A JVSZ Economy Brunch célja az értékes szakmai előadások mellett egy olyan interaktív beszélgetés generálása, amely lehetőséget ad és platformot teremt a kormányzat és az üzleti szféra közötti valódi szakmai konzultációra. Az őszi rendezvény programját a JVSZ Fenntartható Munkaerőpiaci Szakmai Fóruma állította össze. Az eseményt Szabó Csaba, a szakmai fórum elnöke, a Develor Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg.
A régiós bérhelyzet és a magyar bérnövekedési kilátások
A neves Korn Ferry munkaerőpiaci tanácsadó cég részéről Ebergényi Zsolt ügyfélkapcsolati igazgató részletesen ismertette az idei „javadalmazási körképet”. A Korn Ferry 150 országra kiterjedő felmérése magyar, illetve nemzetközi bérpiaci tendenciákat is vizsgál, a hazai kutatás közel 600 vállalat bevonásával 474 ezer egyéni munkavállalói béradatból épül fel. A nemzetközi kitekintés terén nem volt meglepő, hogy az osztrák átlagos bérszínvonal 2,78-szor, a német pedig 2,98-szor, tehát majdnem háromszor magasabb a hazai átlagnál. Az azonban már némi meglepetést okozott, hogy az adatok alapján a romániai átlagos bérszínvonal is egy százalékkal meghaladja a jelenlegi magyar fizetéseket.
A felmérés szerint ebben az évben átlagosan, minden szektort és munkavállalói csoportot figyelembe véve, 9,9 százalékos béremelés valósult meg. 2025-re a tervezett átlagos fizetésnövekedés 7–8 százalék között alakulhat, e téren a legfrissebb adatok átlagosan 7,2 százalékos emelkedést jeleznek előre,
de ebben ágazatonként és munkavállalói csoportonként jelentősebb eltérések is lehetnek.
Összességében ez azt jelenti, hogy a 4 százalék körülire várt 2024-es infláció mellett érdemi reálbér-növekedés várható. Valamivel az átlag alatt emelkedhetnek a szolgáltató központok (SSC-k), illetve az amúgy is jobban fizetett IT- vagy a bankszektor bérei – utóbbiakban jellemzően 5-6 százalékos bérnövekedést vár a jövő évre vonatkozóan a Korn Ferry szakértője.
Ebergényi Zsolt azt is kifejtette, hogy érdekes módon
a bérkülönbségek már csökkenő tendenciát mutatnak régiósan is, különösen a Covid óta, a távmunka elterjedésével, illetve annak arányának és mértékének érdemi növekedésével. E téren a nagy régiók közti differenciák mértéke is csökkent az elmúlt évek folyamán: Budapesten az országos átlag 102, Nyugat-Magyarországon a 93, Kelet-Magyarországon pedig a 90 százaléka jellemző, ha a magyar átlagbért 100 százaléknak vesszük.
A bónuszok és a cafetéria szerepe
Ezeket az alapbérekre vonatkozó adatokat érdemben változtathatják meg a béren felüli bónuszok. Ezek, amennyiben járnak, akkor az alacsonyabb összetettségű munkakörökben évente 1-2 havi keresetnek, a szenior szakképzett, az értékesítői, illetve a közép- és felső vezetői munkakörökben inkább a havi jövedelmek 3-4-szeresére rúghatnak évente.