A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből.
A JVSZ Economy Brunch célja az értékes szakmai előadások mellett egy olyan interaktív beszélgetés generálása, amely lehetőséget ad és platformot teremt a kormányzat és az üzleti szféra közötti valódi szakmai konzultációra. Az őszi rendezvény programját a JVSZ Fenntartható Munkaerőpiaci Szakmai Fóruma állította össze. Az eseményt Szabó Csaba, a szakmai fórum elnöke, a Develor Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg.
A neves Korn Ferry munkaerőpiaci tanácsadó cég részéről Ebergényi Zsolt ügyfélkapcsolati igazgató részletesen ismertette az idei „javadalmazási körképet”. A Korn Ferry 150 országra kiterjedő felmérése magyar, illetve nemzetközi bérpiaci tendenciákat is vizsgál, a hazai kutatás közel 600 vállalat bevonásával 474 ezer egyéni munkavállalói béradatból épül fel. A nemzetközi kitekintés terén nem volt meglepő, hogy az osztrák átlagos bérszínvonal 2,78-szor, a német pedig 2,98-szor, tehát majdnem háromszor magasabb a hazai átlagnál. Az azonban már némi meglepetést okozott, hogy az adatok alapján a romániai átlagos bérszínvonal is egy százalékkal meghaladja a jelenlegi magyar fizetéseket.
A felmérés szerint ebben az évben átlagosan, minden szektort és munkavállalói csoportot figyelembe véve, 9,9 százalékos béremelés valósult meg. 2025-re a tervezett átlagos fizetésnövekedés 7–8 százalék között alakulhat, e téren a legfrissebb adatok átlagosan 7,2 százalékos emelkedést jeleznek előre,
de ebben ágazatonként és munkavállalói csoportonként jelentősebb eltérések is lehetnek.
Összességében ez azt jelenti, hogy a 4 százalék körülire várt 2024-es infláció mellett érdemi reálbér-növekedés várható. Valamivel az átlag alatt emelkedhetnek a szolgáltató központok (SSC-k), illetve az amúgy is jobban fizetett IT- vagy a bankszektor bérei – utóbbiakban jellemzően 5-6 százalékos bérnövekedést vár a jövő évre vonatkozóan a Korn Ferry szakértője.
Ebergényi Zsolt azt is kifejtette, hogy érdekes módon
a bérkülönbségek már csökkenő tendenciát mutatnak régiósan is, különösen a Covid óta, a távmunka elterjedésével, illetve annak arányának és mértékének érdemi növekedésével. E téren a nagy régiók közti differenciák mértéke is csökkent az elmúlt évek folyamán: Budapesten az országos átlag 102, Nyugat-Magyarországon a 93, Kelet-Magyarországon pedig a 90 százaléka jellemző, ha a magyar átlagbért 100 százaléknak vesszük.
Ezeket az alapbérekre vonatkozó adatokat érdemben változtathatják meg a béren felüli bónuszok. Ezek, amennyiben járnak, akkor az alacsonyabb összetettségű munkakörökben évente 1-2 havi keresetnek, a szenior szakképzett, az értékesítői, illetve a közép- és felső vezetői munkakörökben inkább a havi jövedelmek 3-4-szeresére rúghatnak évente.
A cafetéria a legszélesebb munkavállalói réteget érintő juttatási forma, a cégek 80 százaléka biztosítja a munkavállalói részére. Töretlenül a SZÉP-kártya a legszélesebb körben elterjedt elem, a cafetériarendszert működtető vállalatok 96 százalékánál választható ez a kategória. A Korn Ferry felmérése szerint egyre fontosabb szerepet tölt be a home office, azaz az otthoni munkavégzés, már ha erre az adott munkakör lehetőséget ad. Ahol igen, ott mind gyakrabban kérik ezt, és leginkább a fiatalabb korosztályok. A cégek többsége jellemzően három napot ad hetente, vagy egyedi megállapodást köt a munkavállalóval.
