A felmérés kitért az anyagi helyzet szubjektív megítélésére is.
Rekordszintre, 625 ezer forintra emelkedett a 30–59 évesek átlagos nettó háztartási jövedelme a harmadik negyedévben, ez az összeg a K&H biztos jövő felmérésének eddigi legmagasabb értéke, a becsült mediánérték pedig 518 ezer forint volt – írja a Magyar Nemzet. A felmérés eredményei alapján az elemzésekhez használt
jövedelemkategóriák határait több lépésben felfelé kellett módosítani,
mert a megkérdezettek háztartási jövedelme – részben az infláció hatására is – folyamatosan emelkedett.
Korábban a nettó személyes jövedelem alapján sorolták be a megkérdezetteket: akkor a magas jövedelműek csoportja 175 ezer forint feletti havi nettónál indult, a közepes jövedelműek 100–174 ezer forint közé estek, az alacsony jövedelműek pedig százezer forint alatt kerestek. Azóta a kutatás a háztartás teljes nettó jövedelmét veszi alapul, ma már a magas jövedelmű kategóriába azok tartoznak, akiknek a nettó háztartási jövedelme hétszázezer forint felett van, a közepes jövedelműek 400–699 ezer forint között, az alacsonyak pedig négyszázezer forint alatt helyezkednek el.
Az idei év harmadik negyedévében az átlagos nettó háztartási jövedelem 625 ezer forint volt, ami a felmérés indulása óta mért legmagasabb érték. A becsült medián 518 ezer forint körül alakult, vagyis a megkérdezett háztartások fele ennél kevesebből, fele ennél többől gazdálkodik.
A legutóbbi mérésben a magas jövedelműek aránya már 39 százalék, vagyis valamivel nagyobb, mint a közepes jövedelműek 35 százalékos, és jelentősen magasabb az alacsony jövedelműek 26 százalékos arányánál.
A felmérés kitért az anyagi helyzet szubjektív megítélésére is, ami 1-10-ig tartó skálán 6,1 pont. A legfrissebb adatok szerint a megkérdezettek harminc százaléka érzi kifejezetten biztonságosnak az anyagi helyzetét, míg a nagyon pesszimisták aránya 13 százalék.
Mint arról a Mandiner is beszámoltunk, a nyíregyházi háborúellenes gyűlés után Orbán Viktor vasárnap levelet intézett a DPK-tagokhoz. Az írásban a kormányfő a magyar gazdaság teljesítményét is értékelte. Mint írta, 2010 és 2024 között Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb jövedelemnövekedését produkálta, ami a miniszterelnök szerint bizonyítja a kormány gazdaságpolitikájának hatékonyságát.
Arról is írtunk, hogy hazánkban számos fejlettebb országhoz képest is kevesebb ember van kitéve a szegénységnek, 2010 óta nálunk volt a legnagyobb az érintettek számának csökkenése.
Ami pedig a közbiztonságot illeti: harminc évvel ezelőtt Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot sokan veszélyes helyeknek tartották. A rendszerváltás utáni bizonytalanság, a gazdasági nehézségek és a szervezett bűnözés növekedése miatt Varsó, Budapest és Prága nem számítottak különösebben biztonságos városoknak.
Mára azonban a helyzet drasztikusan megváltozott: ezek a városok sokkal biztonságosabbak, mint Nyugat-Európa olyan nagyvárosai,
mint Párizs, Barcelona vagy Brüsszel. Ennek itt jártunk utána.
Ezt is ajánljuk a témában
Nyugat-Európa egyes nagyvárosaiban egyre többen érzik magukat fenyegetve, míg keleten egészen más a helyzet. A biztonság ma már nem Párizsban vagy Barcelonában, hanem Budapesten és Prágában az igazi.
Ezt is ajánljuk a témában
Magyarországon csökkent 2010 óta az egyik legnagyobb mértékben a szegénységnek kitett emberek aránya.
Nyitókép: AFP/Isza Ferenc
Több fontos területen lehet komoly változás.
Nagy János kijelentette, a leköszönő kormány büszke lehet a munkájára.
Nézzük akkor a tényeket.
A Fidesz a megrendítő vereség után a szétesés jeleit mutatja. Jövője bizonytalan.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Arra ösztönzi a munkaerőt, vállalkozást is, hogy kikerüljék az emelkedő adókat, és a jövedelem ne kerüljön bele az emelkedő adókulcsba.
Az olimpiai sportágak közül egy újabban feloldották a korlátozásokat.
„Ez volt az a pillanat amikor rájöttem, hogy ez a csávó tényleg nem normális” – fogalmazott az újságíró.
