Agyrém: Brüsszel Ukrajnára bízná Európa élelmiszerellátását – az új ciklus legnagyobb vesztesei a gazdák lennének

Úgy néz ki, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke döntött: Európának a prioritás Ukrajna támogatása lesz, még akkor is, ha a kontinens hosszú távon is elveszíti globális vezető szerepét. Erre enged következtetni, hogy a 2028 és 2034 közötti pénzügyi ciklusra tervezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetés akár negyedének a háború sújtotta ország lenne a kedvezményezettje. A büdzsé több mint 10 százalékát a koronavírus-járványt követően hitelekből létrehozott helyreállítási alap törlesztése teszi ki, amelynek a felhasználása a jelentések szerint nem volt kellően hatékony. 

A múlt szerdán bemutatott tervezet legnagyobb vesztese egyértelműen az európai mezőgazdaság és gazdatársadalom lenne, miközben Brüsszel és Kijev megállapodott arról, hogy 2028-tól lényegében újra korlátozás nélkül jöhetne az EU-ba az ukrán élelmiszer. Mindez arra enged következtetni, hogy az Európai Bizottság a kontinens élelmiszer-ellátását Ukrajnára bízná, miközben jelentős költségvetési tételeket fordítana az ország fejlesztésére – az uniós tagállamok rovására. 

Túlélni a következő hét évet 

A Von der Leyen által ismertetett költségvetési tervezet azért is meglepő, mert gyakorlatilag senki nem támogatja. A dokumentum ellentétes a tagállamok érdekeivel, még a Brüsszelhez közel álló elemzők és civil szervezetek tetszését sem sikerült elnyernie. Egyedül Ukrajna örülhet maradéktalanul a következő hétéves pénzügyi ciklus brüsszeli elképzeléseinek, mivel a tervezet példátlan mértékű támogatással számol, ráadásul még a tagállamoknak járó pénzek kijevi átcsoportosítására is számos lehetőséget tartalmaz. 

Orbán Viktor a reménytelenség költségvetésének nevezte a terveket. A miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy 

s a büdzsé célja, hogy az országot felvegyék az unióba, és erre jusson elég forrás – holott nincs döntés a befogadásról. A kormányfő szerint ez a költségvetés nem fogja megérni a jövő évet sem; vagy vissza kell vonni, vagy pedig lépésről lépésre kell meghátrálnia a bizottságnak. „Egy bajban lévő unió képe rajzolódik ki a költségvetésből. A stagnálásra és a széthullást elkerülő unióra rendezkedik be. Mi nem egy ilyen »éljük túl a következő hét évet« unióhoz csatlakoztunk!” – értékelt Orbán Viktor. 

Svédország, Hollandia és Németország is elfogadhatatlannak tartja az új pénzügyi keret tervezetét. A kormányok kifogásolják, hogy Brüsszel jelentősen növeli a kiadási oldalt, és elutasítják, hogy magasabb nemzeti hozzájárulást fizessenek a közös kasszába. Ehelyett a jelenlegi, 800 milliárd euróval kisebb keret hatékonyabb felhasználására várnak terveket a bizottságtól. Svédország – vélhetőleg Ukrajna támogatására célozva – azt is világossá tette: soha nem fogadják el, hogy olyan országok kapjanak a közös uniós pénzből, amelyek nem tartják tiszteletben az alapvető demokratikus értékeket. Az Európai Parlament frakciói is elutasítják a tervet, úgy vélik, nem tartalmaz elegendő forrást a közösen kijelölt prioritásokra. 

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandiner kérdésére több szempontból is megdöbbentőnek nevezi a költségvetés tervezetét. Kifogásolja a több mint 40 százalékkal magasabb kiadási főösszeget, továbbá hogy a pénzek nagyjából egyhatodát Ukrajna kapná, valamint megjegyzi: a központosítás csúcsra járatása is egyértelműen látható. „Ennek a javaslatnak a vesztesei a tagállamok lennének, és különösen a gazdálkodók; 

valamint nehéz helyzetbe kerülnének az EU vezetőinek kritikusai és mindezek fényében jó eséllyel európai állampolgárok tömegei is” – fejti ki Sebestyén. 

