Több tízmilliós megtakarítást hozhat az új, 3 százalékos lakáshitel – itt vannak a részletek!

Az államilag támogatott kölcsönt mindenki felveheti, aki először vásárol lakást vagy házat.

A 3 százalékos lakáshitelnek köszönhetően akár már a minimálbér is elegendő lehet a fiatalok lakásvásárláshoz.
Soha nem volt még elérhető olyan alacsony kamatozású lakáshitel Magyarországon, mint az államilag támogatott, 3 százalékos kamatozású Otthon Start Hitel, amelyet szeptembertől igényelhetnek a hazai bankokban azok, akik első ingatlanjukat szeretnék megvásárolni. A jelenleg elérhető, piaci lakáshitelek átlagos kamata 8-9 százalék körüli, ez a szint pedig gyakorlatilag egyáltalán nem teszi lehetővé a legalacsonyabb keresetűeknek, hogy saját ingatlant vásárolhassanak.
A 3 százalékos kamatra felvehető, legfeljebb 50 millió forintos, államilag támogatott lakáshitel ugyanakkor már az alacsonyabb keresetű munkavállaló előtt is megnyitja a saját ingatlan megvásárlásának a lehetőségét, ráadásul nem csak a legkisebb településeken.
A kormány új, széles körben hozzáférhető otthonteremtési támogatásának részletszabályaira még várnunk kell, de az eddig megismert feltételek alapján a minimálbér összegéért dolgozóknak is megnyílhat a lehetőségük arra, hogy saját ingatlanjuk legyen.
A várakozások szerint óriási keresletösztönző hatása lesz az eladó ingatlanok piacán az Otthon Start Programnak, ráadásul a magas albérletárak ezt a keresletet tovább növelhetik.
A 3 százalékos kamatozással igényelhető ingatlanhitellel a legkisebb keresetűek előtt is megnyílhat az otthonteremtés lehetősége, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a minimálbér összegének meghatározásakor a legfőbb szempont az, hogy az érintett munkavállalók annyi pénzt kapjanak, hogy elkerülhessék a jövedelmi szegénységet.
Fontos, hogy az első lakásvásárláshoz igényelhető a támogatott lakáshitel, vagyis elsősorban a fiatalok otthonteremtését kívánja a kormány elősegíteni. A legfiatalabb munkavállalók kezdő fizetése pedig sokszor a minimálbér bruttó 290 800 forintos és a középfokú végzettséghez kötött munkakörök esetén a garantált bérminimum bruttó 348 800 forintos összege között alakul.
A 25 éven aluliak ugyanakkor mentesülnek a személyi-jövedelemadó fizetése alól, ami szintén óriási segítség az otthonteremtéshez, mivel a hitelbírálat során a bankok elsősorban az igazolható, rendszeres nettó jövedelem alapján döntenek.
A minimálbér összege 2025-ben bruttó 290 800 forint, ám a munkavállalók kevesebb, mint 10 százaléka keres ennyi pénzt. A jóval több dolgozót érintő garantált bérminimum idén bruttó 348 800 forint. Előbbi – adókedvezmények nélkül – nettó 193 ezer, utóbbi 238 ezer forint, míg a 25 év alattiak nettó 237 ezer, illetve 284 ezer forintot kapnak kézhez a két legkisebb kereset esetén.
A jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) az egyik legfontosabb, törvény által is előírt szempont a banki hitelezésben. Szigorú szabály, hogy az adós által fizetett hitelek havi törlesztőrészletének összege nem haladhatja meg az igazolható, rendszeres nettó bevételek – munkabér, juttatás, járadékok – 50 százalékát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha valaki minden hónapban 200 ezer forint bevételre tesz szert, akkor a havi törlesztőrészletei nem léphetik át a 100 ezer forintot. A bankok ugyanakkor gyakran szigorúbb feltételek mellett folyósítanak, vagyis aki biztosra akar menni, érdemes inkább 45 százalék körüli aránnyal számolni.
A hitelfedezeti mutató (HFM) a jelzálogfedezetre nyújtott hiteleknél – lakáshitel, szabadfelhasználású jelzáloghitel – szintén alapvető mutató annak meghatározására, hogy az ügyfél mekkora kölcsönt kaphat. Előírás, hogy a megvenni kívánt – és a banknak a kölcsön fedezetként felajánlott – ingatlan piaci értékének, vagy ha alacsonyabb, akkor a vételárnak a 80 százalékát nem haladhatja meg a kölcsön összege. Ez első lakást vásárlóknál akár 90 százalék is lehet, de érdemes itt is alacsonyabb arányokkal számolni.
A JTM- és a HTM-szabályoknak is meg kell felelni ingatlanfedezetű hitel igénylésekor ahhoz, hogy a bank jóváhagyja a kölcsönt. Ha csak az egyik feltétel teljesül, a bank elutasítja a hiteligénylést. A hitelfelvételre emellett más, általános előírások is vonatkoznak, ezek alól a támogatott kölcsönök sem jelentenek kivételt:
A minimálbér összegét keresők is kaphatnak hitelt, gyakorlatilag a legkisebb munkabér összege a hiteligénylés „belépő jövedelmi szintje”, vagyis a bankok által előírt minimum. A minimálbéres munkavállalóknak tehát a JTM-szabály szerint nem lehet magasabb a havi hiteltörlesztése 96 ezer forintnál, a 25 év alattiak esetén havi 118 ezer forintnál.
Ekkora havi törlesztőrészlettel – 3 százalékos kamatozással, a banki költségeket nem számolva – a minimálbért keresők legjobb esetben 18-20 millió forint hitelt kaphatnak, az szja-mentességet élvezők pedig 22-24 millió forintot. A jelenlegi, 8 százalékos kamatszinten az elérhető hitelösszeg legfeljebb 10-12 millió, illetve 13-15 millió forint lehet, vagyis
a most elérhető lakáshitelekkel nincs lehetőségük ingatlanvásárlásra a legkisebb keresetűeknek.
Az átlagos négyzetméterárakat figyelembe véve a minimálbért és a garantált bérminimumot – mint igazolható munkabéreket – keresők legfeljebb a legkisebb településeken tudnának a 8 százalékos kamatszintű lakáshitelekkel tulajdont, vagyis inkább tulajdoni hányadot szerezni. Ráadásul a legalacsonyabb keresetűeknek azt is figyelembe kell venniük, hogy a jövedelmi szegénység elkerülését célzó minimálbérből a hitelrészlet befizetése után már aligha marad elegendő pénz a megélhetésre, ez pedig a bankok figyelmét sem kerüli el.
Ha a bank mégis megadná a piaci kamatozású lakáshitelt, akkor sem tudna egy alacsony jövedelmű munkavállaló olyan ingatlant találni az országos kínálatban, amelyet meg tudna venni és a bank is elfogadná azt fedezetül. A lehetőségek meglehetősen korlátozottak, noha például egy adóstárs bevonásával több jövedelmet lehet igazolni, így magasabb kölcsönösszeget elérni, ám ha az adósok jövedelme a JTM-mutató szempontjából elegendő is, a HFM-előírások aligha teljesülnének.
A legkisebb városokban is meghaladják a négyzetméterárak a 300 ezer forintot, vagyis egy, a bank által is már garantáltan elfogadható, 32 négyzetméteres garzonlakás vagy házrész vételára is legalább 13-14 millió forint, ekkora kölcsönt pedig – az elvárt önerő mellett – a jelenleg elérhető konstrukciókkal biztosan nem tud felvenni egy minimálbéres dolgozó.
A 3 százalékos kamatra felvehető elsőlakás-kölcsön ugyanakkor már a minimálbéres és garantált bérminimumos munkavállalóknak is lehetőséget jelenthet a banki elvárásoknak is megfelelő, élhető ingatlan megvásárlására. Ezen a rekord alacsony kamatszinten a minimálbér – adókedvezmények nélkül – akár 20-22 millió, a 25 év alattiaknak akár 25-27 millió forint kölcsönre is lehetőséget ad, bár a részletszabályok ismerete nélkül is sejthető, hogy meglehetősen szigorú banki elvárások mellett.
Ez azt jelenti, hogy egy 32 négyzetméteres ingatlant egy alacsony jövedelemmel rendelkező már egy kisvárosban is meg tud vásárolni, mivel az átlagos négyzetméterárral számolva akár 19-20 millió forintért is hozzájuthat.
A kedvezményes otthonteremtési hitel a legfőbb célcsoportnak, azaz a jellemzően 25 év alatti, első lakást vásárlóknak már elérhetővé teszi a nagyobb ingatlanokat, akár a nyomott áron kínált családi házak megvételét, ráadásul nem csak a falvakban, hanem a kisebb városokban is.
A minimálbér és a garantált bérminimum összege ugyanakkor továbbra sem valószínű, hogy elegendő bevételt jelentene azoknak, akik a vármegyeszékhelyeken szeretnének ingatlantulajdont szerezni,
Budapesten és Nyugat-Magyarországon pedig kizárt, hogy a legkisebb keresetűek lakást vegyenek, még a 3 százalékos kamatra adott kölcsön sem elegendő.
