Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Késsel kényszerítette tinédzser áldozatát szexre, mégsem lehet kiutasítani Mohsen Asgharit; mutatjuk, miért!

Egy 18 éves postai kézbesítőnővel szemben elkövetett, kényszerítéses nemi erőszakkal vádolnak egy 26 éves afgán migránst a svéd hatóságok – írta meg a Rmx News.
Mohsen Asghari, aki 2012-ben egyébként több tízezernyi társával együtt

kísérő nélküli kiskorúként érkezett Svédországba, és 2016-ban kapott svéd állampolgárságot,
beismerte a támadást, amely idén július 4-én, fényes nappal történt.
Ráadásul az alábbiakkal mentegetőzött: »annyira kanos« volt és »csak szexelni akart«.
A svéd Samnytt hírportálhoz került bírósági dokumentumok szerint az áldozat – a svéd regionális posta, a Postnord diákmunkása – aznap reggel egyedül indult kézbesítő körútjára egy Postnord jelzésű kis robogóval. Nem tudta, hogy Asghari a támadás előtt már percekkel a nyomában volt egy fehér furgonnal.
Röviddel 11 óra előtt az áldozat megállt egy lakóház előtt, hogy leveleket adjon át.
Fentről lefelé haladt az emeleteken a kézbesítésekkel, ám amikor újra a földszintre ért, Asghari szembeszállt vele, testével eltorlaszolta a kijáratot és előhúzott egy kést.
A tinédzser lány először azt hitte, hogy kirabolják, és könyörgött a férfinak, hogy ne bántsa, azt mondva, hogy van családja.
Ehelyett Asghari megparancsolta neki, hogy tartson vele, és a késsel a lépcsőház sarkába kényszerítette, ahol leültette a földre, majd erőszakot tett rajta. Ezután a furgonjához menekült, és elhajtott.
A sokkos állapotban lévő áldozatnak sikerült értesítenie az épület személyzetét, akik felvették a kapcsolatot az édesapjával és egy kollégájával. A lány először képtelen volt beszélni a történtekről, végül elmondta nekik, hogy megerőszakolták.
A rendőrség hamarosan azonosította Asgharit, aki a helyszínen elejtett egy sapkát, amely, illetve jellegzetes sportöltözete alapján egy közeli bolt biztonsági kamerája segítségével sikerült azonosítani.
Amikor kihallgatták, Asghari beismerte a bűncselekményt, mondván, azért követte a fiatal nőt, mert „lány és csinos”, és hogy „annyira felizgult az agyam, csak szexelni akartam”. Azt állította, hogy a nemi erőszak előtt és után is rosszul érezte magát, és öngyilkosságon gondolkodott.
Asghari ellen most súlyos nemi erőszak vádjával indul eljárás.
Azonban itt van a bökkenő: svéd állampolgársága miatt elítélés esetén sem toloncolhatják ki az országból.
Az elmúlt hónapokban Svédországban többször is címlapokra került, hogy lehetetlen kitoloncolni a honosítással rendelkező külföldi bűnözőket. Júniusban egy iráni sorozaterőszak-elkövetőt hat év börtönbüntetésre ítéltek a svédeknél többszörös szexuális zaklatás miatt, de a jogi kiskapu miatt nem fogják kitoloncolni őt sem.
Hasonlóképpen: a szomáliai születésű Baasim Yusufot januárban nyolc év börtönbüntetésre ítélték a gondjaira bízott idős nők elleni brutális szexuális zaklatásért, de mivel 2018 óta svéd állampolgár, bűncselekményei súlyossága ellenére sem kitoloncolható – sorolja a lap.
Még azok is, akiket elméletileg ki lehetne paterolni, gyakran kapnak halasztást a bíróságon keresztül, jegyzik meg. Múlt héten éppen ez történt egy rovott múltú 25 éves afgán drogfüggővel is, aki a 2015-ös migránsválság idején érkezett az országba, azóta pedig több mint 20 bűncselekményt követett el, köztük lopást, testi sértést, rongálást és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket, de a fellebbviteli bíróság úgy ítélte meg, hogy a bűncselekmények nem voltak elég súlyosak ahhoz, hogy indokolják a kitoloncolását, tekintve, hogy kilenc éve élt Svédországban.
A Lundi Egyetem kutatócsoportja által idén korábban közzétett jelentés kimutatta, hogy 2000 és 2020 között a nemi erőszak, súlyos nemi erőszak vagy nemi erőszak kísérlete miatt elítéltek 63,1 százaléka első vagy második generációs bevándorló volt.
A motivációkról Sayfo Omar, az MCC Migrációkutató Intézetének kutatásvezetője lapunknak korábban elmondta, „sokan nem dolgoznak, nem illeszkedtek be semmilyen szinten, nincsenek kapcsolataik, barátaik, a családjuktól távol, egy-egy vallási közösségben élnek, nincs szociális hálójuk, és jellemzően egyedülálló, fiatal férfiak” – hozzátéve, hogy ezzel jár például a szexuális frusztráció, hiszen a nyugati nők körében nem versenyképesek, vagy éppen a saját csoporton kívüli emberi kapcsolatok hiánya is gondot okoz.
A nemrég Afganisztánt is megjárt szakértő mindezt azzal egészítette ki, hogy Afganisztánból eleve más társadalmi csoportok érkeznek, mint akár a Közel-Keletről.
„Egy szíriai például abba szocializálódott, hogy van körülötte egy ország, amely működik – és ami romba dőlt a közelmúltban a háború miatt. Ehhez képest Afganisztánban fél évszázada megbomlottak a társadalmi struktúrák, nagyon sok afgán, aki most érkezik Európába gyakorlatilag pakisztáni menekülttáborokban, egyéb helyeken élte le az életét” – fejti ki Sayfo, aki szerint az a legnagyobb baj, hogy senki nem szűrte meg Európában, kit lehet beengedni és kit nem. És ezek az emberek jellemzően kollektív társadalmakban szocializálódtak, nem európai közegben, teszi hozzá a kutatási vezető, így van egyfajta elvárásuk Európától, amit a média és a közösségi média formált, akár az itt élő honfitársaik révén. „Aztán Európában persze rádöbbennek arra, hogy a hétköznapok kegyetlenek, alapvetően a társadalom nem fogadja be őket, hogy azért emberünknek nem lesz azonnal háza, autója, pénze, s megindul az elidegenedés” – fogalmaz Sayfo, kiemelve: ezek az emberek gyakran küzdenek pszichés problémákkal, amelyek feldolgozásában senki sem segít nekik, nem is segíthet, hiszen Európa nem tud százezreket, milliókat kezelni, vagy akár csak monitorozni. S aztán erre az alapállapotra jön rá a sokszor vallási alapú radikalizálódás, vagy éppen csak egyéni kétségbeesés, ami egyre gyakrabban és egyre kiszámíthatóbban a müncheni merénylethez hasonló eseményekben csúcsosodik ki. De akár vallási, akár egyéni problémák vezetnek ide, minden esetben az idegenség érzetéhez kötődnek ezek a támadások; nem valószínű, hogy a Verdi nevű szakszervezettel lett volna bármi baja a mostani elkövetőnek, egyszerűen csak itt volt sok ember kis helyen, ahol nagyot tudott „tarolni” – summázza Sayfo, aki szerint az a hibás, aki beengedte ezeket az embereket.
Nyitóképünk illusztráció, rajta migránsok. Forrás: X