Dudás-ügy: ezen múlik, hogy testi sértés vagy emberölés történt-e

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt január 5-én délelőtt holtan találták a 34 éves Dudás Miklóst, a korábbi világbajnok és olimpiai helyezett kajakozót Budapest XVIII. kerületi lakásában. Egy közeli hozzátartozó értesítette a hatóságokat, miután nem érte el őt, így zárszakértő segítségével nyitották fel az ajtót, és akkor bukkantak a sportoló holttestére.

Kezdetben a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közlése szerint nem merült fel idegenkezűség vagy bűncselekmény gyanúja, ezért közigazgatási hatósági eljárásban, szakértők bevonásával vizsgálták a haláleset körülményeit. Azonban a soron kívül elvégzett hatósági boncolás során az igazságügyi orvosszakértő olyan sérüléseket észlelt az elhunyton, amelyek keletkezésének körülményeinek megállapítása nyomozást igényel. Emiatt a BRFK Életvédelmi Osztálya január 6-án halált okozó testi sértés bűntette miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás célja pontosan annak tisztázása, hogyan keletkeztek ezek a sérülések.

Borbély Zoltán ügyvéd a történtekkel kapcsolatban az Indexnek azt hangsúlyozta: a büntetőeljárás indítása önmagában még nem bizonyít bűncselekményt, de egy 34 éves, kiváló sportoló halála mindenképpen hatalmas tragédia, és a vizsgálat akár igazolhatja, akár cáfolhatja harmadik személy érintettségét.

A halált okozó testi sértés jogi háttere

A Büntető törvénykönyv az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények közé sorolja a testi sértést. Az alapfokozat a könnyű testi sértés (vétség), ha a sérülés 8 napon belül gyógyul, büntetése legfeljebb 2 év szabadságvesztés – gyakorlatilag ritkán jár letöltendő börtönnel.

Súlyos testi sértésről (bűntett) beszélünk, ha a gyógyulás 8 napon túl tart, büntetése akár 3 év, minősített esetben (pl. aljas indokból vagy védekezésre képtelen személy ellen) akár 5 év. Ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz, a büntetési tétel 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés. Ezzel szemben az emberölés büntetési tétele Magyarországon alapesetben 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés, de minősített esetekben 10-től 20 évig, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. 

Kulcsfontosságú különbség az emberöléstől:

A pontos minősítéshez igazságügyi orvosszakértő vizsgálja az okozati összefüggéseket, eszközöket és mechanizmust.

Nyitókép forrása: Kovács Tamás / MTI

***