Szakértő: továbbra is jelentős az árréscsökkentés szerepe, jobban érezzük, mint amennyire látszik

Idén 4,6, jövőre pedig 4,5 százalék lehet az infláció – jelentette ki az Origo kérdésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza annak kapcsán, hogy az idén bejelentett kormányzati intézkedések költségvetési hatása 2026-ban a GDP mintegy 1,5 százalékával emeli a háztartások nettó jövedelmét a 2025. évihez képest, és összességében nőhet a lakossági fogyasztás.

Regős Gábor kifejtette: az idei inflációs várakozás nagyjából az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopok bejelentése óta változatlan vagy legalábbis csak kismértékben ingadozik. Ezt megelőzően volt azért ennél rosszabb is ez a várakozás – valamivel 5 százalék feletti. 

Regős úgy véli, hogy 

Ennek alapja az, hogy a kormányzat által több szolgáltató ágazattal (például bankok, telekommunikációs cégek) kötött megállapodások is eddig vannak érvényben. 

A szakértő kiemelte, hogy  a magyar infláció szempontjából meghatározó kérdés a forintárfolyam. 

Az elmúlt években jellemzően egy gyengülő trendhez szoktunk hozzá, ami nyomot hagyott az infláción is, ami egy kis, nyitott gazdaságnál nem csoda. Ez a hatás ugyanakkor az elmúlt években felerősödött, egyszázalékos forintgyengülés 0,3-0,35 százalékponttal viszi felfelé az inflációt. Az elmúlt néhány hónapban a forint stabilizálódott, sőt, némileg erősödött is az euróval szemben, most már úgy tűnik, hogy tartósan 400 alatt marad az árfolyam. Ebben a legfontosabb szerepe az új jegybanki vezetős szigorú politikájának (magas kamatkülönbözet) és a dollár gyengülésének volt – magyarázta a szakember.

Hozzátette: 

Ennek megfelelően a következő hónapokban a bázishatások miatt némileg erősödő infláció várható, majd az év végére visszatérünk a négy százalék körüli szintre, a jövő év elején pedig a célsávban tartózkodhat az infláció, amíg ki nem vezetik az árrésstopokat – mondta a vezető közgazdász.

A háztartások jövedelme felől vizsgálva Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője azt mondta, a családtámogatások bővülését tekintve kiemelendő, hogy jövőre a családi adókedvezmény duplázása 290, a háromgyermekes anyák szja-mentessége 200, a negyven év alatti kétgyermekes édesanyák szja-mentessége pedig 120 milliárd forint többletjövedelmet hagy a családoknál 2025-tel összehasonlítva, 

A lakossági állampapírok utáni kamatkiadások mértéke ezzel szemben az előrejelzések szerint hasonló mértékben, 470 milliárd forinttal csökken jövőre az idei évhez képest. 

Az elemző arra is kitért, az MNB megtakarítási felmérése alapján az állampapírok kamatjövedelmeit a megtakarítóknak csak a 45 százaléka tervezte mindennapi vagy nagyobb összegű fogyasztási kiadásra fordítani, miközben a családi adókedvezmények esetében ez az arány hetven százalék körül alakult. Vagyis a jövő évi támogatások arányaiban nagyobb részben csapódhatnak le fogyasztásban. 

A fent említett családtámogatások mellett ki kell emelni még a béremeléseket is. 

 Ezek hatása szintén nagyobb arányban a fogyasztásban csapódhat le, bár utóbbi esetében a nagy összegű, egyszeri támogatás miatt a megtakarítási célok is előtérbe kerülhetnek.

Az árréscsökkentést hatását a két közgazdász azonosan látja, az MNB számításai szerint idén éves átlagban 1,1 százalékponttal fogják vissza az infláció ütemét. A fogyasztói bizalomra gyakorolt hatás az élelmiszerek esetében lehet jelentősebb, hiszen ezeket gyakrabban vásárolják a háztartások és így nagyobb mértékben befolyásolja az inflációs érzékelést, valamint a különféle termék árrésében is jelentősebb szórás volt, mint a drogériákban.

Fotó: Pixabay