Donald Trump is kell hozzá, de tényleg fantasztikus éve lehet 2025-ben a magyar gazdaságnak

„Várakozásaink szerint jövőre 3,3 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye. Ennek azonban az a feltétele, hogy érdemben javuljon a külső gazdasági környezet – ez az exportkilátások javítása mellett segítene oldani a háztartások óvatossági motívumát, valamint javítaná a vállalatok beruházási hajlandóságát is” – mondta a Mandinernek Molnár Dániel, a Makronóm senior makrogazdasági elemzője.

A szakértő úgy gondolja, a növekedés legfontosabb motorja jövőre is a háztartások fogyasztása lehet a maga 3,7 százalékos növekedésével, de a beruházások esetében is érdemi, 5,8 százalékos felpattanásra számít 2025-ben. „A külső kereslet is élénkülhet, amely kiegészülve a termőre forduló nagyberuházásokkal – ilyen például a debreceni BMW- és a szegedi BYD-gyár – 3,8 százalékos exportdinamikát jelez előre. Ugyanakkor a fentiek nyomán importigény is keletkezik, melynek köszönhetően a nettó export jövőre már nem tudja majd támogatni a növekedést az előrejelzésünk alapján” – mutatott rá.

Az elemző úgy véli, a hároméves bérmegállapodás biztos alapot teremt a béremelkedés jövő évi folytatódásának, melynek mértéke a várakozásaik szerint 9,2 százalékot tehet ki – így pedig

A gazdasági növekedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is emelkedésnek indulhat, ezáltal a munkanélküliségi ráta éves átlagban 4,3 százalékra csökkenhet – közölte Molnár Dániel.

Hogyan növelhető a háztartások jövedelme jövőre?

A Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője azzal folytatta, hogy a hároméves bérmegállapodás és a minimálbér emelkedése – amely a magasabb bérkategóriákban is irányadó szereppel bír – támogatja a fizetések dinamikus növekedését, de mellette a munkáshitel, júliustól a családi adókedvezmény emelése, valamint az első negyedév során érkező, jelentős kamatkifizetések a lakossági állampapírokból, egyaránt a háztartások jövedelmi növekedésének irányába hatnak. „Ezen tényezők együttesen érdemi fogyasztás-bővülést vetítenek előre” – tette hozzá.

Milyen tényezők hathatnak pozitívan a magyar gazdaságra 2025-ben? A beruházások esetében a Demján Sándor Program elemeit emelte ki, melyek jelentős forrást biztosítanak a versenyképesség javításához szükséges fejlesztések végrehajtásához. „Ugyanakkor ahhoz, hogy a vállalatok is belevágjanak a beruházásokba, a gazdasági kilátásoknak is javulniuk kell” – hangsúlyozta.

Tovább gyengülhet az infláció, az időjárás kockázati tényező

„Az infláció esetében további lassulást várunk, jövőre éves átlagban 3,4 százalékra mérséklődhet a pénzromlás üteme. Az év eleji átárazások mértéke a legnagyobb kérdés, illetve, hogy erre milyen befolyással lesz az elmúlt időszakban gyengülő forintárfolyam” – magyarázta Molnár Dániel, majd azzal egészítette ki, hogy ugyanakkor kedvező a 2025-ös folyamatokat illetően, hogy

Az időjárás, és ahhoz kapcsolódóan a mezőgazdasági termés alakulása minden évben kockázati tényező a növekedést illetően, mert egy kedvezőtlen termés akár több tized százalékponttal visszavetheti a növekedés ütemét – magyarázta.

Ezek jelentik a legnagyobb a legnagyobb veszélyt a hazai gazdaságra

Molnár Dániel szerint a külső környezet jelenti a legnagyobb bizonytalanságot a hazai gazdaságot illetően. „A német előrehozott választásokkal

azonban ehhez elengedhetetlen az új kormány gyors felállása. Donald Trump győzelmével az amerikai elnökválasztáson szintén megnyílt a lehetőség az orosz-ukrán háború lezárására, azzal együtt is, hogy az elmúlt időszakban inkább az eszkaláció irányába mozdult el a helyzet” – jelezte a Makronóm elemzője. Hozzáfűzte: a háború vége az Európai Unió gazdaságának válláról venne le jelentős terhet, és közben számottevő források szabadulnának fel.

