Jelentős fordulat előtt a magyar gazdaság, új időszámítás kezdődik

Elérkezett a várva várt fordulat: a magyar gazdaság az év második felében már elmozdul a korábbi hónapokat és éveket jellemző stagnálásról a stabil növekedés irányába – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss, szeptemberi inflációs és gazdasági jelentéséből. A GDP 2025-ben 0,6 százalékkal bővülhet, a növekedést továbbra is a tovább élénkülő lakossági fogyasztás segíti elő, miközben az idén még alacsony szinten maradnak a beruházások. 

A júniusinál némileg alacsonyabb növekedési várakozást az MNB a mezőgazdaság aszály miatt várhatóan kisebb teljesítményével indokolja, miközben az ipar és az építőipar hozzájárulása – a második negyedév vártnál valamivel kedvezőbb adataira és a kormányzati intézkedésekre alapozva – magasabb lehet. Nem csak az idei, de a jövő évi és a 2027-es növekedéshez is érdemben hozzájárul a lakossági fogyasztás erősödése, ezzel együtt az elmúlt éveket jellemző, historikus csúcsra emelkedő megtakarítási kedv fokozatos oldódása. Szintén érdemi fordulat, hogy a beruházások élénkülése is biztosra vehető.

A globális bizonytalanság szólhat bele a magyar gazdaság jövőjébe

A magyar gazdaság Magyarország adottságai miatt rendkívül kitett a világgazdasági és geopolitikai folyamatoknak. Ezért a hazai folyamatokat továbbra is érdemben befolyásolja a Covid-19-járvány óta – más-más okokból adódóan – a globális bizonytalanság és a kiélezett geopolitikai helyzet. Az idei év második felében, valamint a következő két esztendőben is fennmarad ez a bizonytalanság, ugyanakkor a Monetáris Tanács várakozásai szerint

• az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött vámmegállapodás a globális kereskedelmi kockázatokat mérsékelte, míg
• az orosz-ukrán háború továbbra is érdemben befolyásolja a világpiaci folyamatokat, miközben 
• a magyar gazdaság teljesítményét érdemben befolyásoló német gazdaság már a növekedés jeleit mutatja,
• a külső konjunktúra pedig javul.

Hatásosnak bizonyulnak az árkorlátozások, erős marad a forint

A magyar gazdaság szempontjából az elmúlt években kulcskérdéssé vált, hogy sikerül-e féken tartani a fogyasztói árakat. Az MNB megállapította, hogy 

Jövőre már a toleranciasávon belül – 3,8 százalékon – alakulhat az infláció, a jegybanki célsávban pedig tartósan 2027-től lassulhat a fogyasztói-árindex, 2027-ben 3 százalékra. A jegybank arra is felhívja a figyelmet, hogy 2026-ban az év első felében az árak átmeneti, gyorsabb emelkedéséhez hozzájárulhat a hatósági árrésstop kivezetése, ugyanakkor a fogyasztói árak robbanásszerű emelkedésétől sem kell tartaniuk a családoknak. Ennek oka, hogy az MNB Varga Mihály vezetésével változtatott a korábbi árfolyampolitikán, 

Az élelmiszerek világpiaci ára viszont újra emelkedésnek indult 2025-ben, ám ez az alapanyagár-emelkedés közel sem lesz olyan jelentős, mint az orosz-ukrán háború kezdetekor. 

Bevált jobboldali recept húzza a gazdaságot

A kormány már a korábbi válságok idején is azt a politikát képviselte, hogy a baloldali kormányok megszorításaival szemben az emberek jövedelmi helyzetének javulásával lehet az országot érintő kedvezőtlen, külső hatásokat tompítani. Ez a recept most is beválhat: az idei, még 1 százalék alatti GDP-bővüléshez érdemben a fogyasztás gyors élénkülése járul hozzá, amelyet a lakosság javuló jövedelmi helyzete fűt. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy

A következő években is az egyik legfontosabb összetevője lesz a növekedésnek a fogyasztás erősödése, elsősorban a kiskereskedelemben és a lakáspiacon fennmaradó, átlagot meghaladó kereslet-élénkülésen keresztül. A háztartások jövedelmi helyzetét érdemben javítja a családi adókedvezmény jelentős emelése, valamint a többgyermekesek egyre szélesebb körben elérhetővé váló szja-mentessége is.