A korábbi időszak nagyobb elvándorlási hullámát követően a fluktuációs szint 17 százalékra csökkent, egyes ágazatokban pedig továbbra is jelentős eltérések figyelhetők meg; a kiskereskedelemben és a szolgáltató központokban a fluktuáció mértéke 25–30, míg a termelés területén 20 százalék körül mozog.
A hazai munkaerőpiac még mindig számos kihívással szembesül, amelyet dr. Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára részletezett előadásában. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet továbbra is kihívásokkal terhelt: bár mintegy 300 ezer fő számít inaktívnak, az államtitkár szerint közülük mintegy 50 ezer lehet rövid távon mozgósítható. Ezenkívül további 120 ezer a nem regisztrált álláskereső, amely megszólítható állásajánlatokkal, különösen a 25 év alattiak és az 55 év felettiek körében.
Annak ellenére, hogy a gazdaság jelenleg inkább stagnál,
a bejelentett munkaerőigények az elmúlt egy év alatt jelentősen nőttek: 79 ezerről 99 ezerre. A közfoglalkoztatás növekedése ráadásul csak egy kis részt képvisel ebből, a növekmény jelentős része a versenyszféra keresletéből származik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium több foglalkoztatási projektet is indított ennek támogatására, így például az Ifjúsági Garancia program keretében eddig 8500 fiatal állt munkába, míg a 30 év feletti hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését támogató programban 9 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.
A jövő évi, legalább 3-4 százalékos GDP-növekedési várakozások munkahelyteremtő hatásokat ígérnek, és amennyiben ez a növekedés fennmarad, 2025-ben újabb kormányzati támogatások is várhatók a munkaerőpiac dinamizálására.
Emellett a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről is szó esett, amelynek keretében hároméves megállapodás jöhet létre a munkaadók és a munkavállalók között. A cél, hogy a bruttó átlagkereset belátható időn belül elérje az egymillió forintos szintet, rövidebb távon pedig
a minimálbér bő három év múlva, 2028 januárjától 400 ezer forint körül alakuljon, fokozatos emelések révén
– ezt támogatná az idén tervezett hároméves bérmegállapodás.
Czomba Sándor szerint a jelenlegi minimálbér, amely bruttó 266 800 forint, a tárgyalások nyomán 2025-re akár 300 ezerre is emelkedhet, de erről a következő hetekben a munkaadókkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztet a kormányzat.
Az államtitkár előadása rávilágított arra, hogy a foglalkoztatási programok és a béremelési tervek a hazai munkaerőpiac stabilizálását és hosszú távú dinamizálását célozzák, mindezt a gazdasági növekedés feltételei mellett. A kormány célkitűzései hosszú távon a bérek fokozatos felzárkóztatására és a hazai munkavállalók megtartására irányulnak, különös tekintettel a fiatal és az idősebb korosztályokra.
Kapcsolódó:
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kormányfő elmondta, hogy a 14. havi nyugdíjon keresztül lehet igazságosan emelni az időseknek járó juttatást.
Újratárgyalják a tavaly megkötött bérmegállapodás alapján a 2026-os kötelező legkisebb kereset emelését, de vita esetén ezúttal nem a dolgozók húznák a rövidebbet.
Megtudtuk, mennyivel emelkedhet jövőre a garantált bérminimum.
Már hivatalos: ezúttal a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők kapnak 15 százalékos emelést, szeptember 1-jétől!
Navracsics Tibor 15 százalékos béremelést jelentett be.
„Sőt, a bérszínvonal ma már képes itthon tartani nemcsak őket, de a szakdolgozókat is. Az egészségügy finanszírozásáról, a jövő feladatairól és a várólistákról is beszélt Takács Péter.
A Fradi elnöke keményen fogalmazott.
A mintegy negyven európai mezőgazdasági szervezet által szervezett, valamint a Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével zajló megmozdulás résztvevői traktortoros felvonulást tartanak.
