Merre tovább, Budapest? – Konferencián keresték a választ, mi lenne a jó irány a magyar fővárosnak

„Mérlegen Budapest – Jó vagy rossz az irány?” címmel szervezett szakmai konferenciát a BP Műhely. Az eseménynek a Királyi Lovarda adott otthont. A megnyitón elhangzott, hogy a konferencia célja, hogy a 2024-ben felállt új budapesti közgyűlés működésének elmúlt egy évében felmerült kiemelt témákat, döntéseket és azok hatásait bemutassa, valamint lehetőséget biztosítson szakértők, döntéshozók és civilek számára a nyilvános párbeszédre a magyar főváros jövőjéről.

A panelbeszélgetések témái között szerepet kaptak a közlekedési kihívások, a közterek biztonsága, valamint a városfejlesztési irányok, és azok társadalmi hatásai. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében elmondta, hogyha a napi politikai vitákat nézzük, akkor sok problémát látunk. 

„A most megválasztott főpolgármester politikai oldal szereplőjeként lép fel, ahelyett, hogy a várost vezetné, és próbálna megállapodni a kormánnyal. (…) Ez szomorúságra, lehangoltságra ad okot, és bár sok problémát fel tudunk sorolni, – nem olyan tiszta, mint Tarlós István főpolgármestersége alatt, megugrott a hajléktalanok száma – de ha megnézzük Budapest honnan hova jutott az elmúlt 15 évben, akkor kijelenthető, hogy a magyar főváros sokat fejlődött” – hangsúlyozta.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a kormány az elmúlt 15 évben is kereste a lehetőségeket, hogy szépítse, építse Budapestet. Jó példa erre a Várnegyed vagy a Városliget, amelyekre napjainkban örömmel tekintünk, és már nyoma sincs az egykori lehangoló állapotoknak. De érdemes idesorolni a megújult Operaházat és az Eiffel Műhelyházat is – fűzte hozzá.

Gulyás beszédében kiemelte, hogy Budapest a turizmus szempontjából Európa egyik legfrekventáltabb célpontja, és ha a magyar gazdaságot nézzük, akkor gazdaságilag is kiemelkedik. Ennél a pontnál a miniszter kitért arra, hogy ugyan a főváros most nehéz anyagi helyzetbe került az elhibázott balliberális vezetés döntései miatt, minden híreszteléssel ellentétben 

Ennek megfelelő szakmai tervekkel kell Budapest felé fordulni – tekintett előre a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Nemcsak megvédeni, hanem tovább is kell fejleszteni az identitást

Kakha Kaladze, Tbiliszi főpolgármestere, Georgia korábbi energiaügyekért felelős minisztere szerint lehetetlen a városok fejlődéséről beszélni anélkül, hogy érintenénk a világban zajló globális politikai folyamatokat. Különösen akkor, amikor feltesszük a nagy kérdést: hogyan lehet fenntartani az egyensúlyt a változások és a történelmi identitás megtartása között.

A városvezető leszögezte, hogy Georgia tudja, mi a béke ára. Elhangzott, hogy a világra erőltetett álliberális ideológia azonban komoly veszélyt jelent országaink és városaink megfelelő fejlődésére.

Kaladze felidézte, hogy a georgiai kormány az elsők között szólalt fel ezekkel a fenyegetésekkel szemben. Elutasították, hogy egy olyan háborúba keveredjenek, amely elpusztította volna Georgiát; és nem csatlakoztak olyan szankciókhoz sem, amelyek súlyos gazdasági válságba sodorták volna a hazájukat.

„Cserébe számos puccskísérletet, az országon belüli ügynökök által szított radikalizmust és külső fenyegetéseket kaptunk, amelyek az európai integrációs folyamat és a vízumliberalizáció felfüggesztésére irányultak” – sorolta.

A főpolgármester kiemelte, hogy 

Mindezek után köszönetet mondott Magyarországnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek a támogatásért, és „az igazság kimondásáért”. 

Beszéde végén párhuzamot vont Tbiliszi és Budapest között. Elhangzott, hogy a georgiai főváros is ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, mint a magyar: jó irányba haladnak-e. Illetve, hogyan őrizhetik meg az egyensúlyt a változás és a történelmi örökség megóvása között. 

– szögezte le Kakha Kaladze.

Mikor lélegezhet fel a belváros?

Közlekedés helyett káosz – Budapest mobilitási válsága című panelbeszélgetésben Schneller Márton Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója ismertette a jelenlévőkkel, hogy 2010-hez képest Budapesten és az agglomerációban mintegy 1,5-szer többgépkocsi van forgalomban napjainkban, és jellemzően nagyobb autókkal is közlekedünk, mint 15 évvel ezelőtt. S ezek zöme áthalad egy nap a fővároson, ez pedig nagy terheket ró a belváros útjaira.

Almássy Kornél, egyetemi docens, BP Műhely kutatási és elemzési vezetője szerint Budapest azzal küzd, hogy 

Ez más európai nagyvárosokban már megvan, és ezért is nincs ilyen problémájuk mélygarázs építés, infrastruktúrafejlesztésre lenne szükség.