E kedvező folyamatok a költségvetés stabilitását sem veszélyeztetik, az MNB azzal számol, hogy az év végéig záruló beruházások, a javuló külső környezet és a kamatterhek csökkenése stabilan csökkenő költségvetési hiányt vetít előre. Ezt egyébként az Brüsszel is elismeri, ezért nem folytat hazánkkal szemben túlzottdeficit-eljárást.

A termelő ágazatok közül az építőiparban jelentős fordulatot hozott az Otthon Start Program, amelynek eredménye már kézzelfogható: a harmadik negyedévben kilőtt az új építési engedélyek kiadása. Az iparban egyelőre nem látszik az érdemi fordulat, de a hazai gyártásra érdemi befolyással bíró német gazdaságban 2026-tól jelentős fordulat várható.

A jegybanki előrejelzés szerint jövőre az idei visszaesés után már érzékelhetően élénkülnek a beruházások, 2027-ben pedig már a nettó export jelentős élénkülése stabilizálja Magyarország gazdasági növekedését, mindezt a lakosság jövedelmi helyzetének továbbra is nagy léptékű javulása mellett.

Ellenáll a munkaerőpiac a kihívásoknak

Idén ugyan csökkent szinte az összes gazdasági ágazatban a foglalkoztatottak száma, ennek ellenére a munkanélküliség érdemben nem emelkedett, a foglalkoztatási ráta pedig továbbra is az egyik legmagasabb az Európai Unió tagállamai között. A magyar gazdaság stagnálása mellett sok vállalkozás ameddig csak tudta, megtartotta a munkaerőt, de az idén már több gazdasági szereplő döntött leépítések mellett. Ezek a leépítések ugyanakkor nem hasonlíthatók össze a 2008-as válságkor tapasztalt óriási munkaerőpiaci krízissel. A cégek a határozott időre foglalkoztatott, vagy kölcsönzött munkaerőtől válnak meg, ráadásul a kormány ígéretet tett arra, hogy korlátozza a külföldről behozott munkavállalók számát is.

Munkaerőpiaci válságtól mégsem kell tartanunk. Ennek oka, hogy 2022-ben történelmi csúcsra nőtt a munkaerőhiány, amely még ma is jellemzi a gazdaságot, elsősorban demográfiai okok miatt. Ez azt eredményezi, hogy a jól képzett szakemberekre továbbra is vadásznak a munkaadók. ráadásul bizonyos területeken a munkaerőigényt nem elsősorban a kereslet visszaesése vagy élénkülése befolyásolja. A jegybank arra számít, hogy a jövő év közepétől ismét gyorsuló ütemben nő majd a foglalkoztatás, de a visszaesés addig sem lesz jelentős. 

A munkaerőpiacot tehát alapvetően nem viselte meg a most záruló időszak, amelyet jól mutat, hogy a bérdinamika továbbra is jelentős. 

bár az érdemi tárgyalásokra a következő hónapokban kerül sor a szakszervezetek és a munkáltatók között.

Összességében tehát a Magyar Nemzeti Bank várakozásai is egybecsengenek a kormány, valamint a piac előrejelzéseivel, vagyis az elmúlt évek „nemnövekedését” és a magas inflációtól való félelemmel kísért évek után egy stabilizálódó növekedési időszak köszönthet be Magyarországon, amelyet továbbra is dinamikusan emelkedő kereset és az erősebb, kevésbé ingadozó forintárfolyam jellemez. 

A következő időszak kockázatai közül ugyanakkor az MNB kiemeli az inflációs kockázatot, bár az eddigieknél mérsékeltebb súllyal, valamint a nemzetközi helyzetet, elsősorban a geopolitikát és az Egyesült Államok által indított globális vámháborút, amely Kínával, a világ legnagyobb gazdaságával egyelőre még nincs lefutva. Az orosz-ukrán konfliktus is növeli a bizonytalanságot, kiemelten Magyarország orosz energiabeszerzéseinek Brüsszel és egyre inkább Washington által is elvárt leállítása miatt.

Nyitókép: Ina FASSBENDER/AFP

***