Tíz dolog, ami lerántja a leplet Magyar Péter és a baloldal kapcsolatáról

Hiába kampányol Magyar Péter a „valódi rendszerváltás” szlogenével, mára ugyanis világossá vált, hogy a Tisza Párt gyakorlatilag mindenben a korábbi választások baloldali ígéreteit viszi tovább, valamint programjuk számos eleme a 2004 és 2010 közötti baloldali kormányok politikáit élesztené újjá. Magyar Péter eddig ismertetett, kiszivárgott és – vélhetően – egyelőre titkolt programelemei tehát szinte mindenben azonosak a külföldről támogatott, Brüsszel kegyeit kereső, a Tisza Párt elnöke által rendszeresen „óbaloldalnak” nevezett ellenzék több évtizedes politikai és gazdasági elképzeléseivel. A hazai baloldali ideológiák terjesztésében pedig a korábbi MSZP-SZDSZ kormányokhoz köthető holdudvar nyújt komoly segítséget a Tisza Pártnak, elsősorban a Tisza szigeteken keresztül.

A Mandiner összegyűjtötte a 10 legfontosabb „óbaloldali” ígértet, valamint a 2010 előtti baloldali kormányok intézkedéseit, amelyek most a Tisza Párt 2026-os választási programjában is megjelennek, szinte változatlan formában.

1. Többkulcsos adórendszer
2. A lakosság megszorítására épülő gazdaságpolitika
3. Adójóváírás
4. Áfacsökkentés
5. A rezsicsökkentés megszüntetése
6. A Vagyonadó bevezetése
7. Önálló egészségügyi és oktatási minisztérium
8. Bérlakásprogram
9. A külföldi multik érdekeinek előtérbe helyezése
10.  Brüsszel elvárásainak a végrehajtása

1. Magyar Péter: „Az adócsökkentés kormánya leszünk”

A Tisza Párt elnöke rendszeresen hangoztatja, a Tisza-kormány az „adócsökkentés kormánya” lesz. Ez egybecseng a 2010 előtti, baloldali kormányok ígéretével, amelyet aztán rendre meg is szegtek. A magyar családok az MSZP-SZDSZ kormányok alatt súlyos megszorítócsomagokat kaptak, a kedvezmények, támogatások megvonásával szembesültek és az elhibázott gazdaságpolitikák és válságkezelő intézkedések következményeképp a régió sereghajtóivá váltunk 2010-re, ráadásul a megszorítások ellenére – Görögország mellett – Magyarországot érintette legsúlyosabban a 2008-as gazdasági világválság.

A többkulcsos adórendszer – mint baloldali, ideológiai irány – újbóli bevezetéséről kiszivárgott, Dálnoki közreműködésével készített tervezet szerint a jelenlegi, 15 százalékos szja-kulcs mellett – már bruttó 416 ezer forintos fizetéstől – 22 százalékra nőne az adó, míg havi 1,25 millió forintos fizetés felett 33 százalékos adókulcs lépne életbe. A baloldal régóta hangoztatja, hogy a gazdagok megadóztatásával növelné a költségvetés bevételeit. A 33 százalékos adó ugyanakkor nem a gazdagoktól vonna el többet, hanem az olyan, nagy felelősséget és szakmai felkészültséget megkövetelő alkalmazottaktól, mint az orvosok, vagy a légiforgalmi irányítók. Ezeken a területeken ma is hiány van, noha a kormány adó- és bérpolitikája sokat javított a helyzeten.

A Tisza Párt alelnöke egy lakossági fórumon tette világossá: a kampány alatt sok tervükről nem beszélhetnek, mert akkor elbuknak a jövő évi választáson. A választások után pedig „mindent lehet”, ezzel utalva arra, hogy bármit is ígérnek a kampányban, azt nem érzik úgy, hogy be kellene tartaniuk. 

Tarr ezután egy interjúban gyakorlatilag azt is bevallotta, 

2. Az MSZP kitaposott ösvényén bukdácsol a Tisza

A „választások után mindent lehet” elv pedig szinte teljes azonosságot mutat a 2006-os választással, amelyet az MSZP nyert meg, köszönhetően a jól hangzó ígéreteknek. Röviddel a választások után kiszivárgott Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amelyben elismerte, végig hazudtak a választóknak. Ugyanebben az évben pedig elkezdődött hazánk régiós leszakadása, miközben a magyar családok éveken keresztül újabb és újabb megszorító-csomagokkal szembesültek. 

