A munkavállalók javára dőlhet el a 2026-os minimálbér sorsa

Noha a harmadik negyedéves makrogazdasági adatok csak október második felében jelennek meg, gyakorlatilag biztosra vehető, hogy újratárgyalják a minimálbér jövő évi emelésének mértékét a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek. Az ugyanakkor már biztosra vehető, hogy a tavaly november végén megkötött, 2025-2027-ig szóló hároméves bérmegállapodásban előre jelzett makrogazdasági pályánál kedvezőtlenebb adatok látnak napvilágot, azaz az infláció a vártnál magasabb, a gazdasági növekedés pedig alacsonyabb lesz. Az egyezség szerint, ha ezek a mutatók összesen legalább egy százalékkal eltérnek a várakozásoktól, a felek ismét egyeztetnek. Az aláírt bérmegállapodás szerint 2026-ban a minimálbér 13 százalékkal nőne, bruttó 290 800 forintról 328 600 forintra.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői konferencián elismerte, hogy a gazdaság vártnál alacsonyabb teljesítménye miatt a 13 százalékos, tervezett emelésnél alacsonyabb, de két számjegyű mértékben nőhet a kötelező legkisebb munkabér. A garantált bérminimum összegével kapcsolatban pedig azt jegyezte meg a tárcavezető, hogy az emelés mértéke általában két százalékponttal lehet alacsonyabb, mint a minimálbér emelése.

Búcsút mondhatunk a minimálbér jelentős emelésének?

„A szerényebb gazdasági növekedés szerényebb átlagkereset növekedést is jelent, ugyanakkor a bérfelzárkóztatás iránti igény minden félnek érdeke” – hangsúlyozta korábban a Mandiner megkeresésére Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kérdésünkre világossá tette, noha jövőre választások lesznek, a Nagy Márton által felvázolt gazdaságpolitikai, azaz a tervezett munkahely- és iparvédelmi intézkedések egyáltalán nem rövidlátók. 

A főtitkár a napokban ugyanakkor világossá tette, a munkáltatók részéről egyre kevésbé vállalható a 13 százalékos minimálbér-emelés.

Ha a munkaadók és a szakszervezetek nem tudnak megegyezni egy eltérő béremelési pályáról, akkor az eredeti megállapodás marad érvényben, amely a jelenlegi feltételek szerint egyértelműen a szakszervezetek, azaz a munkavállalók számára zárulna kedvező eredménnyel. A munkavállalói érdekképviseletek a Mandiner információi szerint nem támogatják az egy-két százalékponttal kisebb minimálbér-emelést.

Fontos ugyanakkor, hogy a béralku csak a minimálbér összegét rögzíti a következő évekre, a garantált bérminimum emeléséről is meg kell egyezniük a feleknek. A középfokú végzettséghez kötött bérminimum ráadásul jóval több munkavállalót érint, mint a minimálbér, ami a munkáltatók pozícióját erőlteti az őszi bértárgyalásokon.

Korábban felvetődött, hogy a garantált bérminimum a minimálbér összegével azonos mértékben nőhetne, hogy ne csökkenjen a két kötelező legkisebb kereset között a különbség. Ebben az esetben 

A munkáltatók ugyanakkor egyelőre kérdéses, beleegyeznének-e egy ekkora emelésbe és ha igen, milyen feltételekkel.

Kiket érint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése?

Magyarországon európai összevetésben is alacsony a minimálbért keresők száma. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentéséből kiderül,

• a minimálbér a dolgozók 5 százalékát,
• a garantált bérminimum pedig 9 százalékát érinti közvetlenül,
• a kettő között keresők pedig nagyjából a munkavállalók 3 százalékát teszik ki,
• de közvetve az emelések az átlagbérig hatással vannak a fizetésekre.

Az országosan szabályozott bérek emelése elsősorban a kkv-szektorra, illetve a feldolgozóiparra róhat nagyobb terhet. A nagyvállalatok magasabb átlagos bérszintjük miatt kevésbé kitettek a legkisebb kötelező bérek emelésének. 

– olvasható a jegybanki jelentésében. A minimálbéresek nagy számban vannak jelen továbbá a kereskedelemben, az építőiparban és a mezőgazdaságban; a garantált bérminimumot keresők száma pedig a kereskedelemben, az egészségügyben és az építőiparban számottevő.

Jelentős támogatást kapnak a munkáltatók a bérek emelése érdekében

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hetekben többször is világossá tette, vizsgálja a kormány, milyen támogatásokkal mozdíthatja elő a nagyobb béremeléseket. Eddig három lehetőséget vetett fel a kormány:

a bérmegállapodás szerint a 2025-ben a minimálbéres munkavállalók után a munkaadóknak a 2024-es összeg után fizetendő szocho-t kell megfizetniük, 2026-ban pedig majd a 2025-ös munkáltatói járulékot;

• a jelenlegi 13 százalékról 12 százalékra csökkenhet a szocho, ám a nemzetgazdasági miniszter arra figyelmeztet, ez több száz milliárd forintos költségvetési terhet jelent;
• bővül a Demján Sándor program, amely több területen is támogatja a vállalkozásokat;
• vizsgálják, hogy a Széchenyi-kártya kamatát tovább lehet-e csökkenteni.

A szakszervezeti oldalon a Munkástanácsok Országos Szövetsége, míg a munkaadói oldalon a VOSZ már többször felvetett egy olyan lehetőséget is, amelyben az országos garantált bérminimum összege mellett a felek ágazatonként is meghatározzák a kötelező legkisebb munkabér összegét, ezzel jobban alkalmazkodva egy-egy terület sajátosságaihoz.

Nyitókép: Pexels/Tibor Szabo

***