Trump kiütötte Annalena Baerbockot, a magyar külpolitika „nagy rajongóját” – kétszer is!
Szeptemberben Trump ki lett oktatva, amiért bírálta a német klímapolitikát. Lássuk, hogy állunk novemberben. Francesca Rivafinoli írása.
Kína problémái is Németországnak fognak fájni.
Nyitókép: Sean Gallup/Getty Images
Megkongatta a vészharangot a Die Welt: olyan gazdasági problémákat tapasztalnak Kínában,
amelyeket végső soron a németek fognak pánztárcáikon érezni.
A német liberális lap a holdsütemény piacán megfigyelhető kedvezőtlen trendekről súlyos válságra következtet. Szerintük nagy baj van, ha már a holdsüti se fogy rendesen: a kínai holdünnepen a kínaiak csak 300 ezer tonna holdsüteményt vásároltak, 20 ezer tonnával kevesebbet, mint tavaly, sőt a holdsüti-eladásból származó árbevétel is kilenc százalékot zuhant. „Ez csak a legfrissebb részlet a rossz kínai gazdasági adatok végtelen áramából. Az ország egyre mélyebb krízisbe csúszik, és időközben egyre több szakértő aggódik azon, hogy többéves betegség következik, mint korábban Japánban a 90-es évek elejétől” – írja a német lap.
Következtetésük is vészjósló: ha Kína gazdasága válságba kerül, akkor „kiesik, mint a világ gazdasági motorja”, és „ennek legnagyobb vesztese Németország lenne”.
Minden kínai gond anyja a Welt szerint az ingatlanpiaci lufi: ismét gyorsult a kínai ingatlanárak esése, 2021 óta a kínai ingatlanok értéke átlagban ötödével esett vissza, így 11,4 milliárd euró, a kínai háztartások több mint egyéves jövedelme párolgott el a semmibe. Ez az, ami most kiütközik a háztartási fogyasztásban: csökkent a kiskereskedelmi forgalom is, és a covid óta nem állt még helyre a fogyasztói bizalom. Emellett munkaerőpiaci problémákkal is küzd a vörös óriás, a fiatalok egyre nehezebben találnak maguknak munkahelyet.
Úgy látják, hogy azok a megoldások, amelyeket a kínai állam e problémák orvoslására kitalált, nem műkdnek: szerintük nem jó, hogy a kínai állam szinte parancsba adja a növekedést, és folyton beavatkozik a gazdaságba. A bankok például elmondásuk szerint szabotázzsal reagálnak arra, hogy megparancsolták nekik, hogy hitelszűke idején adjanak több hitelt: formailag így tesznek ugyan, de valójában a hitelkamatnál magasabb betéti kamatokat kínálnak, így a parancsszóra kihelyezett hitelt betétként mindjárt vissza is szedik, a gazdaság pedig nem profitál mindebből semmit sem.
Problémákat látnak az exportban is, amelyet Kína jelenleg szubvenciókkal támogat –
és úgy látják, hogy jelen piaci körülmények között a Kínába exportáló német vállalatok nem számíthatnak túl sok jóra.
2023-ban már tapasztalható volt, hogy a Kínába irányuló német export majdnem tíz százalékkal visszaesett, s az idei első félév is alulmúlta a tavalyi adatokat. „Németország az egyik nagy haszonélvezője volt a globalizációnak, annak, hogy Kínát bevonták a világgazdaságba. Most viszont a népköztársaság lefelé tartó spirálban van, a globalizáció legalábbis leállt, de talán vissza is fordult. Ezáltal Németországot az fenyegeti, hogy ő lesz a nagy vesztes” – összegez a Die Welt.