Magyar Péter kémbotrányba keveredett ukrán barátja is feltűnik abban a riportban, amelyben a magyar–ukrán kapcsolatok helyzetét, a kárpátaljai magyar kisebbség ügyét boncolgatják. Az ukránok úgy érzik: fenyegető veszély leselkedik rájuk a magyar határ felől.
Egészen elképesztő mondatok hangoztak el az ukrán „Van egy kérdés” (Є ПИТАННЯ) nevezetű – több mint félmillió feliratkozóval rendelkező – csatorna riportjában. Aljona Szavina, a műsor házigazdája arra vállalkozott, hogy bemutassa a magyar–ukrán kapcsolatok helyzetét, de pellengérre állította a kárpátaljai magyarság ügyét is. Ebben segítségére volt több ukrán megszólaló, többek között az a Tseber Roland, aki a nyár egyik legnagyobb politikai botrányának, az ukrán kémbotránynak volt a központi figurája. A Magyarországról kiutasított Tseber egyébként nemrégiben Tisza szigetet alapított, amelyről itt írtunk bővebben.
„Alig csengett le Magyarországon Orbán Viktor Ukrajna-ellenes PR-kampánya, a VOKS 2025, máris egy újat indítottak. Most európai szankciókkal fenyegetnek” – így indította a műsort Szavina, utalva arra, hogy szerinte „a Fidesz Sebestyén József halálát a magyar nemzet ellen indított támadásnak igyekszik beállítani”.
Úgy megvernek egy kényszersorozott magyar civilt az ukrán toborzók, hogy az később belehal sérüléseibe, pár héttel később pedig egy ukrán műsorban PR-kampánynak nevezik a magyar kormány reakcióját erre a sajnálatos történésre – szép. Nem beszélve arról, hogy a Voks2025-ön több mint kétmillió magyar mondta el véleményét Ukrajna EU-csatlakozásáról.
Ezt is ajánljuk a témában
„Arcon ütötte, elektromos sokkolót használt, többször a padlóhoz vágta a fejét, fejbe rúgta, sőt a mellkasán ugrált.” A férfi holttestét járókelők találták meg.
„Már második hónapja vagyunk tanúi az ukrán-magyar kapcsolatokban bekövetkezett egyre fokozódó feszültségnek” – folytatja a műsorvezető, aki a kémbotrányt emlegetve azonnal Tseber Rolandhoz fordul. „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy miattam hívták össze a magyar biztonsági szolgálatot, mert úgy vélik, hogy én fenyegetést jelentek az egész országnak. Ez nem kémkedés, ez diplomácia” – állítja a Magyarországról kiutasított Tseber.
Ismert, Tseber Roland az elmúlt években számos magyar ellenzéki politikussal épített ki kiváló kapcsolatokat – épp úgy, ahogy ezt a hírszerzők szokták. Köztük volt például Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely, akik a 2022-es választási kampányban mindketten versenyben voltak az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelölti pozíciójáért. Tseber Roland Ivanovics az elmúlt egy évben pedig hogy, hogy nem, a TISZA vezetőjével, Magyar Péterrel is kiváló kapcsolatba került. Olyannyira, hogy tavaly segített megszervezni Magyar Péter ukrajnai utazását.
„Ez nem kémkedés, ezt nevezik diplomáciának. A diplomácia a kapcsolatok megteremtése, barátok keresése és érintkezési pontok keresése” – magyarázkodik a műsorban Tseber, akit meglehetősen rosszul érintettek a magyar kormány lépései: a botrány kirobbanása után az ukrán politikus patkányozva fenyegette meg Orbán Viktort és a Fideszt.
„Az én Ukrajnámat megtámadták. Nálunk háború van. A létünkért harcolunk. Ez egy magyar belpolitikai játék, amely azzal kapcsolatos, hogy Magyarországon most történelmi pillanatok zajlanak, történelmi események.
Mert 18 év (Sic!) óta először, amióta a Fidesz van hatalmon, végre fiatal demokratikus erők törtek fel.
Egy fiatal politikus, Magyar Péter tavaly létrehozott egy új politikai pártot. Júniusban voltak a választások az európai parlamentbe, és már akkor 30 százalékot gyűjtött, és bejuttatta az embereit az európai parlamentbe. Politikai ereje egyre jelentősebben nő. Most ő van első helyen Magyarországon. Ha a választások ezen a héten lennének, ő lenne Magyarország miniszterelnöke” – szavalja a kortesbeszédet Tseber.
