Így lett Budapest biztonságosabb, mint a nyugati nagyvárosok

Harminc évvel ezelőtt Lengyelországot, Magyarországot és Csehországot sokan veszélyes helyeknek tartották. A rendszerváltás utáni bizonytalanság, a gazdasági nehézségek és a szervezett bűnözés növekedése miatt Varsó, Budapest és Prága nem számítottak különösebben biztonságos városoknak. 

mint Párizs, Barcelona vagy Brüsszel. Mi történt az elmúlt három évtizedben, és hogyan vált Közép-Európa az egyik legbiztonságosabb régióvá?

Közép-Európa biztonsági fordulata: Miért lett Budapest, Varsó és Prága biztonságosabb, mint Párizs?

„Harminc évvel ezelőtt Magyarországon is az a mondás járta, hogy itt nem a vadnyugat, hanem a vadkelet van” – idézte fel a rendszerváltás utáni időszakot Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, nemzetbiztonsági szakértő, aki korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti főigazgató-helyettese is volt. Az 1990-es években Magyarország és más közép-európai országok súlyos biztonsági kihívásokkal néztek szembe: a rendszerváltás utáni hatalmi vákuum és a szovjet hadsereg kivonulása lehetőséget teremtett szervezett bűnözői csoportok számára, hogy megerősödjenek és uralmuk alá vonják az alvilágot.

„A szovjet hadsereg kivonulása után helyismerettel nem rendelkező, de gyorsan alkalmazkodó nemzetiségi bűnözői csoportok jelentek meg. Az orosz-ukrán nyelvű szervezett bűnözés ebben az időszakban burjánzott el” – magyarázta a szakértő. 

A szervezett bűnözés elleni harc óriási kihívást jelentett az újonnan szerveződő magyar rendőrség és titkosszolgálatok számára. „A rendvédelmi szerveknek és titkosszolgálatoknak óriási erőfeszítéseket kellett tenniük a bűnszervezetek visszaszorítására” – emeli ki a szakértő. Az alvilági harcok véres leszámolásokkal jártak, az állam pedig egyre határozottabban lépett fel a bűnszervezetek ellen.

Hogyan vált Magyarország biztonságosabbá?

Az elmúlt évtizedekben két fő tényező vezetett ahhoz, hogy Budapest ma biztonságosabb, mint számos nyugat-európai nagyváros.

„Egyrészt az egykori szervezett bűnözői csoportokat vagy kiszorították az országból, vagy teljesen felszámolták” – jelentett ki a szakértő. Ez azt jelentette, hogy a magyar hatóságok egyre hatékonyabb eszközökkel léptek fel az alvilág ellen, és megerősítették az ország bűnüldözési és titkosszolgálati struktúráit.

A másik meghatározó tényező a 2015-ben meginduló migrációs válság volt. 

 – hangsúlyozza a intézetvezető. Ez kulcsfontosságú különbség Nyugat- és Közép-Európa között, hiszen a migrációval érkező bűnözői csoportok számos nyugati nagyvárosban komoly biztonsági problémát okoztak.

„Ennek a kettős folyamatnak köszönhető, hogy Magyarország ma már nemcsak a gyógyvizei, az építészete és a gasztronómiája miatt vonzó, hanem a biztonság miatt is” – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakember. A turisták szívesen látogatják az országot, mert itt sokkal kisebb a bűncselekmények kockázata, mint például Párizsban, Brüsszelben vagy Barcelonában.

Nyugat-Európa: közel a kezelhetetlenséghez?

A szakértő szerint a közép-európai országok helyzete éles kontrasztot mutat Nyugat-Európával. „Svédországban már szinte nincs olyan hét, hogy ne történne robbantásos merénylet” – említi példaként. A rendvédelmi szervek túlterheltek, és nem tudnak megbirkózni az egyre növekvő bűnözéssel.

„Nyugat-Európában látjuk a gyermeklányok elleni támadásoktól kezdve a prostitúción át a drogkereskedelemig, hogy a közbiztonság már közel áll a kezelhetetlenhez” – állítja Horváth. Az egykor békés és rendezett nyugati nagyvárosokban egyre több a no-go zóna, ahol a helyi hatóságoknak is nehézséget okoz a rend fenntartása.

De miért nem tudják kezelni ezt a problémát a nyugat-európai országok? Horváth szerint ennek egyik fő oka az, hogy 

A szakértő szerint mindezek mellett a politikai akarat is hiányzik a változtatáshoz. „Egész egyszerűen a politika nem támogatja ezeket a szerveket abban, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre, ezért a növekvő terhelést már nem bírják el” – mondta Horváth. Ez pedig azzal jár, hogy a közbiztonság egyre inkább romlik, és a nyugat-európai polgárok mind kevésbé érzik magukat biztonságban.

Magyarország és Közép-Európa: a biztonság záloga

A közép-európai országokban ezzel szemben a hatóságok folyamatos munkát végeznek annak érdekében, hogy az elért eredményeket megtartsák. 

 – figyelmezett a biztonságpolitikai szakember. „Attól, hogy ma nincs tömeges szervezett bűnözés Magyarországon, nem jelenti azt, hogy öt év múlva sem lesz” – hangsúlyozza. „Ezért a rendvédelmi szerveknek, a titkosszolgálatoknak folyamatosan figyelniük kell, és megelőző lépéseket kell tenniük.”

A szakértő szerint Magyarország és más közép-európai országok pontosan ezt teszik, és ennek köszönhető, hogy a térség biztonságosabb, mint Nyugat-Európa legtöbb országa. „Ez egy olyan tőke lett, amely turistákat és befektetőket vonz. A nagyvállalatok és az utazók számára egyaránt fontos szempont, hogy olyan országba érkezzenek, ahol garantált a biztonság” – zárta gondolatait Horváth József.

Miközben Nyugat-Európában a közbiztonság folyamatos romlását látjuk, Közép-Európa egyre inkább az ellenpélda szerepét tölti be. A kérdés az, hogy Nyugat képes lesz-e változtatni, mielőtt túl késő lenne.

Nyitókép: Kyle Mazza / AFP