Durva: ukrán vezető lap hordta le nagyon csúnyán Zelenszkijt

Méghozzá Orbán miatt – ilyen valószínűleg még nem fordult elő a történelemben. Mutatjuk a részleteket!

A tervezet a jelenlegi formájában nemcsak Magyarország, hanem más tagállamok szerint is elfogadhatatlan.
Úgy néz ki, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke döntött: Európának a prioritás Ukrajna támogatása lesz, még akkor is, ha a kontinens hosszú távon is elveszíti globális vezető szerepét. Erre enged következtetni, hogy a 2028 és 2034 közötti pénzügyi ciklusra tervezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetés akár negyedének a háború sújtotta ország lenne a kedvezményezettje. A büdzsé több mint 10 százalékát a koronavírus-járványt követően hitelekből létrehozott helyreállítási alap törlesztése teszi ki, amelynek a felhasználása a jelentések szerint nem volt kellően hatékony.
A múlt szerdán bemutatott tervezet legnagyobb vesztese egyértelműen az európai mezőgazdaság és gazdatársadalom lenne, miközben Brüsszel és Kijev megállapodott arról, hogy 2028-tól lényegében újra korlátozás nélkül jöhetne az EU-ba az ukrán élelmiszer. Mindez arra enged következtetni, hogy az Európai Bizottság a kontinens élelmiszer-ellátását Ukrajnára bízná, miközben jelentős költségvetési tételeket fordítana az ország fejlesztésére – az uniós tagállamok rovására.
A költségvetési tervezetből kiderül az is, hogy a jelentősen megnövelt védelmi kiadások jó részét Kijev használhatná fel a saját javára.
A Von der Leyen által ismertetett költségvetési tervezet azért is meglepő, mert gyakorlatilag senki nem támogatja. A dokumentum ellentétes a tagállamok érdekeivel, még a Brüsszelhez közel álló elemzők és civil szervezetek tetszését sem sikerült elnyernie. Egyedül Ukrajna örülhet maradéktalanul a következő hétéves pénzügyi ciklus brüsszeli elképzeléseinek, mivel a tervezet példátlan mértékű támogatással számol, ráadásul még a tagállamoknak járó pénzek kijevi átcsoportosítására is számos lehetőséget tartalmaz.
Orbán Viktor a reménytelenség költségvetésének nevezte a terveket. A miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy
a magyar emberek pénzének 20 százaléka Ukrajnába menne,
s a büdzsé célja, hogy az országot felvegyék az unióba, és erre jusson elég forrás – holott nincs döntés a befogadásról. A kormányfő szerint ez a költségvetés nem fogja megérni a jövő évet sem; vagy vissza kell vonni, vagy pedig lépésről lépésre kell meghátrálnia a bizottságnak. „Egy bajban lévő unió képe rajzolódik ki a költségvetésből. A stagnálásra és a széthullást elkerülő unióra rendezkedik be. Mi nem egy ilyen »éljük túl a következő hét évet« unióhoz csatlakoztunk!” – értékelt Orbán Viktor.
Svédország, Hollandia és Németország is elfogadhatatlannak tartja az új pénzügyi keret tervezetét. A kormányok kifogásolják, hogy Brüsszel jelentősen növeli a kiadási oldalt, és elutasítják, hogy magasabb nemzeti hozzájárulást fizessenek a közös kasszába. Ehelyett a jelenlegi, 800 milliárd euróval kisebb keret hatékonyabb felhasználására várnak terveket a bizottságtól. Svédország – vélhetőleg Ukrajna támogatására célozva – azt is világossá tette: soha nem fogadják el, hogy olyan országok kapjanak a közös uniós pénzből, amelyek nem tartják tiszteletben az alapvető demokratikus értékeket. Az Európai Parlament frakciói is elutasítják a tervet, úgy vélik, nem tartalmaz elegendő forrást a közösen kijelölt prioritásokra.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandiner kérdésére több szempontból is megdöbbentőnek nevezi a költségvetés tervezetét. Kifogásolja a több mint 40 százalékkal magasabb kiadási főösszeget, továbbá hogy a pénzek nagyjából egyhatodát Ukrajna kapná, valamint megjegyzi: a központosítás csúcsra járatása is egyértelműen látható. „Ennek a javaslatnak a vesztesei a tagállamok lennének, és különösen a gazdálkodók;
veszélybe kerülne az unió pénzügyi fegyelme és stabilitása,
valamint nehéz helyzetbe kerülnének az EU vezetőinek kritikusai és mindezek fényében jó eséllyel európai állampolgárok tömegei is” – fejti ki Sebestyén.