Az emberek jövedelmét csökkentő és a multikat, valamint a bankokat támogató „kiigazítások” óriási életszínvonal-visszaeséshez vezettek 2006-tól, ráadásul úgy, hogy a költségvetés összeomlása miatt Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalaptól kellett hitelt felvennie, hogy elkerülhesse az államcsődöt. Az IMF hitelért cserébe pedig újabb megszorításokat kellett elszenvednie a lakosságnak, egészen a 2010-es kormányváltásig.

Magyar Péter politikai szerepvállalása ráadásul elsősorban a Varga Judit korábbi igazságügyi miniszterrel megromlott házasságára és az állami cégeknél betöltött pozícióinak elvesztésére vezethető vissza. Az ellenzéki politikus egykori barátai és Varga Judit is többször világossá tették: Magyar Péter 2024-es felbukkanását elsősorban a bosszúvágya motiválja, így nem véletlen, hogy az Orbán-kormányok nemzetközi szinten is elismert, meglehetősen innovatív, patrióta-szuverenista politikáját semmisítené meg.

3. Adójóváírás: a kiszolgáltatottak szavazatának megvásárlása

Magyar Péter tagadta ugyan a többkulcsos adórendszer bevezetését és az adóemelés tervét, ám gyorsan be is jelentette, hogy adójóváírás bevezetésével csökkentenék 9 százalékra a minimálbér adóterhét, a legkisebb keresetűek havi 20 ezer forint jóváírást kapnának. Ez a jóváírás – sávosan csökkenő formában – a bruttó mediánkeresetig járna, bár a 625 ezer forintos kereseti szintek alatt ez legfeljebb havi 5-10 ezer forint plusz jelentene havonta.

Az adójóváírás célja, hogy úgy támogassa a legalacsonyabb keresetűeket, hogy ne kelljen hozzá valódi adócsökkentést végrehajtani. A jóváírás fix összegű, mértéke 2010 előtt a minimálbért keresőknél a teljes befizetett szja-t érintette. Ezért emlegetik sokan a mai napig is, hogy 2010 előtt a legkisebb kereset adómentes volt, de a valóságban a minimálbért is terhelte a jelenleginél magasabb, 18 százalékos adókulcs, amely az akkori többkulcsos rendszerben az alsó szja-kulcs volt. 

Valódi adócsökkentés esetén, vagyis ha a minimálbér összegéig csak 9 százalék lenne az elvonás, ahogy Magyar ígéri, akkor az összes munkavállaló adóterhe csökkenne, mivel a jövőre bruttó 328 600 forintra emelkedő összeghatárig mindenki kevesebb adót fizetne. Az adójóváírás tehát nem valódi adócsökkentés, mindössze egy évtizedek óta hangoztatott baloldali támogatás, amely a jelenlegi kedvezményrendszerben a családoknál hagyott pénz töredékének felel meg. A többkulcsos adórendszer idehaza egyébként is megbukott, amit jól mutat, hogy az egykulcsos szja-rendszer bevezetéséig óriási méreteket öltött a „zsebbefizetés”, vagyis az a gyakorlat, hogy a munkavállalók keresetük egy részét feketén kapták, ezzel elkerülve a magasabb adófizetési kötelezettséget. Ennek az évtizedes gyakorlatnak a következménye, hogy napjainkban sokak nyugdíja jóval kevesebb, mint amennyi az aktív korukban ténylegesen elvégzett munka után járna, ha nem lettek volna részben feketén – általában a ténylegesnél jóval kevesebb óraszámban bejelentve – foglalkoztatva.

Az adórendszer átalakítása és a baloldal szerint „igazságosabbá tétele” egyébként nem új elem, a 2022-es, 2018-as és 2014-es kampányok alatt az ellenzék a minimálbér adómentességét ígérte és a magyar gazdaság egyik legfontosabb bevételi forrását jelentő közepes- és magas jövedelmek adóemelését.

4. Áfacsökkentés: a megszorítások filléres látszat-kompenzációja

Magyar Péter rendszeresen bírálja a kormányt, amiért nálunk a legmagasabb – 27 százalék – az általános forgalmi adó mértéke az EU-ban. Azt ugyanakkor a Tisza Párt elnöke már nem szokta hangoztatni, hogy az áfát a Fidesz-KDNP kormány mindössze két százalékponttal emelte, jelentős szja-csökkentés mellett, a későbbiekben pedig az alapvető élelmiszerekre és számos szolgáltatásra kedvezményes, többségében 5 százalékos áfakulcsot bevezetve. 

