Késsel kényszerítette tinédzser áldozatát szexre, mégsem lehet kiutasítani Mohsen Asgharit; mutatjuk, miért!
Egy 18 éves postai kézbesítőnővel szemben elkövetett, kényszerítéses nemi erőszakkal vádolnak egy 26 éves afgán migránst a svéd hatóságok – írta meg a Rmx News.
Mohsen Asghari, aki 2012-ben egyébként több tízezernyi társával együtt
kísérő nélküli kiskorúként érkezett Svédországba, és 2016-ban kapott svéd állampolgárságot,
beismerte a támadást, amely idén július 4-én, fényes nappal történt.
Ráadásul az alábbiakkal mentegetőzött: »annyira kanos« volt és »csak szexelni akart«.
A svéd Samnytt hírportálhoz került bírósági dokumentumok szerint az áldozat – a svéd regionális posta, a Postnord diákmunkása – aznap reggel egyedül indult kézbesítő körútjára egy Postnord jelzésű kis robogóval. Nem tudta, hogy Asghari a támadás előtt már percekkel a nyomában volt egy fehér furgonnal.
Röviddel 11 óra előtt az áldozat megállt egy lakóház előtt, hogy leveleket adjon át.
Fentről lefelé haladt az emeleteken a kézbesítésekkel, ám amikor újra a földszintre ért, Asghari szembeszállt vele, testével eltorlaszolta a kijáratot és előhúzott egy kést.
A tinédzser lány először azt hitte, hogy kirabolják, és könyörgött a férfinak, hogy ne bántsa, azt mondva, hogy van családja.
Ehelyett Asghari megparancsolta neki, hogy tartson vele, és a késsel a lépcsőház sarkába kényszerítette, ahol leültette a földre, majd erőszakot tett rajta. Ezután a furgonjához menekült, és elhajtott.
A sokkos állapotban lévő áldozatnak sikerült értesítenie az épület személyzetét, akik felvették a kapcsolatot az édesapjával és egy kollégájával. A lány először képtelen volt beszélni a történtekről, végül elmondta nekik, hogy megerőszakolták.
A rendőrség hamarosan azonosította Asgharit, aki a helyszínen elejtett egy sapkát, amely, illetve jellegzetes sportöltözete alapján egy közeli bolt biztonsági kamerája segítségével sikerült azonosítani.
Amikor kihallgatták, Asghari beismerte a bűncselekményt, mondván, azért követte a fiatal nőt, mert „lány és csinos”, és hogy „annyira felizgult az agyam, csak szexelni akartam”. Azt állította, hogy a nemi erőszak előtt és után is rosszul érezte magát, és öngyilkosságon gondolkodott.
Asghari ellen most súlyos nemi erőszak vádjával indul eljárás.
Azonban itt van a bökkenő: svéd állampolgársága miatt elítélés esetén sem toloncolhatják ki az országból.
Az elmúlt hónapokban Svédországban többször is címlapokra került, hogy lehetetlen kitoloncolni a honosítással rendelkező külföldi bűnözőket. Júniusban egy iráni sorozaterőszak-elkövetőt hat év börtönbüntetésre ítéltek a svédeknél többszörös szexuális zaklatás miatt, de a jogi kiskapu miatt nem fogják kitoloncolni őt sem.
Hasonlóképpen: a szomáliai születésű Baasim Yusufot januárban nyolc év börtönbüntetésre ítélték a gondjaira bízott idős nők elleni brutális szexuális zaklatásért, de mivel 2018 óta svéd állampolgár, bűncselekményei súlyossága ellenére sem kitoloncolható – sorolja a lap.
Még azok is, akiket elméletileg ki lehetne paterolni, gyakran kapnak halasztást a bíróságon keresztül, jegyzik meg. Múlt héten éppen ez történt egy rovott múltú 25 éves afgán drogfüggővel is, aki a 2015-ös migránsválság idején érkezett az országba, azóta pedig több mint 20 bűncselekményt követett el, köztük lopást, testi sértést, rongálást és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket, de a fellebbviteli bíróság úgy ítélte meg, hogy a bűncselekmények nem voltak elég súlyosak ahhoz, hogy indokolják a kitoloncolását, tekintve, hogy kilenc éve élt Svédországban.
A Lundi Egyetem kutatócsoportja által idén korábban közzétett jelentés kimutatta, hogy 2000 és 2020 között a nemi erőszak, súlyos nemi erőszak vagy nemi erőszak kísérlete miatt elítéltek 63,1 százaléka első vagy második generációs bevándorló volt.
A motivációkról Sayfo Omar, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatásvezetője lapunknak korábban elmondta, „sokan nem dolgoznak, nem illeszkedtek be semmilyen szinten, nincsenek kapcsolataik, barátaik, a családjuktól távol, egy-egy vallási közösségben élnek, nincs szociális hálójuk, és jellemzően egyedülálló, fiatal férfiak” – hozzátéve, hogy ezzel jár például a szexuális frusztráció, hiszen a nyugati nők körében nem versenyképesek, vagy éppen a saját csoporton kívüli emberi kapcsolatok hiánya is gondot okoz.
A nemrég Afganisztánt is megjárt szakértő mindezt azzal egészítette ki, hogy Afganisztánból eleve más társadalmi csoportok érkeznek, mint akár a Közel-Keletről.
„Egy szíriai például abba szocializálódott, hogy van körülötte egy ország, amely működik – és ami romba dőlt a közelmúltban a háború miatt. Ehhez képest Afganisztánban fél évszázada megbomlottak a társadalmi struktúrák, nagyon sok afgán, aki most érkezik Európába gyakorlatilag pakisztáni menekülttáborokban, egyéb helyeken élte le az életét” – fejti ki Sayfo, aki szerint az a legnagyobb baj, hogy senki nem szűrte meg Európában, kit lehet beengedni és kit nem. És ezek az emberek jellemzően kollektív társadalmakban szocializálódtak, nem európai közegben, teszi hozzá a kutatási vezető, így van egyfajta elvárásuk Európától, amit a média és a közösségi média formált, akár az itt élő honfitársaik révén. „Aztán Európában persze rádöbbennek arra, hogy a hétköznapok kegyetlenek, alapvetően a társadalom nem fogadja be őket, hogy azért emberünknek nem lesz azonnal háza, autója, pénze, s megindul az elidegenedés” – fogalmaz Sayfo, kiemelve: ezek az emberek gyakran küzdenek pszichés problémákkal, amelyek feldolgozásában senki sem segít nekik, nem is segíthet, hiszen Európa nem tud százezreket, milliókat kezelni, vagy akár csak monitorozni. S aztán erre az alapállapotra jön rá a sokszor vallási alapú radikalizálódás, vagy éppen csak egyéni kétségbeesés, ami egyre gyakrabban és egyre kiszámíthatóbban a müncheni merénylethez hasonló eseményekben csúcsosodik ki. De akár vallási, akár egyéni problémák vezetnek ide, minden esetben az idegenség érzetéhez kötődnek ezek a támadások; nem valószínű, hogy a Verdi nevű szakszervezettel lett volna bármi baja a mostani elkövetőnek, egyszerűen csak itt volt sok ember kis helyen, ahol nagyot tudott „tarolni” – summázza Sayfo, aki szerint az a hibás, aki beengedte ezeket az embereket.
Nyitóképünk illusztráció, rajta migránsok. Forrás: X
Miközben a rendőrség az egyik késelés helyszínéről a másikra igyekezett, a választópolgároknak sikerült elhárítaniuk a veszélyt: nem lett AfD-s polgármestere a városnak. Francesca Rivafinoli írása.
Mindegy, hogy bizonyítható-e, éppen elég a gyanú, a szóbeszéd, a komoly ismertséggel rendelkező balliberális állítása, és a kormánybűnöst meg lehet, sőt meg kell lincselni. Horváth K. József írása.
A szuverenitás forintban, napi szinten mérhető érték, amit minden tagállam véd a maga módján, a privatizáció pedig „gazdasági kis-Trianon” – tudósításunk az MCC-ből!
Mint két tojás: Zelenszkij és Tusk szerint egész Európának be kellene szállnia a háborúba. „Mi minden orosz drónt le tudunk szedni” – állította az ukrán elnök.
Most már csak a szokásos módszerhez folyamodhatnak, így ezúttal Szlovákiát fenyegették meg.
Már a lengyel miniszterelnök is úgy fogalmaz, hogy az orosz–ukrán háború Európa konfliktusa.
Az amerikai elnök és az orosz Biztonsági Tanács vezetője között a tengeralattjárók kapcsán robbant ki ellentét.
A Heti Hetes ikonikus alakja ihletet kapott, Heti Hetvenes címen indít műsort. De miért is volt a kétezres évek legkártékonyabb adása a balos propagandával átitatott performansz?