A tagállamok, a gazdálkodókat tömörítő érdekképviseletek, az Európai Parlament és még az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa is világossá tette az utóbbi hónapokban, hogy meg kell tartani a közös agrárpolitikát (KAP) mint önálló költségvetési fejezetet. Ennek ellenére Ursula von der Leyen az agrártámogatásokat is a nagy közös alapba tenné, ráadásul a most is kevésnek bizonyuló 380 milliárd eurós keretet 300 milliárd euróra csökkentené.
Az európai termelőket tömörítő legnagyobb érdekképviseleti szövetség, a Copa-Cogeca Európa fekete szerdájának nevezte a költségvetés ismertetésének napját. Egyértelművé tette: Brüsszel elárulta a gazdákat, a tervezet pedig veszélyezteti Európa élelmiszer-önellátását. Nemhogy nem nő inflációt követő mértékben a KAP-keret, a támogatások mértéke nominálisan csökken, ráadásul a jogállamisági feltételek és a pénzek átcsoportosításának lehetősége is aggodalomra ad okot.
Brüsszel tervezete azért is sokkoló, mert az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a költségvetés bemutatása előtt állapodott meg Ukrajnával arról, hogy felülvizsgálják az EU-val folytatott kereskedelmi megállapodást annak érdekében, hogy 2028-tól gyakorlatilag megnyíljon az út az eltérő szabályokkal előállított, sokkal rosszabb minőségű, ám óriási mennyiségű ukrán mezőgazdasági alapanyag és élelmiszer újbóli korlátlan uniós beáramlása előtt. Érdemes felidézni: az ukrán agrárlobbi befolyását jól mutatta, hogy 2022-ben az orosz–ukrán konfliktus kirobbanását követően világszerte az egekbe emelkedtek az élelmiszerárak, miközben nem esett vissza a kínálat, mindössze spekuláció állt a háttérben. Ennek köszönhetően a háború árnyékában is óriási profitnövekedésre sikerült szert tenniük az agráróriásoknak, miközben az elszabaduló élelmiszerárak globálisan csökkentették a hozzáférhetőséget.
A Brüsszel és Kijev közötti alku legfőbb pontjait nem hozták nyilvánosságra a felek.
A tervek szerint 2028-tól vámmentesen és korlátlan mennyiségben érkezhetnek az EU-ba azok az ukrán élelmiszerek,
amelyeket már a világ legszigorúbb uniós normái szerint állítanak elő, ehhez pedig jelentős forrásokat rendelne Brüsszel – ahogy látható, az európai gazdáktól megvont támogatásokból. E szabályok betartása azonban nem sokban változtatja meg az erőviszonyokat: a több tízezer hektáron gazdálkodó, az alapanyagtól a késztermékig integráltan, egy óriásvállalaton belül megvalósuló ukrán élelmiszergyártás jóval olcsóbb, mint a legfeljebb pár száz, de inkább néhány tíz hektáros kis- és közepes gazdaságokra épülő, széttöredezett európai előállítás. E két, merőben eltérő rendszer összehangolására, így Ukrajna valódi EU-s integrációjára gyakorlatilag nincs esély.
Lapunk korábban többször beszámolt arról, hogy a 2014-es Majdan téri tüntetéseket követően nyugati befektetők kezébe kerültek Ukrajna kiváló minőségű termőterületei, ráadásul 2020 óta megnyílt a földpiac is, így már a tulajdonjogot is megszerezhetik a globális óriásvállalatok. Ukrajnában található a világ egyik legnagyobb egybefüggő termőterülete. Ráadásul az utóbbi évtizedben a nagy cégek a legmagasabb technológiai színvonalon járatták csúcsra a termelést, a minőségi szempontokat pedig bőven felülírta a hozamok maximalizálásának szándéka.