Ráadásul az év második felében – már a második Gyurcsány-kormány megalakulása után – kezdetét vette a 2010-ig tartó, óriási leszakadást eredményező megszorítópolitika.

Ennek részeként az áfát a Bajnai-kormány ismét felemelte, 20-ról 25 százalékra, miközben az adórendszert a korábbinál is bonyolultabbá tette, adócsökkentés helyett pedig egyéb megszorításokat is el kellett viselniük a magyar embereknek. A kereskedők az áfaemelést már nem nyelték le, ezért az egyéb, jövedelmeket csökkentő megszorítások egyik eleme volt az áfaemelés, amely hirtelen növelte a fogyasztói árakat, ezáltal a családok terheit. Ebben az időben ráadásul a munkanélküliség az egyik legmagasabb volt az Európai Unió országai közül hazánkban, vagyis az emberek életszínvonala hirtelen és érezhetően csökkent. 

Ez az életszínvonal-visszaesés határozta meg a 2006-2010 közötti időszakot, ekkor váltunk sok szempontból sereghajtóvá a környező országok mögött. A régió – Magyarország kivételével – jelentős, a 2010-es évek fejlődéséhez hasonló változáson mentek keresztül. Az idevezető lépéseket akarja tehát eladni 

Magyar Péter ígéretei is átalakultak az elmúlt hónapokban. Míg a pártelnök kezdetben a költségvetés legnagyobb bevételi forrását jelentő áfa általános csökkentését ígérte, ma már csak a tűzifa, az „egészséges élelmiszerek” és a vényköteles gyógyszerek forgalmiadó-csökkentésével kampányol.

Ez a lakosságnak havi szinten is legfeljebb néhány százforintos megtakarítást hozna, de a legtöbb család kimaradna a kedvezményből. Ennek oka, hogy 

• tűzifával jóval kevesebben fűtenek, mint gázzal, vagy villamosenergiával,
• nem mindenki szed vényköteles gyógyszereket. Ezek ára ráadásul meg sem közelíti az áfacsökkentésből kimaradó vény nélküli készítmények árát a jelentős kedvezmények miatt, miközben az áfamentesség ígérete is megtévesztő: ezekre jelenleg is 5 százalék az áfakulcs.
• Az „egészséges élelmiszerek” áfacsökkentése szintén megtévesztő, mivel a Tisza Párt még sohasem részletezte, pontosan milyen élelmiszerekre gondolnak. Egyedül a zöldségek és a gyümölcsök áfakulcsának mérséklését említik. Ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztói árát ugyanakkor az áfa gyakorlatilag nem befolyásolja, szemben a szélsőséges időjárással. 

A baloldali ideológia része az áfacsökkentés is, mivel elvben a legkisebb jövedelműeket segíti, akiknek a fogyasztói kosarában lényegesen magasabb arányt képviselnek az élelmiszerek. Ez ugyanakkor a közgazdászok egybehangzó véleménye szerint jelentős költségvetési bevételkiesést jelent, amelyet más forrásokból, az szja emeléséből kell beszedni. Az áfacsökkentés tehát biztos, hogy adóemeléssel párosulna, ha a Tisza Párt alakíthatna kormány 2026-ban.

5. A baloldali megszorítások befutója: az áram- és gázáremelés

A Tisza-kormány azonnal eltörölné a rezsicsökkentést, amelyet a közelmúltban is rossz intézkedésként mutattak be. Magyar Péter és pártja Brüsszel elvárásaival szinkronban jelentős áram- és gázáremelést hajtana ezzel végre, amely 2010 előtt a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok megszorító politikájának védjegyévé vált. 

Magyar Péterék lakossági energiahatékonysági programokkal csökkentenék az emberek rezsiszámláit, ám ők sem tagadják, hogy ezeknek a beruházásoknak a megtérülésére csak évek múlva lenne esély. Ez szintén a 2010 előtti politikával cseng egybe, amikor léteztek államilag támogatott programok, ám ezek megtérülését már akkoriban is évtizedes távlatban határozták meg. 

