Idén közel 10 százalékkal emeltek fizetést a cégek

A JVSZ Economy Brunch célja az értékes szakmai előadások mellett egy olyan interaktív beszélgetés generálása, amely lehetőséget ad és platformot teremt a kormányzat és az üzleti szféra közötti valódi szakmai konzultációra. Az őszi rendezvény programját a JVSZ Fenntartható Munkaerőpiaci Szakmai Fóruma állította össze. Az eseményt Szabó Csaba, a szakmai fórum elnöke, a Develor Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg. 

A régiós bérhelyzet és a magyar bérnövekedési kilátások   

A neves Korn Ferry munkaerőpiaci tanácsadó cég részéről Ebergényi Zsolt ügyfélkapcsolati igazgató részletesen ismertette az idei „javadalmazási körképet”. A Korn Ferry 150 országra kiterjedő felmérése magyar, illetve nemzetközi bérpiaci tendenciákat is vizsgál, a hazai kutatás közel 600 vállalat bevonásával 474 ezer egyéni munkavállalói béradatból épül fel. A nemzetközi kitekintés terén nem volt meglepő, hogy az osztrák átlagos bérszínvonal 2,78-szor, a német pedig 2,98-szor, tehát majdnem háromszor magasabb a hazai átlagnál. Az azonban már némi meglepetést okozott, hogy az adatok alapján a romániai átlagos bérszínvonal is egy százalékkal meghaladja a jelenlegi magyar fizetéseket.  

de ebben ágazatonként és munkavállalói csoportonként jelentősebb eltérések is lehetnek.  

Összességében ez azt jelenti, hogy a 4 százalék körülire várt 2024-es infláció mellett érdemi reálbér-növekedés várható. Valamivel az átlag alatt emelkedhetnek a szolgáltató központok (SSC-k), illetve az amúgy is jobban fizetett IT- vagy a bankszektor bérei – utóbbiakban jellemzően 5-6 százalékos bérnövekedést vár a jövő évre vonatkozóan a Korn Ferry szakértője. 

Ebergényi Zsolt azt is kifejtette, hogy érdekes módon  

A bónuszok és a cafetéria szerepe 

Ezeket az alapbérekre vonatkozó adatokat érdemben változtathatják meg a béren felüli bónuszok. Ezek, amennyiben járnak, akkor az alacsonyabb összetettségű munkakörökben évente 1-2 havi keresetnek, a szenior szakképzett, az értékesítői, illetve a közép- és felső vezetői munkakörökben inkább a havi jövedelmek 3-4-szeresére rúghatnak évente.  

A cafetéria a legszélesebb munkavállalói réteget érintő juttatási forma, a cégek 80 százaléka biztosítja a munkavállalói részére. Töretlenül a SZÉP-kártya a legszélesebb körben elterjedt elem, a cafetériarendszert működtető vállalatok 96 százalékánál választható ez a kategória. A Korn Ferry felmérése szerint egyre fontosabb szerepet tölt be a home office, azaz az otthoni munkavégzés, már ha erre az adott munkakör lehetőséget ad. Ahol igen, ott mind gyakrabban kérik ezt, és leginkább a fiatalabb korosztályok. A cégek többsége jellemzően három napot ad hetente, vagy egyedi megállapodást köt a munkavállalóval.  

A korábbi időszak nagyobb elvándorlási hullámát követően a fluktuációs szint 17 százalékra csökkent, egyes ágazatokban pedig továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg; a kiskereskedelemben és a szolgáltató központokban a fluktuáció mértéke 25–30, míg a termelés területén 20 százalék körül mozog.  

Munkaerőpiaci kihívások és bérnövekedési tervek 

A hazai munkaerőpiac még mindig számos kihívással szembesül, amelyet dr. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára részletezett előadásában. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet továbbra is kihívásokkal terhelt: bár mintegy 300 ezer fő számít inaktívnak, az államtitkár szerint közülük mintegy 50 ezer lehet rövid távon mozgósítható. Ezenkívül további 120 ezer a nem regisztrált álláskereső, amely megszólítható állásajánlatokkal, különösen a 25 év alattiak és az 55 év felettiek körében. 

Annak ellenére, hogy a gazdaság jelenleg inkább stagnál,  

a bejelentett munkaerőigények az elmúlt egy év alatt jelentősen nőttek: 79 ezerről 99 ezerre. A közfoglalkoztatás növekedése ráadásul csak egy kis részt képvisel ebből, a növekmény jelentős része a versenyszféra keresletéből származik.  

A Nemzetgazdasági Minisztérium több foglalkoztatási projektet is indított ennek támogatására, így például az Ifjúsági Garancia program keretében eddig 8500 fiatal állt munkába, míg a 30 év feletti hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését támogató programban 9 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. 

Emellett a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről is szó esett, amelynek keretében hároméves megállapodás jöhet létre a munkaadók és a munkavállalók között. A cél, hogy a bruttó átlagkereset belátható időn belül elérje az egymillió forintos szintet, rövidebb távon pedig  

– ezt támogatná az idén tervezett hároméves bérmegállapodás. 

Czomba Sándor szerint a jelenlegi minimálbér, amely bruttó 266 800 forint, a tárgyalások nyomán 2025-re akár 300 ezerre is emelkedhet, de erről a következő hetekben a munkaadókkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztet a kormányzat.  

Az államtitkár előadása rávilágított arra, hogy a foglalkoztatási programok és a béremelési tervek a hazai munkaerőpiac stabilizálását és hosszú távú dinamizálását célozzák, mindezt a gazdasági növekedés feltételei mellett. A kormány célkitűzései hosszú távon a bérek fokozatos felzárkóztatására és a hazai munkavállalók megtartására irányulnak, különös tekintettel a fiatal és az idősebb korosztályokra. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Freepik

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.