Nem véletlen az ukrán politikus Magyar Péter-iránti rajongása: Ukrajna EU-csatlakozása csak akkor kerülhet napirendre, ha kormányváltás következik Magyarországon. Ezért állnak az ukránok a Tisza mellett. Magyar Péterék Nemzet Hangja kampányából kiderült: a Tisza-szavazók 58 százaléka támogatja Zelenszkijék uniós csatlakozását. A pártvezér március 15-én azt mondta: a Nemzet Hangja eredményei alapján fogják kialakítani a Tisza kormányprogramját, így a párt Ukrajna EU-csatlakozása mellett foglal állást.
A műsorban szó esett a kárpátaljai magyar kisebbség ügyéről is. Aljona Szavina monológjában odáig merészkedett, hogy azt állította: az orosz offenzívát követően a magyar hadsereg az ukrán határhoz indult, méghozzá Kárpátalja elfoglalásának céljával. Mint mondta: „Nem kitalációk azok a hírek, hogy amikor Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, a magyar hadsereg Kárpátalja felé vonult Kijev gyors kapitulációjának reményében. Ezt tanúsították azok az ukrán katonák, akik Magyarországon keresztül tértek vissza Ukrajnába, hogy megvédjék az országukat.”
Ezt követően azért helyreteszi, hogy a magyar kormány a kezdetektől elítéli az orosz agressziót, és békepárti politikát képvisel. De természetesen nem bízik Orbán Viktorban, mint mondja:
marad a kellemetlen szájíz, és a bizalmatlanság, és a magyar határ felől fenyegető veszély érzése is marad!”
Érdekes mindez annak fényében, hogy pár évvel ezelőtt pont egy ukrán képviselő nyilatkozta azt: a 128-as ukrán dandárnak két óra elegendő lenne, hogy a Balatonig hatoljon.
Ezt is ajánljuk a témában
A szerzők szerint Magyarország kevés vérrel szerezné vissza a területet.
Szavina elmondása szerint „ukrán viccek születnek arról, hogyan kellene rettegnie a magyar hadseregnek minden egyes alkalommal, amikor Orbán Ukrajnát fenyegeti, hiszen látják, hogyan aprítják miszlikbe az ukránok az orosz hadsereget immár három éve”.
A műsorvezető ezután arra a kérdésre kereste a választ, hogy Kárpátalja területén lehetséges-e a krími vagy a donbaszi forgatókönyv. „Hogy a régió, a közösség úgy dönt, hogy Magyarország részévé válik?”
„Ezt a lehetőséget teljes mértékben elvetem. Először is azért, mert katonai úton ezt nem tudják megtenni, hiszen az EU és a NATO tagjai, és ezek az országok ezt nem engedik meg. Ha meg akarják tenni, ki kell lépniük ezekből a szövetségekből. A kárpátaljai magyar lakosság tudja, hogy Kárpátalja Ukrajna része, és az is marad, és tudja, hogy ez a provokatív játék nem szolgálja Ukrajna érdekeit” – válaszolta Tseber Roland.
Jaroszlav Halasz, az ukrán hadsereg katonája arról beszélt, hogy Magyarországon marginálisak azok a politikai erők, akik Kárpátalja visszacsatolásában bíznak. „Az idő bebizonyította, hogy ez egyáltalán nem reális. A magyar hadsereg is nagyon gyenge” – tette hozzá, majd arról beszélt, szükség van a magyar–ukrán kapcsolatok rendezésére. Szerinte erre csak akkor kerülhet sor, ha mindkét országban kormányváltásra kerül sor. Mint mondta: „Mindenki érti, hogy szükség van az ukrán-magyar kapcsolatok újraindítására, de azt hiszem, hogy egy ilyen újraindítás, csak a hatalom újraindítása után lesz lehetséges, mind a két országban, mind Ukrajnában, mind Magyarországon. A mostani retorika, ráadásul kölcsönös retorika és semmi jóra sem vezet.”
A teljes műsort itt nézheti vissza:
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Az uniós pénzekért pedig nagy árat fog fizetni Magyar Péter a szlovák szerző szerint.
Az új miniszterelnök szerint „kifosztotta Magyarországot” a volt kormányfő.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
Erre várt már a kárpátaljai magyarság 2011 óta.
XIV. Leó pápa mellett említették a volt magyar kormányfőt, mint lehetséges tárgyalópartnert.
Ezek voltak a szerda legolvasottabb hírei.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