A rezsicsökkentés tehát hatékonyan védi a családokat, a szabályozott energiaáraknál jelenleg 50-70 százalékkal kell kevesebbet fizetnünk, de a 2022-es energiaválság idején a magyaroknak – piaci áron – a gázszámla a négyszeresére, a villanyszámla a 2,5-szeresére nőtt volna.

Magyar Péter tehát a mindenkit érintő adóemelések és a kevés családnak segítséget nyújtó látvány-áfacsökkentés mellett óriási rezsiemelést is végrehajtana, kétes megtérülésű energiahatékonysági programokkal kiegészítve.

Fontos, hogy jelenleg, a rezsicsökkentés mellett is futnak olyan államilag támogatott programok, amelyek a lakosság energiaszámláit és az energiafüggőség csökkenését, valamint a zöldátmenetet segítik elő. Ilyen például a felújítási hitel, jelentős állami támogatással, vagy a jelentős érdeklődés mellett futó napelem-programok. 

A Tisza Párt álláspontja Brüsszel álláspontját is tükrözi, amelynek lényege, hogy az alacsony magyar energiaárak miatt nem spórol a lakosság. 

6. Vagyonadó: a költségvetés orosz rulettje

Az egyik legfőbb kampányígéret Magyar Pétertől a gazdagok, elsősorban a szupergazdagok megadóztatása. Ez kiterjedne mindenkire, akinek a vagyona eléri az 5 milliárd forintot, az e feletti részre terjedne ki az 1 százalékos adó. Ebből a Tisza Párt 500 milliárdos költségvetési bevételt várna, ám mint korábbi cikkünkben kifejtettük, ekkora összeg csak akkor folyna be a költségvetésbe, ha sikerülne is azt behajtani.

A vagyonadó szintén baloldali találmány, Magyarországon a Bajnai-kormányhoz köthető, ám bevezetésére az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem kerülhetett sor. Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök vagyonadó-javaslata ugyanakkor eltért a Magyar Péter által felvázolt modelltől. A 2009-es tervezet ugyanis az ingatlanvagyont érintette volna érdemben és már azoknak az ingatlantulajdonosoknak is fizetniük kellett volna, akiknek a jövedelmi helyzete ezt nem tette volna lehetővé. Az Alkotmánybíróság az adóalap adóhivatali meghatározását tartotta alkotmányellenesnek.

Sok ingatlantulajdonos a papíron értékesnek számító ingatlanját – elsősorban többgenerációs családi házakat – különböző trükkökkel mentette ki: elterjedtté vált a társasházzá alapítás és a tulajdon megosztása.

A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a vagyonadó beszedése nehézkes, mivel a gazdagok – akik nem mellesleg jelentős befolyással és lobbierővel bírnak – sok esetben kimenekítették külföldre a vagyonuk nagy részét, ez a gyakorlat pedig végső soron egy adott ország költségvetését is érzékelhetően és hátrányosan érintheti. Emellett a nemzetközi befektetőket is elijeszti.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem működőképes egy ilyen javaslat, de Magyar Péter a bizonytalan költségvetési bevételforrásból finanszírozná az egészségügyet. Ez pedig azt jelenti, ha a vagyonadó nem hozná az elvárt bevételeket, akkor bizonytalanná válna az egészségügyi ellátás finanszírozása.

7. Egészségügy és oktatás: új minisztériumokkal a várólisták ellen?

Az egészségügy és az oktatás a korábbi választási kampányok során is az ellenzék legfontosabb témái közé tartoztak. Noha a nemzetközi statisztikákban nincs nyoma annak, hogy a magyar emberek ellátási színvonala a legrosszabb lenne az EU-ban, Magyar Péter is beállt elődei sorába és minden hangzatos, ám konkrétumok nélküli ígéretet felsorakoztat.

Ezek közé tartozik a kórházi várólisták csökkentése, a finanszírozás növelése és az állami ellátás színvonalának emelése. Noha a tervezett adóemelés miatt az orvosok éves szinten több millió forinttól esnének el a 33 százalékos szja miatt, Magyar Péter többször is a bérük emelését hangoztatta, szinkronban a tanárok fizetésének emelésével. A szétadóztatott orvosi fizetések jelentős emelésére aligha van remény, legfeljebb kompenzációra, a tanárok béremelési programja pedig jelenleg is folyamatban van, jelentős bérfelzárkózást eredményez a több tíz százalékos emelés.