Kérdéses ugyanakkor Trump gazdaságpolitikája, valamint az, hogy a belengetett vámok miként hatnak majd a világgazdaság növekedésére. De a fentieken felül is több olyan geopolitikai konfliktus zajlik párhuzamosan, melyek kihatással vannak a hazánkéhoz hasonló kis, nyitott gazdaságok növekedési kilátásaira – zárta gondolatait Molnár.

A gazdaságélénkítő akciók lendíthetnek a növekedésen

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője gyorsuló gazdasági növekedésre számít jövőre. „A külső környezet javulhat, elsősorban az euróövezeti konjunktúrában várható némi erősödés a ciklikus okok miatt, ez pedig a hazai feldolgozóipari exportra lehet kedvező hatással. A választások közeledtével a kormányzati gazdaságélénkítő akciók is lendíthetnek a hazai növekedésen, és ennek mind a közösségi beruházásokban, mind a vállalati, illetve lakossági keresletben lehetnek pozitív hatásai” – állapította meg a Raiffeisen szakértője.

Török úgy vélekedik, hogy kockázatot jelent a külső konjunktúra esetleges elmaradása vagy a vártnál gyengébb megvalósulása, továbbá, ha az államháztartási hiánypályáról letérne a kormány. „A tervezettnél nagyobb hiány ugyan rövid távon élénkíthetné a gazdaságot, de a befektetői bizalom romlásával, az országkockázati felár emelkedésével, a drágább adósságfinanszírozással, a forintgyengüléssel több problémát okozna, mint amennyit a rövid távú növekedési előnyöktől remélni lehet” – tudatta.

Szerinte az infláció jövőre is az ideihez hasonlóan, 3-4 százalék között mozoghat, az éves átlag is a 2024-eshez hasonló (3,7-3,8 százalék) lehet.

– emelte ki Török Zoltán, aki 2-3 százalék közötti GDP-növekedést vár a magyar gazdaságtól 2025-ben.

Ezért fontos, hogy minél hamarabb vége legyen a háborúnak

„A szomszédunkban dúló háború lezárása egyértelműen pozitívan hatna a hazai gazdaságra.

Ebben az esetben több kamatcsökkentés tudna végrehajtani a jegybank is, ami középtávon fontos a gazdasági növekedésre nézve. Ha ez így történne, akkor a 3 százalék körüli átlaginflációt is el tudom képzelni, ráadásul az Ukrajnában zajló harcok beszüntetésétől a növekedésünk is felpörögne” – vázolta fel a legoptimistább forgatókönyvet Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki a pénzromlást befolyásoló tényezők esetében arra is felhívta a figyelmet, hogy nem mindegy, éppen milyen gázáron töltjük fel a tárolóinkat.

Ugyanilyen külső faktor szerinte a német gazdaság helyzete is: ha egy kicsit jobban „elengedik” az ottani költségvetést és támogatják az iparukat, ösztönzik náluk az elektromosautó-vásárlást, abból Európa és mi, magyarok is jól jöhetünk ki. Kockázatnak számít ugyanakkor az EU és Kína között vám- és ebből következő devizaháború – sorolta.

Németh Dávid arról is beszélt lapunknak, hogy a fogyasztás ugyan kezd helyreállni, de az úgynevezett „boom” még várhatóan nem jön el 2025-ben. „A hároméves minimálbér-megállapodás alapján 7-8 százalék körül emelkedhetnek a bruttó bérek, miközben – ha tényleg 3,7-3,8 százalék lesz az infláció – a reálbérek csak 3-3,5 százalék körül emelkedhetnek jövőre” – ismertette a K&H elemzője, aki a többiekhez hasonlóan a beruházásoktól várja a „plusz löketet”.

Sokat várunk a BMW, a BYD és a CATL gyáraitól

A BMW, a BYD és a CATL hatásai előbb-utóbb meg kell, hogy jelenjenek a magyar gazdaságban, részben miattuk is várjuk a beruházásoktól a felpattanást – foglalta össze Németh, aki az iparban és a mezőgazdaságban is inkább pozitív kockázatot lát jövőre. „A szolgáltatószektorral nincs gond, ehhez felzárkózhat az építőipar is, amely szerintem vissza tud jönni a pozitív tartományba” – prognosztizált a K&H elemzője.

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala