Amennyit a költségvetésünk enged, segítünk, nekünk is van elkülönített vis major keretünk, évente nagyjából 5,5-6 milliárd forint. Legutóbb Zalaegerszegen, a katéteres laborban kellett az egyik gépet cserélni, mert azt mondta a szerviz, hogy a javítás olyan költséget jelentene, hogy egyszerűbb egy újat venni. Ezt meg is tettük – szögezte le az államtitkár.
A beszélgetésben érintették a beszállítók finanszírozását is, amit a kormány idén négy lépésben konszolidált. Az alapellátás kapcsán szóba került az a hamarosan közigazgatási egyeztetésre bocsátott rendeletcsomag, ami a háziorvosok kompetenciáit megemeli. Ennek egyik, ha nem a legfontosabb eleme, hogy a krónikus betegségek gondozásához szükséges diagnosztikát és gyógyszeres terápiát is a háziorvosok elrendelhetik, mondjuk „a modernebb diabetológiai gyógyszerek eddig szakrendelői, szakorvosi felíráshoz voltak kötöttek, ezt most a háziorvosok kezébe adjuk”.
Ugyanez vonatkozik mások mellett az ultrahangos vizsgálatok egy részére, „4-5 fontosabb sürgősségi kórképnél elég lesz a háziorvosok tudása ahhoz, hogy megmondják, tovább kell-e küldeni az embert”. Ennek elfogadásához azonban a betegek bizalmára is szükség van, bár Takács Péter szerint
pont a háziorvosok és a mentőszolgálat munkatársai a legnagyobb bizalmi indexű szereplők az egészségügyben.
A Magyar falu program keretében ráadásul 625 vidéki orvosi rendelőt újítottak föl, így most az a paradox helyzet állt elő, hogy az infrastruktúra hiányosságai inkább a nagyvárosokban észlelhetők, amelyen többletszolgáltatásokat is bevállaló praxisközösséggel, illetve prevenciós rendelésekkel lehetne segíteni.