Az oktatással kapcsolatban a Tisza elnöke – hasonlóan Márki-Zay Péterhez és a korábbi ellenzéki főemberekhez – az alaptanterv átírását, a tanárok és iskolák „autonómiájának” helyreállítását és a szabad tankönyvválasztást ígéri.

A 2022-es ellenzéki összefogás, vagy a 2018-as választások baloldali pártjai is ezeknek a minisztériumoknak a felállítását emelték ki, mint csodaszert a két állami fenntartású szektorban a bajok ellenszerének. Az állami bürokrácia további növelése ugyanakkor aligha tenné színvonalasabbá az ellátást, bár az nincs meghatározva, hogy pontosan milyen területeken lát óriási problémát az ellenzék. Magyar Péter és a korábbi kormányfő-jelöltek általában a kórházi mosdókban a wc-papír és a szappan hiányát említik, habár az emberek többsége tisztában van vele, hogy ezek részben higiéniás okokra vezethetők vissza.

Egészségügyi és oktatási minisztériumok a baloldali kormányok alatt működtek, vagyis Magyar Péter e területeken is a bukott baloldali receptet követné, amely tömeges kórház- és iskolabezárásokhoz vezetett. 

A baloldali kormányok a kórházbezárásokat a pazarló rendszerrel és a túl nagy kínálattal indokolták. A megmaradó intézmények helyzetén ez nem segített, sok egykori kórház épülete pedig azóta sincs hasznosítva. Több település is kórházi ellátás nélkül maradt. Szintén a külön minisztériumi keretek között fenntartott egészségügyi kormányzat döntött a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetéséről – a TB-járulék mellett – amelyeket végül 2008-ban szüntetett meg a kormány azt követően, hogy népszavazáson utasította el a lakosság ezeket a megszorításokat.

Magyar Péter többször is kiemelte, hogy az iskolák fenntartását újra önkormányzati kézbe adná. Az önkormányzatok ugyanakkor nem tudták fenntartani ezeket az intézményeket korábban sem, ez vezetett az iskolabezárásokhoz, a működő intézmények állapotának romlásához. A teljes államosítás mellett is ezért döntött 2010 után a Fidesz-KDNP kormány, mivel a korábbi rendszer fenntarthatatlan volt.

8. Bérlakás-program: amire senkinek sincs szüksége

Hiába hirdeti magáról a Tisza Párt, hogy más, mint az „óellenzék”, mégis rendszeresen lebuktatják magukat, ígéreteik sorozatosan alátámasztják, hogy Magyar Péter is éppen ugyanazon az úton jár, mint Márki-Zay Péter, Jakab Péter, Karácsony Gergely, vagy Vona Gábor. 

Erre a legjobb példa az Otthon Start Program és a családi otthonteremtési programok rendszeres és következetes kritizálása. A korábbi ellenzéki politikusok után Magyar Péter is megígérte, állami bérlakás-programmal segítenének azokon, akik lakhatási nehézségekkel szembesülnek. 

A bérlakásépítés azért is beszédes, kifejezetten baloldali ígéret, mert Magyarországon gyakorlatilag soha nem vetődött fel, hogy az ilyen lakhatási megoldást támogatná a lakosság. A magyarok saját tulajdonban szeretnének élni, erre pedig a kormány nyújt lehetőségeket.

Állami bérlakásokat tömegesen elsősorban Németországban, Ausztriában, Hollandiában és Svédországban találhatunk. Ezekben az országokban – Ausztria kivételével – a legsúlyosabb a lakhatási válság, mivel a nagyvárosokban sokkal kevesebb a kiadó lakás, mint amekkora igény mutatkozna, az eladó ingatlanok pedig csak a befektetők számára megfizethetők. A hazai ellenzék ráadásul összemossa az állami bérlakás és a szociális bérlakás fogalmát. A szociális bérlakás célja, hogy megfizethető lakhatási alternatíva legyen, a piacinál jóval alacsonyabb díjért.

Jól működő szociális bérlakásprogrammal egyedül Hollandiában találkozhatunk, ahol a kiadó lakások 30 százaléka szociális célú. Más országokban 10 százalék alatti ez az arány, vagyis az állami bérlakásokhoz is piaci árakon lehet hozzájutniuk a bérlőknek. Ráadásul a cél Németországot és Ausztriát leszámítva mindenhol – még Hollandiában is – a saját ingatlan megszerzése.

