Itt a fordulat: Bokros Lajos „visszatért” – és most már Brüsszel lelke is vele van

A Tisza Párt célként fogalmazta meg a nyomásgyakorlásként befagyasztott uniós források hazahozatalát, de Brüsszel minden bizonnyal súlyos feltételeket szabna. Egyes vélekedések szerint 6000 milliárd forintot, azaz a GDP több mint 6 százalékát elérő megszorító csomagot vezetne be a párt, ha kormányra kerülne. Bizonyos értesülések a vállalkozások 1000-1500 milliárd forintos terhéről szólnak. Az Index Tisza párti forrásaira hivatkozva azt írta, hogy a társasági adót 9-ről 25 százalékra emelnék, és magasabb adót vezetnének be a tőkejövedelmekre. 

Szintén az Index írta azt augusztus végén, hogy a Tisza az évi 5 millió forint feletti jövedelmek esetében 22 százalékra, a 15 millió forint feletti jövedelmek esetében pedig 33 százalékra emelné az szja-t. Ez egyes családoknak évente milliós nagyságrendű jövedelemcsökkenést jelentene. 

A szakértők megmondják 

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a Mandiner megkeresésére 

sőt odáig megy, hogy a Bokros-­csomag tartalmazott hozzá fogható megszorításokat. A Bokros Lajos nevével összeforrt 1995-ös kiigazítás az alacsony és a magas jövedelműeket, illetve a vállalkozásokat is rosszul érintette. 

A szakértő megemlíti, hogy a Bokros-csomag nem tartalmazott olyan intézkedéseket, amelyek ösztönözték volna a keresetek emelését, így azoknak is, akiknek megmaradt a munkahelye, óriási reálkereset-csökkenést kellett elszenved­niük. A reálkeresetek az 1967-es szintre zuhantak vissza. A kiigazítássorozat része volt többek közt a gyed megszüntetése és a gyógyszerek állami támogatásának csökkentése. Mindezek a családok jelentős életszínvonal-romlásához és a gyermekvállalási kedv visszaeséséhez vezettek, ennek demográfiai következményeit napjainkban is tapasztalhatjuk. 

Szalai Piroska felidézi, a Bokros-csomag okozta társadalmi sokkhatást némileg mérsékelték az első Orbán-kormány intézkedései, azok hatásai viszont nem tartottak sokáig, mivel az MSZP–SZDSZ-koalíció újbóli kormányzása idején – már a 2008-as világválság előtt – csökkenő pályára állt a gazdaság. A számottevő növekedést elkönyvelő régiós országok lehagytak minket. 

A miniszterelnöki főtanácsadó emlékeztet, hogy a Tisza Párt környékén rendre felbukkannak olyan szakértők, akik a szocialista kormányok alatt érdemben befolyásolták a gazdasági döntéseket. 

és szerintük a Bokros-csomag szükséges és helyes intézkedéssorozat volt. 

Szalai Piroska hangsúlyozza, hogy papíron könnyen meg lehet hozni olyan intézkedéseket, amelyekkel csökken a hiány és az államadósság, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezekkel könnyen tönkre lehet tenni a családokat és a vállalkozásokat, hosszú távú, súlyos károkat okozva a társadalomnak. 

Az adócsökkentés kormányának ígérete 

A Tisza Pártot vezető Magyar Péter tagadja, hogy adóemelést terveznek, szerinte ez csupán a kormány­közeli propaganda híresztelése. Sokatmondó tény azonban, hogy a párt szakértőinek egy nagy része a baloldali-liberális körökhöz tartozik. Ráadásul, mint ismeretes, Tarr Zoltán alelnök egy lakossági fórumon azt mondta, hogy az adóemelésről és más tervekről a választás előtt nem szabad beszélni, mert akkor elbuknának, „de a választások után mindent lehet”. 

Magyar Péter azt állítja, hogy ők valójában az adócsökkentés kormánya lennének. Közlésük szerint adójóváírással csökkentenék a változatlanul 15 százalékos személyi jövedelemadót, a minimálbért keresőknek a jelenleginél 20 ezer forinttal kisebb lenne a levonás. Ígérete szerint bruttó 625 ezer forintig járna az adójóváírás, sávosan. Itt is feltűnik a korábbi baloldali koncepció: a 2010-es kormányváltás előtt szintén adójóváírással kompenzálták valamelyest a legkisebb keresetűeket, ezért is volt jellemző, hogy sokakat minimálbérre vagy részmunkaidőre jelentett be a munkáltató. 

Mit várna Brüsszel? 

Nemcsak a baloldal politikájához illeszkednek ezek az ígéretek, hanem az Európai Unió elvárásaihoz is. 

Az Európai Bizottság régóta olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek a családi és vállalkozói adókedvezmények, az otthonteremtést támogató kedvezményes kölcsönök, valamint a rezsicsökkentés eltörlését tartalmazzák. Ezek az elvárások az összes országjelentésben és országspecifikus ajánlásban megtalálhatók. Még annak ellenére is, hogy a legfrissebb, tavaszi értékelésében az Európai Bizottság elismeri a kormány középtávú menetrendjét az államadósság és a költségvetési hiány csökkentésére. Éppen ezek eredményének köszönhető, hogy Magyarország ellen – szemben számos tagállammal – nem folyik túlzottdeficit-eljárás, vagyis az ország pénzügyi stabilitása az EU vezetése szerint a következő években is fenntartható. 

Érdemes megjegyezni, hogy miközben az Európai Bizottság következetesen azt várja a kormánytól, hogy szüntesse meg az említett támogatási kedvezményeket, a multikkal és a bankokkal megengedőbb lenne, ezért követeli a különadók eltörlését, valamint a kamat- és árrésstop megszüntetését. Az uniós intézmények szerint túlságosan nagy arányban támaszkodik a költségvetés a fogyasztási adókra, és aránytalanul nagy jövedelemadó-kedvezményeket ad, a támogatásokat pedig nem elsősorban a legkisebb jövedelműek kapják, hanem azok, akik dolgoznak, családot alapítanak és gyermeket vállalnak. Szintén nem nézi jó szemmel az EU, hogy a társasági adó nálunk a legalacsonyabb, régóta sürgeti a felemelését legalább 15 százalékra.

Nyitókép: Magyar Péter hivatalos Facebook-oldala

***

***