Mit kínál a baloldal? – jöhet a magánosítás, az adóemelés és a melegházasság

Baranya Róbert, Kereki Gergő, Nagy Gábor, Pálfy Dániel Ábel, Szalai Laura, Szalai Piroska, Szilvay Gergely, Veczán Zoltán írása a Mandiner különszámában.

Az egyesült ellenzék, azaz a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és Párbeszéd 2021 nyarán hozta nyilvánosságra a Közös alapnak nevezett programtervezetet. A szövegben legfőképp általánosságokat, politikai kommunikációs paneleket találunk, így nehéz dolga van annak, aki arra kíváncsi, a konkrétumok szintjén milyen kormányzás vár Magyarországra, ha a baloldal nyeri az április 3-ai választást. A meghatározó politikusok utóbbi évekbeli nyilatkozatai, az eddig ismertetett közös ellenzéki programpontok, valamint a baloldali kormányzással kapcsolatos tapasztalatok alapján mérleget vontunk arról, milyen irányt venne a bel- és a külpolitika az összefogás győzelme esetén. Hogy a kormányoldalhoz viszonyított programbeli különbségek jól kirajzolódhassanak, összehasonlító táblázatot készítettünk a baloldal és a kormányzat programjáról az egyes szak-
politikai területek mentén.

Közjogi rendszer: érvénytelen alaptörvény

Amióta az ellenzék pártjai a korábban a jogállamiságért aggódó baloldaltól az egykori szélsőjobbig egymás nyakába borultak, visszatérően jelennek meg azok a vélemények, amelyek szerint ellenzéki győzelem esetén akár feles parlamenti többséggel is el kell törölni vagy felül kell írni az Alaptörvényt vagy egyes kétharmados jogszabályokat. Az elszántságra utal, hogy a feladatra Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt által szakértőként felkért jogászok, például Fleck Zoltán jogszociológus-professzor, Magyar György ügyvéd és Vörös Imre akadémikus, egykori alkotmánybíró is beszállt az „igehirdetésbe”.

Fleck Zoltán a jogállamiság időleges felfüggesztéséről beszélt: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.” Magyar György azt vizionálta, hogyan fognak akár feles többséggel is az alkotmányon és néhány kétharmados szabályon módosítani: „Ha sikerülne az ellenzéknek akár csak egyszerű többséghez is jutnia, azonnal hozzá kell nyúlni négy nagyon fontos jogi felülethez. Az egyik az alkotmánymódosításnak az a része, ami vadhajtás, és le kell nyesegetni, és természetesen egy esetlegesen módosított új alkotmányt népszavazással kell legitimálni. […] Választójogi törvényt kell tisztességesen, kétfordulóst, létrehozni, és nagyon fontos […] a független intézmények függetlenségének visszaadása.” Vörös Imre pedig azt mondta, hogy az új Ország­gyűlésnek már az első napján ki kell mondania az Alaptörvény és az „önkényuralmat kirívóan biztosító törvények alkotmányellenességét és semmisségét”.

Az ellenzéki pártok vezetői is csatlakoztak a kánonhoz: Gyurcsány Ferenc a történelmi-­politikai idő megszakításáról beszélt, Dobrev Klára pedig nemes egyszerűséggel a kukába dobná az ellenzék egy része által illegitimnek tartott Alaptörvényt. Karácsony Gergely sem mulasztotta el illegitimnek nevezni a hatályban lévő alkotmányt, hallgatva arról, hogy 2014-ben minden fenntartás nélkül felesküdött rá polgármesterként. Márki-Zay Péter pedig még az előválasztás során jelentette be, hogy három feltétele van annak, hogy visszalépjen Karácsony Gergely javára, és ezek közül az egyik az Alaptörvény közjogi érvénytelenségének a kimondása. Tanácsadóira hallgatva kijelentette: „Azért kell majd egy demokratikusan megválasztott ellenzéki kormánynak feles többséggel is eltérnie az Alaptörvénytől, mert abban súlyos csapdák vannak elrejtve, amelyek megakadályozzák a normális kormányzást, így át kell írni.”

