Hortay Olivér nem számít komoly amerikai szigorra.
Pénteken léptek életbe hivatalosan az amerikai olajszankciók, ugyanakkor Washington néhány, az ellátásbiztonságot döntően befolyásoló mentességet is engedélyezett, hogy a Lukoil és a Rosznyefty orosz olajtermelő vállalatokat érintő szigorú korlátozások miatt ne álljanak le olyan kulcsfontosságú infrastruktúrák, mint például a kazahsztáni olajvezeték, a több mint ötezer töltőállomásból álló Lukoil-hálózat vagy a burgaszi finomító – írta az Infostart.
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az Inforádióban azt mondta, jelenleg még sok a bizonytalanság az amerikai intézkedésekkel kapcsolatban. Véleménye szerint talán
az a legfőbb kérdés, hogy a washingtoni adminisztráció mennyire fogja komolyan venni a másodlagos szankciókat,
ugyanis már a bejelentéskor is „ez keltette a legnagyobb félelmet a piaci szereplőkben”.
A közgazdász emlékeztetett, hogy az amerikai kormányzat csak két orosz olajtermelő vállalatot szankcionált:
Ez a két társaság felel az orosz nyersolajexport meghatározó részéért, és nagyon kiterjedt cégháló van alattuk, akár a leányvállalatok, akár a beszállítók tekintetében – ismertette.
Hortay arra is rámutatott, hogy a másodlagos szankciók elméletileg azokat a partnereket is érintik, amelyek kapcsolatba lépnek a két említett óriáscéggel. Az elmúlt napok fejleményei alapján azonban úgy tűnik, lehetnek kivételek is bizonyos vállalatok, üzemeltetők esetében, amelyeknek közvetlenül van kapcsolódásuk a Lukoillal vagy a Rosznyeftyvel. Az említett kazahsztáni és bolgár infrastruktúra ennek lehet a haszonélvezője, ugyanakkor a szakértő szerint még nagyon sok a kérdőjel, és kevés információ áll a közvélemény rendelkezésére azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen hatásai lehetnek a másodlagos szankcióknak.
Ezt is ajánljuk a témában
Bulgária az államosítással látszólag Brüsszel elvárásainak próbál megfelelni, de ezzel könnyen saját gazdasági stabilitását veszélyeztetheti.
A szakértő megjegyezte: a következő időszakban még inkább érdemes lesz figyelni a piaci folyamatokat, de véleménye szerint sokatmondó az is, hogy
egyelőre a nyersolaj világpiaci ára nem igazán mozdult el.
Az üzletágvezető felidézte, hogy a szankciók bejelentésekor volt egy jelentős, 8-9 százalékos növekmény. Akkor a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 60 dollár feletti szintről felszaladt 67-68 dollárra, a következő néhány napban viszont a korrekció miatt visszaesett 63 dollárra, és ez a szint azóta lényegében állandósult. Hortay Olivér ezek alapján arra következtet, hogy a piaci szereplők nem számolnak jelentős mennyiségi kieséssel.
A szakember arra is emlékeztetett, hogy Donald Trump a szankciók bejelentésekor elmondta azt is, reméli, minél előbb ki lehet majd vezetni ezeket az intézkedéseket.
Mint ismert, a Washington által a napokban kiadott mentességi körben Magyarország nem szerepel, de Hortay szerint ennek nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani, mert
az első körben olyan piaci szereplők érintettek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a két nagy orosz vállalathoz.
A szakértő felhívta arra a figyelmet, hogy a washingtoni megállapodás előtt Magyarország számára az jelentette a veszélyt, hogy a másodlagos szankciók közvetve akár negatív hatást is gyakorolhatnak hazánkra. Tulajdonképpen hasonló helyzet állt elő, mint amikor 2024-ben Ukrajna szankciókat vetett ki a Lukoilra és leányvállalataira. Emlékeztetett, hogy akkor sem a Lukoilt ért intézkedés okozhatott volna problémát a magyar ellátásban, hanem annak egyik leányvállalata, a Litasco helyzete volt fontos magyar szemszögből.
Szerinte Magyarország számára kellő biztosítékot jelent, hogy Donald Trump megígérte Orbán Viktornak a magyar miniszterelnök washingtoni látogatásakor, hogy a szankciók „nem érnek le olyan mélységekig az értékláncokban”, amelyek érinthetnék a Barátság kőolajvezetéken vagy Török Áramlat gázvezetéken érkező szállítmányokat.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Pedig ők is megérdemelnék a magyar ellenzék törődését, hisz csupán hat hónapig érvényesek. Mondjuk már tizenegy éve...
Az Európai Unió csúnyán elszigetelte magát a világpolitikában és a világgazdaságban egyaránt.
Elképesztő részletek egy feltárt hálózatról.
Szijjártó Péter indította el a lavinát.
Nem engednék, hogy kivételt kapjunk az energiaszankciók alól.
Az amerikaiak vették észre.
Nagy Zoltán a Veszprém 01-es számú választókerületben döntött úgy, hogy eláll a megmérettetéstől.
Tudatjuk Veiszer Alindával: Brüsszelben lehet keresni a varangykirályt és a hibbant elméjű hatalmasokat.
