Forradalom az űrben: magyar tudósoknak köszönhetően 3D-printerek válthatják ki az eszközszállítást

Az egyik projekt azt vizsgálja, hogyan változik az emberi agy a világűrben. A másik kísérlet célja a 3D nyomtatás, amelynek köszönhetően az űrhajósoknak nem kell minden eszközt magukkal vinniük, elég, ha printelnek az űrben. A HUNOR-program keretében Kapu Tibor kutatóűrhajós rengeteg adattal tért vissza a Földre, de – tudtuk meg – ezeket még csak részben sikerült feldolgozni, hiszen az elemzések időigényesek és alapos validációt igényelnek.

„Mi kutatók is szoktunk pihenni és kikapcsolódni, és ezalatt nézünk filmeket, többek között sci-fit is. Én személy szerint úgy állok hozzá, ha a történet jó és nem próbálják valósnak beállítani vagy valamilyen technikai magyarázatot adni a műszaki eseményekre, akkor csak egy szórakoztató mese. Ellenkező esetben kicsit bosszankodok rajta” – válaszolt Told Roland kutató arra a kérdésre, hogy milyen szemmel nézik a Star Wars egyes jeleneteit, amikor űrhajók hiperűr sebességre kapcsolnak és varázsütésre naprendszereket utaznak át.

3D-s nyomtatással készülnek a mélyűri utazásokra

Az anyagtudományok területén dolgozó fizikus, aki a HUNOR-programban résztvevő PTE-3D–ESEL3D kutatócsoport vezetője úgy véli, hogy az űrbe juttatni valamit még mindig egy bonyolult és költséges dolog. A szállítandó eszközök térfogatának és tömegének a redukálása alapvető fontosságú.

– magyarázta Told Roland. Hozzátette: az űrállomáson történő 3D nyomtatásnál figyelembe kell venni, hogy a gravitáció hiánya mennyiben befolyásolja a nyomtatott test mechanikai és strukturális jellemzőit. Ez természetesen – tette hozzá – nagy mértékben függ az alkalmazott technológiától is. De azt is meg kell jegyezni, hogy ez speciális geometriák nyomtatásánál, előnyt is jelenthet, például nem kell támaszokat használni.

„Az űrállomásra tervezett 3D nyomtatóknál azt is fokozottan figyelembe kell venni, hogy a nyomtatás alatt milyen gőzöket vagy gázokat bocsájtanak ki, esetleg milyen védőgázt igényelnek, és ezen gázok elvezetését hogyan lehet megoldani, hiszen egy teljes mértékben zárt rendszerről van szó, ahol emberek tartózkodnak” – válaszolt arra a kérdésre, hogy miben különbözik a 3D-s nyomtatás az űrben és a Földön.  Hozzátette: az űrutazáshoz preferált anyagok nagyon széles skálán mozognak – például polimerek, kompozitok, fémek – ezeket mindig az adott alkalmazásuk döntik el.

A végtelen felfogása túl nagy falat az emberi agynak

Hogyan változik az emberi agy, valamint a figyelmi képesség és a mozgáskoordináció a világűrben? Pécsi kutatók arra keresik a választ, hogy ezek a képességek miként változnak meg az űrben és milyen agyi folyamatokkal, mely agyterületek megváltozott működésével magyarázhatóak a változások.

Matuz András, a MagyAR (Neuromotion VR) projekt vezetője közölte:

„Ugyanakkor annyit már elárulhatok, találtunk változásra utaló jeleket, legfőképpen a mozgáskoordinációt illetően” – számolt be a biztató jelekről a PTE Általános Orvostudományi Karának Magatartástudományi Intézetének munkatársa, akit arról is kérdeztünk, hogy az emberi agy egyáltalán képes-e felfogni a végtelent?

„Erről egy fizikust vagy egy matematikust kérdeznék meg, mert nekem úgy tűnik, hogy ők felfogják, sőt, képleteikben használják is a végtelent, de én pszichológusként nem” – tréfálkozott Matuz András. Szerinte mi egy véges környezetben, határok között élünk és erről vannak tapasztalataink, élményeink, amelyek alapot szolgálnak az elménk működésének.

„Az agy is rendelkezik fizikai korlátokkal, így logikus azt feltételezni, hogy általánosságban a végtelen vagy a végtelen világűr felfogása túl nagy falat neki” – vélekedett a kutató, majd hozzátette nem biztos abban, hogy erre a kérdésre van-e egyértelmű válasz.

Az asztronauták könnyen belassulhatnak

„Az asztronautákban megfigyelhető egyik legjelentősebb élettani változás a testfolyadékok átrendeződése” – magyarázta a PTE kutatója, hogy az űrhajósoknak mire kell számítaniuk utazásaik során.

Súlytalanságban ugyanis a folyadékok nem húzódnak a test alsó részeibe, hanem a fej és a nyak irányába áramlanak. Ez megnövelheti a koponyán belüli nyomást, ami kihat az agy működésére. A szív- és érrendszer működése is átalakul: megváltozhat például a pulzusszám és a vérnyomás szabályozása is. Szintén fontos változás az alvás-ébrenlét ciklus felborulása is, ami hormonális változásokkal is együtt jár.

– fejtette ki Matuz András. Tapasztalataik szerint a kognitív képességeket érintő változások jellemzően az űrmissziók elején erősebbek. A beszámolók és a kutatások szerint előfordulhat egyfajta belassulás, koncentrációs nehézség és a térbeli tájékozódás zavara is.

„Emellett az izoláció, a stressz, a környezet radikális megváltozása és az alvás-ébrenlét ciklus felborulása miatt egyéb pszichológiai változások is jelentkezhetnek” – tette hozzá, példaként említve a hangulatváltozásokat, a szorongást és az alvási nehézségeket.

Képek forrása: Facebook