Az elképzeléseket még a balliberális jogászkörök nagy része is ellenszenvvel fogadta, így aztán politikai számításból vagy szakmai belátásból, de visszavettek a fenyegető hangnemből az MZP-­közeli szakértők: a feles alkotmányozást ma már Magyar György sem támogatná. Ezzel együtt nem engedték el a témát, Fleck a múlt év végén az új parlament által megszavazandó „áprilisi törvényekről” beszélt, amelyekkel azonnal félreállítanák a legfőbb ügyészt és az alkotmánybírókat. Egy január végi interjúban pedig azt fejtegette, hogy bár ez túl van a legális kereteken, szükség van a feles alkotmányozásra, hiszen „egy autoriter rendszert nem lehet a saját eszközeivel visszaépíteni”.

A lapunk nyomdába kerülése előtti utolsó közjogi ötlet épp a közös kormányfőjelölttől érkezett. Márki-Zay egy CEU-n tartott beszélgetésen beszélt arról, hogy ő sem feltétlenül akar feles többséggel alkotmányozni, helyette népszavazás útján kell legitimálni az új alaptörvényt. Ezt egy fiatal joghallgatókkal folytatott beszélgetésen újra elmondta. Arról a diákok világosították fel a miniszterelnök-jelöltet, hogy a legfelsőbb szintű jogforrás 8. cikke szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Ha tehát bármilyen alkotmányos kérdésről népszavazást akar tartani az ellenzék, ahhoz először az Alaptörvény e pontját kellene megváltoztatni, amihez kétharmadra van szükség. Márki-Zay végül azzal zárta le a kérdést, hogy „ennyi előnyötök van nektek velem szemben: én nem értek a joghoz”. A közjogi rendszer átalakítása kapcsán az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok miatt tehát szinte lehetetlen egyértelmű ellenzéki álláspontot azonosítani.

Adórendszer, bérpolitika és családtámogatások: megosztottság

Hogy a baloldal milyen adópolitikát folytatna hatalomra kerülése esetén, azzal kapcsolatban sokféle elképzelés látott már napvilágot, egységes és végleges javaslattal még nem állt elő az egyesült ellenzék. A baloldali politikusok az utóbbi években nem nagyon jutottak túl az „igazságosabb adórendszer” megteremtésének hangoztatásán. Ennek jegyében bedobták már a gazdagokra kivetendő vagyonadót és a Tiborcz-adónak elnevezett ingatlanadót, a többkulcsos személyi jövedelemadó visszavezetését és a Karácsony Gergely által kilátásba helyezett zöldadót.

Legutóbb decemberben álltak elő az ellenzéki pártok közös gazdasági tervvel, s ennek kapcsán azt hangsúlyozták: nem emelnék az adókulcsokat, de átalakítanák az szja-rendszert. Az ígéretek között szerepelt az is, hogy visszahoznák az adójóváírások rendszerét.

Az elképzelések visszatérő eleme az európai minimálbér megteremtése is, amelyre évek óta egyfajta csodafegyverként tekintenek, noha a miniszterelnök-jelölt épp a múlt év végén jelentette ki, hogy tulajdonképpen nincs is szükség a bér legkisebb összegének meghatározására, a mostani emeléssel pedig a magyar szint már elérte az európai minimálbérként ajánlásban meghatározott mértéket. Márki-Zay egyébként az ellenzéki pártok által támogatott többkulcsos adórendszert sem akarja bevezetni, mégpedig azért nem, mert akkor adóemeléssel vádolhatnák a baloldalt. „Nincs a világon olyan párt, amely adóemelésről beszél, amikor meg akar nyerni egy választást. Én könyörögtem az összes pártnak, hogy ez ne kerüljön be a programba, és nagyon mérges vagyok, hogy végül mégis bekerült, és ezzel kockáztatják a rendszerváltást. Ez hülyeség” – jelentette ki egy tavaly júliusi interjújában. Októberben pedig arról beszélt, hogy abszolút elfogadható számára a többkulcsos jövedelemadó, de „most meg akarjuk nyerni a választást”.