Somodi László, a MAHART PassNave Személyhajózási Kft. ügyvezetője, a BKK korábbi közlekedésszervezési és fejlesztési vezérigazgató-helyettese szerint az nem lenne megoldás, hogy épületeket bontsanak le azért, hogy szélesíteni tudják a közutakat újabb sávokkal. De azt sem tartaná alternatívának, hogy kiköltözzenek belőle. A tervezhetőség viszont véleménye szerint nagyon fontos lenne, igaz ez a közlekedési fejlesztésekre és a mindennapi utazásokra is.

Almássy arra a szociális problémára is felhívta a figyelmet, hogy sokakat visszatart a fővárosi tömegközlekedéstől a járművek higiéniai állapota, a járatokon jelenlévő hajléktalanok nagy száma. 

Ezért van szükség szigorra a hajléktalan ellátásban

Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára a hajléktalanság társadalmi kezelése című panelbeszélgetésben hangsúlyozta, hogy a hajléktalanság problémája zömében a főváros utcáira, köztereire koncentrálódik Magyarországon. 

Lőrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt, hogy a hajléktalan ellátásban a legalacsonyabb szint az utcai szociális szolgálat, amelynek az a feladata, hogy a közterületeken, az erdős részeken felkutassák, és segítsék a hajléktalanokat. Folyamatosan visszatérő kérdés: meddig van joga egy fedél nélkülinek az említett tereken, illetve meddig érhet el a szociális munkás „keze”. 

Kiss Ambrus, Karácsony Gergely főpolgármester egykori helyettese, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója bár korábban elfogadta a meghívást a rendezvényre, de a rendkívüli közgyűlés miatt végül nem tudott mégsem megjelenni.

Wintermantel Zsolt, a BP Műhely vezető szakértőjének kérdésére Lőrincz azt felelte, hogy az a hajléktalan, aki segítségre szorul, az a rendszeren belül tud segítséget kérni. Elhangzott, hogy 

• krízisautók,
• 24 órás egészségügyi ellátás,
• nappali melegedőrendszer
• és éjszakai menedékhely is a rászorulók rendelkezésére áll.

Fülöp Attila azzal folytatta, igaz, hogy önkormányzati feladat a hajléktalanellátás, de az állam is ad hozzá forrást. 

 – jegyezte meg.

A budapesti lakosokat a hajléktalan ellátó rendszer mélysége „nem izgatja”, de az zavarja, hogyha az, akinek a melegedőben a menedéken kellene legyen, nincs ott, hanem helyette az utcán él életvitelszerűen.

„Van a hajléktalanságnak egy szűk rétege, akik nem veszik igénybe az ellátást pedig pszichés vagy egészségügyi okokból szükségük lenne rá. Ha ezt a főváros megoldaná, akkor kevesebb fedél nélkülit látnánk az utcán. 10-ből 2 férőhely pedig üres” – húzta alá Fülöp Attila.

A kerekasztal-beszélgetés során a hatóságok – rendőrök, polgárőrök, mentők stb. –  beavatkozási lehetőségeire is kitértek. Mint kiderült 2018 óta folyamatosan igyekeztek úgy alakítani a jogi környezetet, hogy minél kevesebb legyen a feszültség az intézkedések során. S az elmúlt időszakban egyre több helyen van arra példa, hogy az aluljárókat az utolsó metró vagy földalatti után lezárják.

 – szögezte le Fülöp Attila.

Végül arra a kérdésre is választ próbáltak találni, hogy miért olyan nehéz sokszor segítséget nyújtani a hajléktalanoknak. Lőrincz Norbert ismertette, hogy amikor egy hajléktalant otthonhoz juttatnak akkor annak két lépése van: a segítségre szorulót fel kell az új helyzetre készíteni, és igaz ez a lakóközösségre is, ahova az addig az utcán élő kerül.

Fülöp Attila szerint az egyik elsődleges feladat az lenne, hogy azoknak a fedél nélkülieknek, akik tartós ellátásra szorulnak pszichés vagy fizikai állapotuk miatt létrehozzanak egy speciális ellátó helyet.

Ezek a trendek a városfejlesztésben

Az utolsó etapban Losonci Gergely, BP Műhely stratégiai igazgató rövid betekintést adott abba a felmérésbe, amelyet mintegy 8 ezer budapesti bevonásával készítettek. Ebben többek között a közterek biztonságára, a közlekedés állapotára, illetve az általános elégedettségre is rákérdeztek. Losonci elárulta, hogy a felmérés eredményét december 11-én ismertetik majd részletesen az érdeklődőkkel.

A rendezvény záróprogramján pedig georgiai és osztrák szakértők beszélgettek a fővárosok városfejlesztési tendenciáiról. A zárszót Heil Kristóf, a BP Műhely operatív igazgatója mondta, aki előre tekintve kijelentette, hogy ez a konferencia csak egy kezdet volt, ahol kinyitottak egy ajtót, és megtették az első lépéseket afelé, hogy egy olyan összetartó közösséget teremtsenek meg, amely számára fontos Budapest jelene és jövője.

Nyitókép: Pixabay