Más a helyzet, ha a hiteligénylő jelentős önerőt tud felmutatni és a vételárnak csak a kisebb részét fedezné kölcsönből.
Ha a leendő elsőlakás-tulajdonos a havi törlesztőrészlet alapján szeretné kiszámolni, mekkora kölcsönt vehet fel, döbbenetes különbséget tapasztalhat a 8 és a 3 százalékos kamatszint között.
Ha a havi törlesztőrészletet 200 ezer forintban határozzuk meg, a futamidő 300 hónap, azaz 25 év, akkor mindkét kamatszint esetén 60 millió forint lesz a futamidő végéig visszafizetett összeg. A különbség ugyanakkor szinte felfoghatatlanul nagy:
Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi piaci kamatok mellett
a teljes visszafizetendő összeg mindössze 43 százaléka a tőketartozás, vagyis az a pénz, amelyet ténylegesen lakásvásárlásra fordíthattunk, míg a többi 53 százalék gyakorlatilag a kamat, vagyis a bank nyeresége a hitelezésen. A 3 százalékos kamatszint esetén ugyanakkor a 25 év alatt visszafizetett 60 millió forint 70 százaléka a tőketartozás, és mindössze 30 százalék a kamat.
Ez pedig azt jelenti, hogy ilyen alacsony kamatszinten a bank kockázata jelentős, amelyhez képest a nyereség már elhanyagolható.
A kormány döntése és az állami támogatás nélkül tehát nem lenne lehetőség ilyen alacsony kamatozású otthonteremtési lehetőségre. Ráadásul a kamatmentes munkáshitellel a fiatalok az önerőt is könnyebben előteremthetik.
A jelenleg elérhető lakáshitelek átlagos kamatszintje 7-8 százalék körül alakul. Ez azt jelenti, hogy a maximálisan felvehető, 50 millió forint hitelösszegnél, a leghosszabb, 25 éves futamidővel számolva
a 3 százalékos lakáshitel havi részlete közel 150 ezer forinttal, a futamidő végéig fizetendő kamat összege pedig akár 40-45 millió forinttal is alacsonyabb lehet, vagyis ennyivel lesz olcsóbb a lakáshitel a mostani kamatszintekhez képest. ráadásul a futamidő végéig fix lesz a kamat.
Látható, hogy a kamattámogatott lakáshitel több tízmillió forinttal csökkenti a teljes visszafizetendő összeget, amelyből a tőketartozáshoz viszonyított kamat a jelenlegi 55-60 százalékos arányról 30 százalékra csökken.
Az alacsony kamatszintnek köszönhetően a leghosszabb, 25 éves futamidő mellett a legmagasabb, 50 milliós kölcsönösszeg jóval alacsonyabb fizetés mellett is elérhető lesz, mint a jelenlegi kamatszintek mellett:
Fontos, hogy adóstárs – például házastárs, vagy hitelképes rokon – bevonásával mindkét adós jövedelmét figyelembe veszik a bankok. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a fedezetül felajánlott ingatlan a bank által becsült piaci érték bizonyos százalékáig terhelhető. Mivel jelzálogtípusú hitelről van szó, minden esetben kötelező az ingatlanfedezet, amely egy vagy több ingatlan is lehet.
Korábban a Mandiner már részletezte, a felvehető kölcsönösszeg, valamint a megvásárolható ingatlan vételára és a négyzetméterár is felső korláthoz lesz kötve, ezért
nem várható hirtelen árrobbanás az ingatlanpiacon.
A keresletnövekedés ugyanakkor bizonyos ingatlantípusok esetén növelheti az eladási árakat. Az új lakások iránti, élénkülő kereslet és az építkezések felfutása valószínűsíthető. Ez óriási lökést adna az építőiparnak, tovagyűrűző hatása az ingatlanszerzés érdemi támogatása mellett pedig a magasabb elkölthető jövedelemnek köszönhetően összességében hozzájárul a GDP-növekedéshez.
Az ugyanakkor még nem látható, hogy a nem első ingatlanvásárláshoz is igényelhető, piaci konstrukciók kamatszintjét miként befolyásolja majd a 3 százalékos lakáshitel, mint ahogy az is a részletszabályokból derül majd ki, hogy a bankok hitelbírálati gyakorlatába ennél a konstrukciónál előír-e külön szabályokat a kormány annak érdekében, hogy a hitelintézetek ne alkalmazzanak túl szigorú feltételeket, nehezen hozzáférhetővé téve a rekord alacsony kamatozású ingatlanhitelt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az államilag támogatott kölcsönt mindenki felveheti, aki először vásárol lakást vagy házat.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ingatlanpiac mellett az építőipar is üdvözölte a kormány bejelentését.
Nyitókép: Pixabay