Európa fekete szerdája 

A tagállamok, a gazdálkodókat tömörítő érdekképviseletek, az Európai Parlament és még az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa is világossá tette az utóbbi hónapokban, hogy meg kell tartani a közös agrárpolitikát (KAP) mint önálló költségvetési fejezetet. Ennek ellenére Ursula von der Leyen az agrártámogatásokat is a nagy közös alapba tenné, ráadásul a most is kevésnek bizonyuló 380 milliárd eurós keretet 300 milliárd euróra csökkentené. 

Az európai termelőket tömörítő legnagyobb érdekképviseleti szövetség, a Copa-Cogeca Euró­pa fekete szerdájának nevezte a költségvetés ismertetésének napját. Egyértelművé tette: Brüsszel elárulta a gazdákat, a tervezet pedig veszélyezteti Európa élelmiszer-önellátását. Nemhogy nem nő inflációt követő mértékben a KAP-keret, a támogatások mértéke nominálisan csökken, ráadásul a jogállamisági feltételek és a pénzek átcsoportosításának lehetősége is aggodalomra ad okot. 

Brüsszel tervezete azért is sokkoló, mert az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a költségvetés bemutatása előtt állapodott meg Ukrajnával arról, hogy felülvizsgálják az EU-val folytatott kereskedelmi megállapodást annak érdekében, hogy 2028-tól gyakorlatilag megnyíljon az út az eltérő szabályokkal előállított, sokkal rosszabb minőségű, ám óriási mennyiségű ukrán mezőgazdasági alapanyag és élelmiszer újbóli korlátlan uniós beáramlása előtt. Érdemes felidézni: az ukrán agrárlobbi befolyását jól mutatta, hogy 2022-ben az orosz–ukrán konfliktus kirobbanását követően világszerte az egekbe emelkedtek az élelmiszerárak, miközben nem esett vissza a kínálat, mindössze spekuláció állt a háttérben. Ennek köszönhetően a háború árnyékában is óriási profitnövekedésre sikerült szert tenniük az agráróriásoknak, miközben az elszabaduló élelmiszerárak globálisan csökkentették a hozzáférhetőséget. 

Folytatódnak a tiltakozások 

A Brüsszel és Kijev közötti alku legfőbb pontjait nem hozták nyilvánosságra a felek. 

amelyeket már a világ legszigorúbb uniós normái szerint állítanak elő, ehhez pedig jelentős forrásokat rendelne Brüsszel – ahogy látható, az európai gazdáktól megvont támogatásokból. E szabályok betartása azonban nem sokban változtatja meg az erőviszonyokat: a több tízezer hektáron gazdálkodó, az alapanyagtól a késztermékig integráltan, egy óriásvállalaton belül megvalósuló ukrán élelmiszergyártás jóval olcsóbb, mint a legfeljebb pár száz, de inkább néhány tíz hektáros kis- és közepes gazdaságokra épülő, széttöredezett európai előállítás. E két, merőben eltérő rendszer összehangolására, így Ukrajna valódi EU-s integrációjára gyakorlatilag nincs esély. 

A Copa-Cogeca a költségvetés ismertetésének napján Brüsszelben tartott demonstrációt, és ígéretet tett arra, hogy a jövőben is a 2024-es gazdatüntetésekhez hasonló, egész Európát érintő tiltakozásokra lehet számítani. Budapesten is demonstráltak a termelők, mivel a magyar gazdák is kárvallottjai lennének az uniós megszorító intézkedéseknek. A tiltakozók azt akarják elérni, hogy a kétpilléres támogatási rendszer és a források elkülönítése megmaradjon, mivel évtizedek óta ez tette lehetővé, hogy az EU a legszigorúbb minőségi feltételek garantálása mellett vezető szerepet vállaljon a globális élelmiszerellátásban.

Nyitókép: A termelők az uniós testület épületénél tiltakoztak, szerintük elárulta őket az EU
Fotó: AFP/Dursun Aydemir/Anadolu