Éppen ezért felvetődhet az a kérdés, vajon mért erőlteti a hazai ellenzék – függetlenül attól, hogy éppen ki érzi magát alkalmasnak a kormányzásra – a bérlakás-programot, miközben erre nincs sem kereslet, sem gyakorlat Magyarországon?

9. Multik: a hazai cégeknek megszorítás, a külföldieknek könnyítés

A Tisza-csomag egyre több részlete szivárog ki, ebből kiderül, hogy a lakosság mellett a vállalkozások is jelentős megszorításokra készülhetnek. Az Index nemrég úgy értesült, hogy Magyar Péterék a jelenlegi, Európa legalacsonyabb társasági adóját 9-ről 25 százalékra emelnék. Ezzel Magyarország elveszítené a befektetők körében egyik kiemelkedő vonzerejét, vagyis az alacsony TAO-t. Ez megfelelne Brüsszel elvárásainak, mivel az Európai Bizottság régóta nehezményezi, hogy Magyarország számára versenyelőnyt jelent az alacsony vállalati adó. 

Miközben Magyar Péter a magyarországi gazdagok elleni uszítása során azt sugalmazza, csakis az „államtól ellopott” pénzből származhat a vagyonuk és ezért vagyonadót szándékozik bevezetni, a külföldi tulajdonú nagyvállalatokat inkább tehermentesítené. Közben a társasági adó emelése minden vállalkozót hátrányosan érintene.

Ezeket a nagyvállalatoknak kell bizonyos árbevétel felett megfizetniük. A különadók ellen a kiskereskedelmi láncok tiltakoznak a leghevesebben, de Brüsszelnek és a baloldali szakértőknek sem tetszik a – szerintük – diszkriminatív válságadó.

A baloldali kormányok ráadásul teljes ágazatokat juttattak külföldi kézbe, beleértve a bankszektort és a kiskereskedelmet is, de gyakori volt, hogy termőföldeket adtak bérbe hosszútávra a multiknak.

10. Brüsszel: jogállamiság és európai értékek, vagyis a parancs teljesítése

Magyar Péter rendszeresen kiemeli, hogy elkötelezett az európai integráció és a nyugati szövetségi rendszerek mellett, beleértve az EU-t és a NATO-t. Emellett többször is világossá tette, hogy beállna a sorba és jelentősen visszafogná hazánk keleti – kínai és orosz – kapcsolatait. A 2010 előtti baloldali kormányokra és az előző választások ellenzéki szereplőire is jellemző volt – kampányidőszakon kívül is –, hogy mindenben meg akartak felelni Brüsszel elvárásainak.

Az ellenzék soraiból egyedül a Dobrev Klára vezette DK vállalta nyíltan – szemben a magyar társadalom többségének akaratával – az Európai Egyesült Államok víziójának támogatását. Magyar Péter nyilatkozataiból sem derül ki, hogy az Európai Unió javaslatait szinte feltételek nélkül támogatná, ugyanakkor a Tisza Párt EP-képviselői és az uniós szavazások is ezt támasztják alá. Közben a Tisza Párt a 2024-es uniós választások után belépett az Európai Néppártba, amelyet az a Manfred Weber vezet, aki nyíltan magyargyűlölő. Korábban a német politikus világossá tette, nem csak Orbán Viktort, hanem a magyarokat büntetné. Ennek hátterében nagyrészt az áll, hogy Magyarország korábban nem támogatta, hogy Weber legyen az Európai Bizottság elnöke.

Magyar Péter úgy bújt a mentelmi joga mögé, hogy korábban többször is azt hangsúlyozta, hogy megszüntetné ennek intézményét. Azt is mondta, kamuállásnak tartja az EP-képviselőséget, ennek ellenére sorozatos botrányai után mégis felvette mandátumát, noha nagyrészt távol marad az ezzel járó feladataitól.

A Tisza Párt – ahogy azt Tarr Zoltán többször elismerte – nem kívánja a választók tudtára adni, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok örökségét folytatnák. A támogatások elvétele, a lakosság megszorítása és Brüsszel feltétel nélküli kiszolgálása pedig nem szolgálja a magyarok érdekeit. Egyre világosabb, hogy a Tisza Párt szinte minden fontos szakpolitikai kérdésben a baloldali szakértők sok esetben ideológiai, piac- és globalistapárti elképzeléseit követi, vagy az Európai Unió elvárásainak akarna megfelelni. 

Nyitókép: Képernyőfotó

***