az áfacsökkentésre és más, állami közszolgáltatásokra a költségvetési forrást. Magyar úgy véli,

• vagyonvisszaszerzéssel,
• az állami vagyon további gyarapításával
• és a koncesszióba szervezett közfeladatok újra államosításával jelentős bevételhez jut az állam. 
• A befektetői bizalom erősödése pedig csökkentené a kiadásokat.

A befektetők bizalmát ugyanakkor azonnal eljátszaná Magyarország, amennyiben a Tisza hatalomra kerülése esetén megalapozatlanul – például bírósági ítélet hiányában – visszamenőlegesen semmisnek minősítene szabályosan megkötött szerződéseket és önhatalmúan zárolná a magánvagyont. 

Ráadásul a hazánkkal szembeni piaci bizalomvesztés is beláthatatlan károkat okozna a gazdaságnak. Emiatt a vagyonkezelő alapítványok vagyonára sem tudná rátenni a kezét az állam.

A Magyar Péter szerint „ellopott állami vagyon visszaszerzése” sem jelentene elkölthető bevételi forrást az államnak. Noha a saját tulajdonában lévő vagyon növelése tehetősebbé teszi az államot, ezeknek a vagyonelemeknek a fenntartása pénzbe kerül, ráadásul a szabályosan eladott vagyont legfeljebb visszavásárolni tudja az állam. A lakosság jövedelmét egy ilyen lépés nem gyarapítja.

Szintén nem kecsegtet nagy bevétellel, kiadáscsökkentéssel a koncesszióba adott közfeladatok újbóli, közvetlen állami kontrollja sem. A kiszervezéssel a piaci gyakorlat – állami hozzájárulás mellett – szerinti működés részben garancia a fejlesztésekre és a stabil működésre. Előfordulhat, hogy az állam közvetlenül költséghatékonyabban működtethet egy szolgáltatást, de érdemi költségvetési hatása aligha lenne ennek a szegmensnek.

Honnan lenne akkor pénz a leporolt ígéretekre?

A Tisza Párt európai parlamenti képviselői közül többen is korábbi brüsszeli munkájuk során a magyar rezsicsökkentés eltörlése mellett érveltek, ráadásul Brüsszel is régóta ezt akarja elérni. A lakossági gáz és villamosenergia ára ma a legalacsonyabb az EU-ban. Mivel hazánk ellátását egyébként is veszélyeztetik az uniós tervek az orosz energiaembargó miatt, Magyarországon jelentősen nőne a lakosság rezsiköltsége, sokkal nagyobb kiadást jelentene, mint az áfacsökkentésből származó átmeneti megtakarítás, amelyet sokan nem is tapasztalnának, az eltérő fogyasztási szokások miatt.

Az egészségügyre, az oktatásra, valamint a szociális területekre pedig Brüsszel elvárásainak maradéktalan végrehajtása – Ukrajna támogatása, a szexuális kisebbségek támogatása, a rezsicsökkentés eltörlése és a migráció támogatása – esetén valóban uniós pénzből, a jelenleg befagyasztott keret egy részéből lenne forrás.

A Tisza ebben az esetben meg tudná a Fidesz-kormány által előterjesztett és Brüsszel jóváhagyásával tervezett beruházásokat. Vagyis Magyar Péter gyakorlatilag a Fidesz által tervezett és részben a magyar ellenzéki EP-képviselők miatt szünetelő programokat hajtaná végre, ha kormányra kerülnének. A rendelkezésre álló keret ráadásul töredéke annak, amiből az összes ígéret finanszírozható lenne.

Nyitókép: Mandiner grafika