A Copa-Cogeca a költségvetés ismertetésének napján Brüsszelben tartott demonstrációt, és ígéretet tett arra, hogy a jövőben is a 2024-es gazdatüntetésekhez hasonló, egész Európát érintő tiltakozásokra lehet számítani. Budapesten is demonstráltak a termelők, mivel a magyar gazdák is kárvallottjai lennének az uniós megszorító intézkedéseknek. A tiltakozók azt akarják elérni, hogy a kétpilléres támogatási rendszer és a források elkülönítése megmaradjon, mivel évtizedek óta ez tette lehetővé, hogy az EU a legszigorúbb minőségi feltételek garantálása mellett vezető szerepet vállaljon a globális élelmiszerellátásban.
Míg az Európai Unió vezetése, élén az Európai Bizottság elnökével hangzatos és kívülről nézve már-már hihetően magasztos célokért akarja megsegíteni a háborúban álló Ukrajnát, a háttérben egészen más érdek húzódik meg. A Mandiner online felületén futó cikk sorozatunkban bemutatjuk, hogy az utóbbi években, évtizedekben milyen módszerekkel sajátították ki külföldi érdekcsoportok Ukrajna legértékesebb természeti erőforrását, a termőföldet.
Ukrajna 42 millió hektárnyi termőterületének szinte egészén úgy nevezett fekete föld, ismert orosz nevén csernozjom található. Ez egy humuszban, foszforban és nitrogénben rendkívül gazdag talajtípus, amelynek kiváló a nedvességmegtartó képessége, ez a mezőgazdasági növénytermesztésre leginkább alkalmas, legjobb minőségű föld. A 42 millió hektárból már több mint 4,3 millió hektár tartozik oligarchákhoz és nagy agráripari vállalatokhoz, amelyek jellemzően leányvállalataikon keresztül intenzív monokultúrás, exportorientált termelést folytatnak. Több mint 7 millió hektárnyi termőföld felett elvileg az ukrán állam rendelkezik, ám Volodimir Zelenszkij elnök 2020 októberében közölte, az eltelt évtizedekben 5 millió hektárt „elloptak” – azt viszont, hogy ezt a két Krím félszigetnyi földterületet kik birtokolják, nem hozták nyilvánosságra. Vagyis összesen 9 millió hektárnyi mezőgazdasági terület, az összes ukrán termőföld 28 százaléka oligarchák és óriáscégek ellenőrzése alatt áll. A feltételezések szerint a terület többi részén több mint 8 millió ukrán állampolgár gazdálkodik, de ezen adat pontossága kérdéses.
Az ukrán földbirtokosok mellett a földek jelentős részét – hálózatokon keresztül – európai, észak-amerikai, illetve szaúd-arábiai érdekeltségek birtokolják, vagy legalábbis használják. A tíz legnagyobb földbirtokos cég közül kilenc külföldi adóparadicsomban van bejegyezve. Az Oakland Institute nevű amerikai agytröszt 2023-ban részletes jelentést tett közzé az ukrán mezőgazdasági területeken történt nyugati térnyerésről. Cikksorozatunk is javarészt erre támaszkodik.
A felvásárlás nem egyik napról a másikra ment végbe. Már a Szovjetunió felbomlásával elkezdődtek az átcsatornázások, és az 1990-es években egyre gyorsuló ütemben folytatódtak, egészen addig, amíg 2001-ben Kijev az asztalra nem csapott. Moratóriumot vezettek be a földvásárlásokra, amelyet aztán a romló gazdasági helyzet, az orosz fenyegetés, majd pedig a világjárvány okozta válság miatt egyre nehezebben tudtak fenntartani.
Ekkor lépett be a Nemzetközi Valutaalap, amely óriási nyomást helyezett az ukrán kormányra – máskülönben nem adott volna hitelt a bajba jutott államnak –, hogy törölje el a moratóriumot. Hasonlóan cselekedett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is. A korlátozást végül 2021-ben eltörölték, majd a néhány hónap múlva kirobbanó háborúval együtt jelentősen megugrott a földfelvásárlások száma.
Így talán már érthető, miért éri meg annyira támogatni az ukrajnai mezőgazdaságot Brüsszelből. Arról, hogy az európai versenytársakra – így a teljes magyar mezőgazdaságra – nézve mi lenne a következménye annak, ha az unió vezetése által is támogatott terv sikerrel járna, következő számunkban további részleteket tárunk majd fel.
Nyitókép: A termelők az uniós testület épületénél tiltakoztak, szerintük elárulta őket az EU
Fotó: AFP/Dursun Aydemir/Anadolu